Parttalan hatalmat kapna a bírói hivatal elnöke?
„Csináld jól és tedd jobbá"” – hangoztatta Handó Tünde, aki az igazgatási vezetői munka fő céljának azt nevezte, hogy a bíróságok teljesítsék alkotmányos kötelezettségüket, vagyis: magas színvonalon és időben hozzák meg ítéleteiket. A jelölt – aki egyébként Szájer József felesége és az Orbán-család barátja – elmondta, hallott azokról a kritikákról, amelyek szerint kevés az igazgatási tapasztalata, illetve egy megyei vagy táblabírósági elnök kiválasztása szerencsésebb lett volna. Ezzel kapcsolatban kiemelte, hogy tizenkét éve vezetője a Fővárosi Munkaügyi Bíróságnak, s elég rálátással rendelkezik az igazgatási területre.
Handó üdvözölte azokat a 2011 januárjától, illetve márciusától hatályba lépett változásokat, amelyek az igazságszolgáltatás operatívabbá tételét célozták és amelyek szerint mintegy kéttucatnyi jogkör – például egyes vezetők kinevezése, a bírák pályázatainak elbírálása, ügyek áthelyezésének lehetősége – került az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) elnökének hatáskörébe. Ugyanakkor elfogadhatatlannak nevezte, hogy az egyik bíróságon néhány hét, míg egy másikon fél év is eltelhet, mire kitűznek egy tárgyalást. Szerinte ezen változtatni kell.
Az alkotmányügyi bizottság kormánypárti többsége ugyancsak támogatta Darák Péter legfelsőbb bírósági bíró jelölését a Legfelsőbb Bíróság (LB) helyébe lépő Kúria élére. A Jobbik tartózkodott, az LMP képviselője távol maradt.
Darák meghallgatásán kiemelte, hogy a megújuló bírósági szervezetrendszerben a Kúria elnökére már nem hárulnak országos igazgatási feladatok, így a jogegység és az ítélkezési gyakorlat fejlesztésére, alkotmányosságának erősítésére, szakmai színvonalának emelésére koncentrálhat.
Darák úgy látja, a jogegységet nem az jelenti, ha egyáltalán nincsenek ellentmondó ítéletek, hiszen az életviszonyok, a jogi környezet változása mindig újabb ellentmondásokat hoz felszínre. A Kúria alkotmányos feladata ebben a helyzetben főként a hatékony koordináció, a gyors információáramlás biztosítása, illetve a színvonalas döntések meghozatalát segítő elméleti alapok kidolgozása.
A két jelöltről kedden szavaz a parlament, s ők – megválasztásuk esetén – azonnal leteszik a hivatali esküt, de csak januártól foglalják el új posztjukat.
Az LB jelenlegi elnökének menesztését kizárólag politikai megfontolások indokolják: elveszítette a jelenlegi hatalom bizalmát, ami elég gyenge érv egy független hatalmi ág vezetőjének elmozdításához – jelentette ki kérdésünkre Fleck Zoltán jogszociológus, aki Darák Péter szakmai alkalmasságát nem vonta kétségbe. Azt ugyanakkor a szakember nem vitatja, hogy a bírák korábbi önigazgatási szervének átalakítására szükség volt, de szerinte rossz megoldást választottak.
Az OBH elnöke maga dönthet bírák és vezetők kinevezéséről, áthelyezéséről, vizsgálat elrendeléséről, ügyek más bíróság hatáskörébe utalásáról. A minden korábbinál nagyobb és érdemi külső kontroll nélkül gyakorolható szinte parttalan hatalom miatt a rendszerbe kódolva van a hivatalvezető és a bírák közötti feszültség – állítja Fleck. Az elnök egy ilyen elhibázott rendszernek szerinte csak áldozatává válhat.
Ezért szerinte nem véletlen, hogy erre a posztra nem sikerült tényleges igazgatási tapasztalatokkal rendelkező – és a baloldallal eddig nem hírbe hozott – bírósági vezetőt találni. A Fidesz korábban a főbírói poszton a győri ítélőtábla elnökét látta volna szívesen, aki minden feltételnek sokkal inkább megfelelne, mint az OBH élére szánt mostani jelölt, most mégsem őt nevezték meg. Fleck nem érti, hogy miért nem inkább őt választották.
A helyzetet tovább rontja – tette hozzá a jogszociológus –, hogy Handó Tünde a miniszterelnök baráti köréhez tartozik, így bármilyen döntést hoz, a háttérben mindenki óhatatlanul politikai okokat sejt majd. Hiányozni fog tehát a vezető és a bírák között elengedhetetlen bizalmi viszony, ami Fleck szerint különösen akkor nélkülözhetetlen, ha a hivatal a korábbinál határozottabb ellenőrzést akar gyakorolni.
Azzal, hogy az OBH és a Kúria elnöke már nem ugyanaz a személy egyértelműen szétválasztották az igazgatási és ítélkezési funkciókat, ami Futó Barnabás ügyvéd szerint tisztább viszonyokat eredményezhet. Úgy látja, ezzel gyorsabbá és hatékonyabbá válhat az ítélkezési tevékenység, ami minden jogkereső polgár hasznára válhat. Maga azt sem tartja elfogadhatatlannak, hogy a bírósági hivatal élére a kormánypárthoz közelinek tartott személy kerül, mert a kétharmados többség – természetesen a jogszabályok biztosította keretek között – szabadon megválaszthatja, kit kíván egyes felelős posztokra helyezni.
Futó Barnabás úgy véli, bárkit jelöltek volna, az ellenzék biztosan kritizálja a döntést, de bizonyos benne, hogy a két jelöltet nem lehet kézi vezérléssel irányítani. Szerinte tehát a bírák továbbra is minden külső befolyástól mentesen ítélkeznek, legfeljebb az a kérdés, hogy a rendszer átalakítása nyomán valóban rövidebb idő alatt születnek-e meg az ítéletek.
Nem ilyen optimista Magyar György ügyvéd. Eddig a bíró csak a törvényeknek és saját lelkiismeretének alárendelve döntött, mostantól viszont előmenetele és egzisztenciája az OBH elnökétől függ, hiszen rajta múlik, hogy ki lehet bíró, ki marad hosszú évekig titkár, s ki lesz megyei elnök vagy más vezető, és ki ellen indul vizsgálat. Ebben a helyzetben szerinte – és ez független attól, hogy ki áll az OBH élén – mindenkinek legalább a tudata mélyén megjelenhet egyfajta megfelelési kényszer.
Magyar György aggályosnak tartja azt is, hogy sérül az az alkotmányos alapelv, amely szerint senkit nem vonhatnak el a törvényes bírájától. Az OBH elnöke ugyanis – saját döntése alapján vagy az ügyészség kezdeményezésére – egyes ügyek tárgyalására más bíróságot jelölhet ki. Az ügyvéd szerint ez olyan, mint ha az egymással játszó focicsapatok közül az egyik jelölhetné meg a bírót.