A pécsi önkormányzat 2008-ban adta el a város buszközlekedéséért felelős cégének, a PK Zrt.-nek a kisebbségi tulajdonrészét. A vevő, a – magánszemélyek által létrehozott – Mecsekbusz Kft. 1,5 milliárd forintért jutott hozzá a részvények 49,98 százalékához, cserébe megkapta a PK irányítási jogát. Addig az önkormányzat évente 6-700 milliót költött a buszos cégre, a Mecsekbusz azt ígérte, hogy e támogatási igényt felére-harmadára mérsékli, és korszerűsíti a PK járműparkját.

Hogy ez sikerült volna-e, az nem derülhetett ki, mert 2009 őszén a város összeveszett a kisebbségi partnerével. Ennek oka az volt, hogy a PK vezetése eladta a cég 176 buszból álló járműparkját egy, a kisebbségi tulajdonoshoz köthető vállalkozásnak, a Busrent Kft.-nek 2,6 milliárdért, majd évente ugyanennyiért visszabérelte a flottát. Mindezt azzal indokolta a kisebbségi gazda, hogy a Busrent olcsóbban tud új buszokat vásárolni, mint a PK, s ezért a városnak ez a járműprivatizáció és a buszbérlési kontraktus tíz év alatt hasznot hoz.

A város nem hitt ebben a magyarázatban, s feljelentette hűtlen kezelés gyanújával a PK vezérigazgatóját, Keczer Lászlót. Az ügyben vádat emeltek Keczer ellen, s a Pécsi Törvényszék márciusban hét év szabadságvesztésre ítélte az addigra már elbocsájtott vezérigazgatót.

Az 57 esztendős, büntetlen előéletű, önmagát ártatlannak tartó közlekedési mérnök fellebbezett a döntés ellen, s a Pécsi Ítélőtábla hétfőn hatályon kívül helyezte az elsőfokú verdiktet. A másodfokú bíróság szerint a perben nem bizonyosodott be, hogy Keczer László kárt okozott volna Pécs városának. A tábla az elsőfokú bíróság által elfogadott tényállást megalapozatlannak és felderítetlennek, az ítélet indoklását pedig hiányosnak találta. S mivel mindez másodfokon nem orvosolható, a táblabíróság visszaküldte az ügyet a Pécsi Törvényszékre.

Az indoklásból az is kiderült, hogy a pécsi önkormányzat négy év alatt egymilliárd forint tartozást halmozott fel a PK-val szemben, mindeközben a kisebbségi gazda kétmilliárd forintot költött arra, hogy Pécs tömegközlekedése ne omoljon össze. Az indoklás szerint nem elképzelhetetlen, hogy a buszeladás és visszabérlés tíz év alatt összességében jó üzletet jelentett volna Pécsnek. Ugyanakkor a tábla azt sem zárta ki, hogy a sajátos ügylet káros lett volna a városnak, ám a kár pontos mértékét bizonyítani kell. Ha ezt a megismételt eljárásban nem tudja megtenni a vádhatóság, akkor a vádat ejteni kell a volt vezérigazgató ellen.

Az ügy várhatóan politikai vitákat kavar majd Pécsen. A PK privatizációja idején ugyanis a szocialisták irányították Pécset, a feljelentést viszont már akkor tette a város Keczer ellen, amikor a Fidesznek volt többsége a baranyai megyeszékhely közgyűlésében. Az új vezetés többször utalt rá, hogy a buszok elherdálásáért a város korábbi irányítói is felelősek. Az elherdálás viszont egyelőre a bíróságon nem igazolódott. Ugyanakkor az ítéletből kihallható – amit persze a pécsiek enélkül is tudnak –, hogy a helyi tömegközlekedési cég helyzete 5-6 éve válságos. Mindebben szerepe van a város korábbi vezetésének, ám az önkormányzat új irányítói sem tudtak tenni semmit azért, hogy a város lecserélje elöregedett buszparkját és stabilizálja gazdálkodását.