Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke az érdekvédők budapesti sajtótájékoztatóján kiemelte: a megállapodás erre vonatkozóan több garanciális elemet tartalmaz. Az MTI kérdésére elmondta: az egyezségben szerepel, hogy a fővárosi, megyei fejlesztési tervek elkészítésében a munkavállalói érdekképviseleti szervek részt vesznek. Ott dől el, hogy a jövőbeni rendszer milyen lesz, ha ezek úgy készülnek, hogy intézményeket zárnak be, akkor az álláshelyek megszüntetését eredményezné. 

Azáltal, hogy a köznevelési Híd program kedvezményezett iskolatípusa a szakiskola, szintén pedagógus-álláshelyek menthetők meg - mondta Galló Istvánné. Kitért arra is: a megállapodás szerint az átlaglétszámtól való eltérést a fenntartó engedélyezheti, ez azt jelenti, kisebb a valószínűsége, hogy kisiskolákat zárnak be.

A PSZ elnöke a garanciális elemek között említette, hogy a napközis és tanulószobai foglalkozások egyéb foglalkozásnak minősülnek és a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő terhére teljesíthetők.

A közoktatásban dolgozó nyugdíjasokról fontos passzus szól a megállapodásban - fogalmazott az érdekvédő, kiemelve: az ezzel kapcsolatos kérdéseket a szakszervezetekkel kidolgozott jogszabályban kell rögzíteni június 30-ig. Addig kényszernyugdíjazásra pedagóguskörben nem kerülhet sor - hangsúlyozta.

Kiemelte, hogy a pedagógus-életpályába be kell vonni valamennyi pedagógus munkakörben foglalkoztatottat, és az eredeti elképzelésekkel szemben nem kell feltétlenül a heti 32 órát az oktatási intézményben eltölteni. Jogszabály határozza meg továbbá a pedagógus minősítésének szempontjait, és a pedagógusok besorolásakor a szolgálati idő számításakor a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényt kell alkalmazni.

Galló Istvánné annak kapcsán, hogy a megállapodást három érdekvédelmi szervezet képviselője írta alá, azt mondta: nincs okuk magyarázkodni, csak megmagyarázni szeretnék és megértetni, miként lehetséges, hogy azonos célokért küzdő szakszervezetek különböző módon vélekednek a megállapodás tartalmáról.

Mint megjegyezte, a megállapodás tartalmát, garanciális elemeit sok kritika fogja érni, illetve azzal vádolják majd őket, hogy elárulták a pedagógus társadalmat, ők azonban nem tettek mást, mint a kialakult helyzetre reagáltak. Azt ismerték fel, hogy az oktatás átalakításának folyamatát visszafordítani nem tudják, ezért döntöttek az együttműködés mellett - magyarázta. Közlése szerint a megállapodás nem mindenben fedi le a követeléseiket, és az már a tárgyalás elején kiderült, hogy a 20 százalékos béremelésről a miniszternek nincs felhatalmazása tárgyalni, ezért ezt a témát az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács hatáskörébe utalták. A testület ezt pénteken napirendjére tűzi - jelezte.

Arról, hogy a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) ismét sztrájkbizottságot alakít, azt mondta: jól hangzik, hogy az eredeti követelések és a megállapodás köszönőviszonyban sincs egymással, illetve a garanciák nem megfelelőek. Megismételte, a közoktatás átalakításának jelen módjával soha nem értettek egyet, az életpálya-modellt nem tudják támogatni a tervezett formában. Azonban új helyzet áll elő, ha felállnak a tárgyalóasztal mellől és sztrájkot hirdetnek, annak támogatottsága és sikere - szerinte - kétséges lett volna. Azt ugyanakkor megjegyezte: az elkeseredettség óriási, az egyre nehezedő munkafeltételek a pedagógusok tűrőképességének határát súrolják.

Tóth József, a Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet elnöke kiemelte: a köznevelési törvény eredeti szándéka és a megállapodás tartalma ellentétes viszonyba került egymással a megállapodás javára. Ennyi volt benne - összegezte véleményét a szakszervezeti vezető arról, milyen eredményt sikerült elérni. Jelezte még: a nyár végéig szeretnék a megállapodásban szereplő ágazati kollektív megállapodást megkötni. A megállapodás garantálja majd a foglalkoztatás szabályainak kialakítását.

Somogyi László, az Oktatási Vezetők Szakszervezetének elnöke azt mondta: az igazgatóknak eddig gyakorlatilag nem volt munkáltatói joguk az államosítás következtében, a megállapodással visszakapják szinte minden ilyen jogukat. Eszközt kaptak arra is, hogy a tantestületek egységét megőrizzék, ezt szolgálja a státuszok számításának módja, és az, hogy a oktató-nevelő munkával lekötött munkaidő 22 óra lesz alapesetben, amelyet csak rendkívüli helyzetben lehet túllépni.

A kedden aláírt megállapodás többek között azt tartalmazza, hogy a finanszírozott pedagógus-álláshelyek számítása az engedélyezett időkeretek, az átlag csoport- és osztálylétszám, valamint a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő alsó határával történik. A kormány átképzési programot dolgoz ki azoknak a pedagógusoknak, akiknek továbbfoglalkoztatására az átvétel miatt nem nyílik lehetőség. A kormány a javaslatait augusztus 31-ig a munkavállalói szervezetek elé terjeszti.

A kormány célja, hogy az új foglalkoztatási és az új juttatási rendet egyszerre vezessék be, ha azonban ez nem így történne, átmeneti díjazással biztosítani kell, hogy a pedagógusok illetménye a jogszabályokban számított mértéket elérje. Ebbe beleértendők a pótlékok, és az is, ha a tanítással lekötött idő alsó határának túllépése esetén a pedagógusok többletfeladatot végeznek, annak minden órája után külön díjazás jár.

Az egyezség tartalmazza azt is, hogy amíg a megállapodás érvényben van, az aláírók nem élnek a munkabeszüntetés szervezésének jogával.

A PDSZ kedden jelentette be, hogy újra sztrájkbizottságot hoz létre, az erről szóló, a miniszterelnöknek címzett levelet kedden juttatták el az MTI-hez.