Egészen szokatlan – és az ügyvédi kamara elnöke szerint is valószínűleg törvénysértő – döntést hozott a napokban a Győri Törvényszék, amikor egy folyamatban levő ügyben közreműködő két ügyvédet kizártak.

Az ok: a pécsi egyetemen feltárt vesztegetési ügy elsőrendű vádlottjának jogi képviselője – miután előre látta, hogy az év végéig kitűzött 13 tárgyalási nap mindegyikén más elfoglaltsága miatt biztosan nem tud Budapestről Győrbe utazni – helyettesítési megbízást adott a kilencedrendű vádlottnak a városban lakó védője számára.

A törvényszék szerint a két vádlott közösen követett el bűncselekményt, így az érdekeikkel ellentétes, ha őket ugyanaz az ügyvéd képviseli. A büntetőeljárási törvény ugyanis kimondja: „aki a terhelt érdekével ellentétes magatartást tanúsított, vagy akinek az érdeke a terheltével ellentétes”, védőként az eljárásban nem működhet közre.

A bíróság amiatt – talán a biztonság kedvéért, hogy a vélelmezett összeférhetetlenséget mindenképpen elkerüljék – mindkettőjüket kizárta az ügyből, mert a védő érdeke „ellentétes (lehet) az általa védett vádlott érdekével”.

Papp Géza ügyvéd, I. Gábor elsőrendű vádlott képviselője a Nol.hu kérdésére leszögezte: álláspontja szerint téved a bíróság, mert szerinte a védelemhez való jogot az alaptörvény és az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezménye szerint is biztosítani kell. Ez a jog pedig sérül – hangsúlyozta –, ha előzetes figyelmeztetés nélkül zárnak ki egy eljárásból ügyvédeket csupán azért, mert egymás helyettesítésében állapodnak meg.

Kétségtelen, hogy amennyiben ugyanazon ügy vádlottjai között érdekellentét mutatkoznék – mert például kölcsönösen egymásra vallanak –, elfogadhatatlan lenne, ha közös ügyvéd képviselné őket – ismeri el Papp Géza. Most azonban szó sincs erről, mert az általa képviselt I. Gábor egyáltalán nem tett vallomást, míg V. Mihály kilencedrendű vádlott, aki Gartner István ügyvéd védence, az elsőrendű vádlottnak az eljárás során talán még a nevét sem említette.

Papp ugyanakkor hangsúlyozta: a helyettesítést mindketten megbeszélték védenceikkel, akik írásban is hozzájárultak ehhez a megoldáshoz, ami ezért szerencsés, mert Gartner ismeri a per során keletkezett dokumentumokat. Ez különösen fontos szempont – tette hozzá –, mert az iratanyag mintegy 16 ezer, a mellékletek további húszezer oldalt tesznek ki.

Ha tehát a védőket kizárják, az ügyben szeptember 18-ra meghirdetett első tárgyalási napra a két vádlott képviseletében új ügyvédeket kellene kirendelni, akiknek reálisan arra sem lenne esélye, hogy legalább az iratokat megismerjék. Ez Papp szerint azért is különösen aggályos, mert az általa képviselt elsőrendű vádlott évek óta előzetes letartóztatásban van.

A hatályos szabályozás helyes értelmezése alapján bíróság a pervezetés körében tilthatná meg a helyettesítést, ha az érdekellentét alaposan feltételezhető, illetve akkor dönthetne a kizárásról, hogy az összeférhetetlenséget meggátolja – fogalmaz Papp. Ezért nem látja megalapozott indokát annak, hogy az önmagában védő védőnek adott helyettesítésére adott meghatalmazás mindkét ügyvéd büntetőeljárásból való teljes kizárásához vezessen.

A két érintett ügyvéd a Győri Törvényszék végzése ellen fellebbezést nyújtott be, s azt kéri a Győri Ítélőtáblától, hogy – az idő rövidségére tekintettel – annak végrehajtását függessze fel.

Papp Géza kijelentette: könnyen lehet, hogy szeptember 18-án I. Gábornak védelem nélkül kell a bíróság elé állnia, s emiatt el kellene napolni az első tárgyalást. Ha ez mégsem történne meg, az olyan eljárási szabálysértés, amit szerinte a strasbourgi emberi jogi bíróság is értékelni fog.

Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke az MTI kérdésére leszögezte: egyértelműen téves döntés született, amikor néhány nappal a maratoninak ígérkező pécsi egyetemi vesztegetési per kezdete előtt a Győri Törvényszéken kizárták a tárgyalásból az ügy elsőrendű vádlottjának ügyvédjeit.

Az ügy

Huszonkilenc ember ellen javasol vádemelést az idei év elején a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) a Pécsi Tudományegyetem gazdálkodásával összefüggő vesztegetési ügyben. Az NNI január 27-én zárta le a nyomozást, és az iratokat vádemelési javaslattal adta át a Baranya Megyei Főügyészségnek. A Pécsi Törvényszék azonban elfogultságot jelentett be, így került az ügy Győrbe.

Az érintetteket azzal gyanúsítják, hogy bűnszervezetet alkotva csúszópénzek fejében kötöttek beszállítói és szolgáltatási szerződéseket, s ezzel több mint százmillió forint kárt okoztak.

A rendőrség 2010 tavaszán házkutatást tartott az egyetemen és az intézmény egyes külső beszállító cégeinél. Feljelentést azonban nem az egyetem tett, hanem az NNI-nek belső informátor adott tájékoztatást.

A 2010 áprilisát megelőző másfél évben titkos nyomozást folytattak bírói engedélyhez kötött helyiség- és telefonlehallgatással és posküldemények ellenőrzésével. Mindez megerősítette a gyanút: a háttérben korrupciógyanús bűncselekmények állnak.

A huszonkilenc gyanúsítottból tizenhárman az egyetem volt vagy jelenlegi dolgozója. Utóbbiakból hat munkatárs ellen fegyelmi indult, amit a büntetőeljárás befejezéséig felfüggesztettek, utána döntenek arról, hogy felmondanak-e nekik. A gazdasági főigazgatóság öt vezető munkatársától közös megegyezéssel megváltak, egy másikat felfüggesztettek, a volt gazdasági főigazgatót, I. Gábort pedig menesztették.

Az ügy elsőszámú gyanúsítottját, a főigazgatót őrizetbe vették, majd előzetes letartóztatásba helyezték. Vele együtt 2010 júliusáig tizenegyen kerültek előzetesbe, köztük az egyetem gazdasági főosztályának vezetői, beszállító cégek képviselői és a Dél-dunántúli Regionális Fejlesztési Zrt. vezérigazgatója.

Ma már csak I. Gábor van előzetes letartóztatásban, mert bár korábban harmincmilliós óvadék ellenében szabadult, hárommillióért újabb irodatechnikai eszközöket próbált vásárolni az egyetem költségére, ezért ismét letartóztatták.

Jövő kedden kezdi tárgyalni a Győri Törvényszék a pécsi egyetemen történt vesztegetés ügyét – közölte Máté Kinga szóvivő az MTI csütörtöki híre szerint.

Máté emlékeztetett arra: 23 ember ellen folyik eljárás költségvetési szerv önálló intézkedésre jogosult dolgozója által bűnszövetségben elkövetett vesztegetés bűntette és más bűncselekmények miatt, több mint 16 ezer oldalnyi irat alapján.