Pártállami rendőrség a történelem érettségin
A történelem középszintű írásbeli érettségit reggel 8-tól kezdődően 180 percig írhatták a diákok,a feladatokat pedig tetszőleges sorrenben oldhatták meg. A feladatlap első felében 12 rövid, úgynevezett tesztjellegű feladat szerepelt, amelyek az egyetemes és a magyar történelemre vonatkoztak, és időrendben követték egymást. Volt kérdés például a középkori városokkal, az abszolutizmussal és a parlamentáris monarchiával, a 12 ponttal, a pártállami rendőrséggel és a mai magyar alkotmánnyal kapcsolatban is.
A feladatok jellege változatos volt, például fogalmakat kellett fölismerni, igaz és hamis állításokat elkülöníteni, de kellett diagrammot értelmezni, karikatúrát elemezni is. A feladatok mindegyikéhez írásos vagy képi forrás, térképvázlat, számos ábra vagy adatsor kapcsolódott. A vizsgázóknak ezek felhasználásával és saját ismereteik mozgósításával kellett pontos választ adniuk.
A vizsga második része rövidebb és hosszabb, úgynevezett esszé-feladatokból állt. A 8 esszékérdésből - bizonyos választási szabályok betartásával - hármat kell kidolgozni. Lehetett választani például a görög hitvilágot, a honfoglalás kori társadalmat, Hunyadi János harcait, vagy a dualizmus gazdaságát.
Mindkét feladattípusnak fontos elemei a jelenismeret, az állampolgári ismeretek: a XX. század második fele és napjaink jelenségei, történései, problémái. A vizsgázók a vizsga egész időtartama alatt használhatták a középiskolai történelmi atlaszt. Az esszéfeladatok értékelésénél a szakmai tartalom mellett fontos szempont lesz a szöveg megszerkesztettsége, koherenciája, logikája is.
A történelem emelt szintű írásbeli szintén reggel 8-kor kezdődött, de a tételek kidolgozására több időt kaptak a diákok: összesen 240 percig írhatták a vizsgát. Az első rész megoldásának időtartama kötött volt, 90 perc állt rendelkezésre. Ez alatt rövid (tesztjellegű) feladatokat kell a vizsgázóknak megoldaniuk. Ebben a vizsgarészben atlaszt nem lehetett használni.
A feladatok között volt a reneszánszra, az Árpád-házi királyokra, a Rákóczi-szabadságharcra, a napóleoni háborúkra, a II. világháborúra vonatkozó, de itt is megjelentek a napjainkhoz kapcsolódó kérdések, például érvek és ellenérvek a nukleáris energia alkalmazására.
A második rész megoldására 150 perc áll rendelkezésre. A sokféle forrás mellett a vizsgázót itt már a középiskolai történelmi atlasz is segíthette a megoldásban. A tíz esszéfeladatból két egyetemes és két magyar történelmi téma megoldása volt kötelező. Lehetett választani a Frank Birodalmat, a nők helyzetét a modern korban, Bethlen Gábor fejedelemségét, a dualizmus korának nemzetiségpolitikáját vagy a a demokratikus jogállamiság jellemzőit.
A feladatok mindegyikéhez írásos vagy képi forrás, térképvázlat, ábra vagy grafikon, diagram kapcsolódott. A megoldás ezeknek felhasználását, az elsajátított ismeretek önálló alkalmazását, az összefüggések felismerését kívánta meg. Az esszéfeladatok értékelésénél a szakmai tartalom részletesebb kifejtése mellett fontos szempont lesz a szöveg megszerkesztettsége, koherenciája, logikája is.
Történelemből középszinten 1250 helyszínen 87753 vizsgázó, emelt szinten 91 helyszínen 5366 vizsgázó írta meg az érettségi tesztet. (Történelemből középszinten angol, francia, horvát, német, olasz, orosz, román, spanyol, szerb és szlovák nyelven, emelt szinten angol, francia, horvát, német, spanyol és szlovák nyelven is tesznek érettségi vizsgát.) Ebből a tárgyból amúgy csak 2005 óta, a kétszintű érettségi bevezetése óta van írásbeli vizsga is. A részletes feladatok és a helyes megoldások csütörtök reggel 8 órakor kerülnek föl az Oktatási Hivatal honlapjára, ahol ma már a hétfői magyar mellett a keddi matematika vizsga feladati és megoldásai is megtalálhatók.