A Pécsi Tudományegyetem egykori gazdasági főigazgatója, I. Gábor – aki a vádirat szerint kéttucatnyi társával bűnszervezetet hozott létre, majd csúszópénzek fejében kötöttek beszállítói és szolgáltatási szerződéseket, s ezzel több mint százmillió forint kárt okoztak – egyetlen vádpontban, a pénzhelyettesítővel való visszaélésben volt hajlandó nyilatkozni.

Erről azt közölte: távmunkában dolgozásának feltételeit akarta megteremteni, amikor az egyetem nála lévő bankkártyájával félmillió forintért informatikai eszközöket vásárolt, illetve hatszor ekkora értékben megrendeléseket adott le. Előbbi kapcsán I. Gábor úgy nyilatkozott: mivel munkaeszközeit az eljárás során a rendőrség lefoglalta, meg kellett teremtenie az otthoni távmunka feltételeit, a feladott, de nem teljesített megbízásoknak pedig azért olyan magas az értéke, mert – miután internetes megrendeléséről nem kapott visszaigazolást – más webshopokban is leadta azt.

A férfi mindvégig azzal érvelt: az egyetemet nem érte kár a megrendeléssel, mivel az eszközöket annak nevére vette, illetve próbálta megvenni, s azokat ugyan ő használta volna, az eszközök mindvégig az intézmény tulajdonában maradtak volna.

Amikor – a kifogásolt vásárlások előtt két és fél évvel – átvette a bankkártyát, sem jogszabály, sem az egyetem szervezeti-működési szabályzata, sem az intézmény gyakorlata nem tiltotta, hogy használja a kártyát, és meg sem szüntették a jogosultságát – jegyezte meg.

A Győri Törvényszék néhány nappal a per szeptember 18-i kezdete előtt hozta meg kizáró döntését, amely közvetve az eljárás érdemi részének tolódását is okozta: az első napon derült ki ugyanis, hogy az elsőrendű vádlott két másik védőjének egyike visszaadta megbízását, a másiknak pedig a vádlott mondott fel, így jogi képviselet híján csaknem két héttel később, október elsején indulhatott el az eljárás. Később a nagyszámú védői beadvány elbírálása miatt csúszott a vádlottak nyilatkozattétele.