Pécs: fülig eladósodva
"A jövőben lesz mérhető, hogy e főként külső forrásokból finanszírozott fejlesztések az eredeti célhoz képest jól, kevésbé jól, vagy úgy valósultak meg, hogy abból az önkormányzat a vártnál jóval nagyobb bevételekre tesz szert" - összegezte Sepsey Tamás, a város gazdálkodásával kapcsolatos idei ÁSZ-vizsgálat tapasztalatait kedden a baranyai megyeszékhelyen, sajtótájékoztatón.
A főigazgató-helyettes a vizsgálat főbb megállapításai között említette, hogy a 2007-es költségvetés teljesítése során a pénzügyi egyensúly nem volt biztosított, mivel a működési célú költségvetési bevételek 104 millió forinttal elmaradtak a működési célú költségvetési kiadásoktól, a felhalmozási célú költségvetési kiadások pedig 2,3 milliárd forinttal meghaladták a felhalmozási célú költségvetési bevételeket.
Ugyanakkor 2008-2009-ben pénzügyi többlet keletkezett, mivel a költségvetési bevételek 2008-ban 1,6 milliárd forinttal, 2009-ben 7,4 milliárd forinttal meghaladták a költségvetési kiadásokat.
Az Európai Beruházási Banktól felvett - euró alapú - hitelből a 2008-ban lehívott 9,1 milliárd forintból az évben fel nem használt rész (6,8 milliárd forint) az év végi pénzmaradvány részét képezte, a következő évben az ebből igénybe vett összeget már nem finanszírozási célú művelet bevételeként, hanem - a számviteli szabályoknak megfelelően - költségvetési bevételként számolták el.
Az önkormányzat a költségvetés egyensúlyi helyzetének javítása érdekében hiteleket vett fel, kötvényt bocsátott ki, és hiányt csökkentő intézkedéseket tett: 2007 és 2009 között összesen 16,3 milliárd forint hosszú lejáratú hitelt vett igénybe, melyből 4 milliárd forint fix-, 12,3 milliárd forint változó kamatozású volt.
A 2008-ban kibocsátott 6 milliárd forint értékű, svájci frank alapú, változó kamatozású, 20 éves futamidejű kötvényből származó bevételből még abban az évben 2 milliárd forintot, a korábban felvett működési célú hitel (folyószámlahitel) törlesztésére, 4 milliárd forintot pedig felhalmozási célokra fordítottak.
Az önkormányzat adósságállománya jelentős nagyságú, 2009 végén a rövid- és hosszú lejáratú kötelezettségek összege 34,1 milliárd Ft volt, szemben a 2007. évi 22,4 milliárddal.
Pécs sikeres volt a pályázati források elnyerésében, 2007-2009 között eredményesen készült fel a belső szabályozottság és szervezettség terén az európai uniós források igénybevételére és felhasználására. Komoly eredményeket ért el továbbá az elektronikus szolgáltatások fejlesztése terén.
Az ÁSZ jelentésében megállapította ugyanakkor, hogy a gazdálkodással kapcsolatos közérdekű adatok közzétételi kötelezettségének a főjegyző nem az előírás szerinti módon tett eleget, valamint az önkormányzat által nyújtott céljellegű működési és felhalmozási célú támogatások közel egyharmadát nem tette közzé.
A vizsgálat hiányosságokat tapasztalt a közpénzekkel, a közvagyonnal való eredményes gazdálkodást biztosító belső kontrollok kialakítása és működtetése terén is. Ez a költségvetés-tervezésben és a zárszámadás-készítésben magas, a gazdálkodási, és a pénzügyi-számviteli folyamatában közepes kockázatot jelentett a feladatok szabályszerű végrehajtásában.
A belső ellenőrzés szervezeti kereteinek kialakítása és szabályozása összességében alacsony kockázatot jelentett a belső ellenőrzési feladatok végrehajtásában, a belső ellenőrzés működésénél a kontrollok összességében kiválóak voltak.
A vagyongazdálkodásban több esetben nem biztosították az önkormányzati gazdálkodás törvényességét, szabályszerűségét, mert nem tartották be a forgalomképtelen törzsvagyon és a forgalomképes vagyontárgyak elidegenítésére vonatkozó korlátokat, egy ingatlanra térítésmentes használati jogot biztosítottak egy arra nem jogosult gazdasági társaságnak, szabálytalanul mondtak le önkormányzati követelésről, ellenjegyzés nélkül vállaltak kötelezettséget.
Az ÁSZ az ellenőrzések tapasztalatai alapján a főjegyzőnek likviditási koncepció készítését javasolta, s egyebek mellett azt is, hogy az évente végzett számítások alapján tájékoztassa a közgyűlést, hogy a hosszú lejáratú kötelezettség-vállalásokból adódó tőke- és kamatfizetést az önkormányzat milyen feltételek mellett tudja teljesíteni.
A számvevőszék a polgármesternek azt javasolta: segítse elő a jogszabályi előírások betartása, valamint a munka színvonalának javítása érdekében tett javaslataik megvalósítását, készíttessen intézkedési tervet azok végrehajtása érdekében, valamint a feltárt hiányosságok miatt kezdeményezze a főjegyző felelősségre vonását.
Páva Zsolt, Pécs fideszes polgármestere a sajtótájékoztatón azt mondta: a vizsgálat igazolta azt a véleményt, hogy a Pécsnek az elmúlt években folytatott gazdálkodása olyan irányt vett, amely tovább nem tartható.
"Az adósságtömeg lefaragása rövid idő alatt nem lehetséges, de az új testületnek meg kell kezdenie a kilábalást" - fogalmazott. Hozzátette: 2009-ben maga is kérte a számvevőszék vizsgálatát, de az ellenőrzés nem terjedt ki számos olyan konkrét témára vonatkozó javaslatra, melyet akkor megfogalmazott. Így a vizsgálat némileg csalódás volt számára.
Páva Zsolt a főjegyző esetleges felelősségével kapcsolatos kérdésekre azt válaszolta, hogy a városvezetés is kedden kapta meg és egyelőre tanulmányozza a jelentést. Azt mondta, szeretné, ha a dokumentum a pénzügyi bizottság elé kerülne, s ezt követően alakítanák ki álláspontjukat, hogy legyen egyáltalán és ha igen, milyen felelősségre vonás.