A történtek megértéséhez érdemes fölidézni, hogy a téli, országossá duzzadt diáklázadásokat követően összehozott Felsőoktatási Kerekasztal munkájában az iparkamara elnöke, Parragh László is részt vett. E fórumon állt össze Klinghammer koordinálásával – három évvel azután, hogy megszavazták az Orbán Viktor nevéhez köthető új törvényt – az ágazat stratégiája.

Ez az anyag merőben más hangvételű, mint amelyet Orbántól, illetve bizalmasától, Parragh Lászlótól az elmúlt években megszokhattunk. Nem véletlen, hogy Parragh volt az egyetlen a kerekasztal résztvevői közül, aki a stratégiát elutasította. Az államtitkár ugyanakkor e stratégia mögött tudhatja – a Hallgatói Hálózat és az Oktatói Hálózat kivételével – szinte a teljes egyetemi szektort a HÖOK-tól a rektorokig bezárólag. Parragh és szervezete tehát e fórumon magára maradt.

Most viszont hivatalosan is véleményezte a stratégiát és a hozzá kapcsolódó jogszabály-módosítási tervezeteket. Ami rögtön feltűnik: a terjedelmes stratégiához és módosítókhoz mindössze kétszer egyoldalas véleményt fűzött. Megmosolyogtató, hogy amikor a nemzeti felsőoktatási törvény módosításához fűz kommentárt az iparkamara, akkor a vélemény általános része nem tesz ki fél oldalt sem, majd alatta egy szövegközi cím arról értesíti az államtitkárságot, hogy most a részletes indokolás következik, de az is mindössze néhány sor.

Mit kifogásol az Iparkamara?

„A júliusi Felsőoktatási Kerekasztal ülésen megállapodás született arról, hogy amíg nincs stratégia, nem módosul az Nemzeti Felsőoktatási törvény (NFTV). Most újra egy részelemeket tartalmazó, koncepciót nélkülöző törvénymódosítási javaslat született. Továbbra sem tartalmazza a felsőoktatás megújítását megalapozó, a felhasználó (esetünkben a gazdaság) és az intézmények kapcsolatára, a munkaerő-piaci és a gazdaságfejlesztési szempontokra alapozott reform elemeit, kiragad lényeges és mellékes tételeket, időnként jelentős ellentmondásokkal” – írja az MKIK. A Népszabadság birtokában van Klinghammerék hivatalos válasza is. 

„A Felsőoktatási Kerekasztal 2013. január 31-i megalakulásától a 2013. szeptember 20-ig tartó időszakban történt meg a felsőoktatás átalakítás stratégiai irányainak, és a soron következő lépéseknek a meghatározása. Ezeken az üléseken az MKIK minden alkalommal részt vett, és részese volt annak a folyamatnak, amelyben beazonosításra kerültek azok a problématerületek, amelyek tekintetében a 2014. évi választásokig terjedő időszakban egyáltalán reálisan meg lehet tenni a megfelelő lépéseket. Kialakult e problématerületek megoldásaira vonatkozó konszenzus, felvázolásra kerültek a felsőoktatás átalakításának stratégiai irányára vonatkozó koncepcionális elképzelések, amelyek a szükséges intézkedéseket egy hosszabb távon is értelmezhető koncepcionális keretrendszerbe rendezik” – olvasható ebben, hozzátéve, hogy a kerekasztal minden szereplője, rajtuk kívül pedig a Magyar Tudományos Akadémia, „valamint és az üzleti és gazdasági élet számos fontos szereplője – az MKIK kivételével – a 2013. május 30-i dátummal közreadott vitaanyaghoz, majd annak átdolgozott változataihoz érdemi, a készülő koncepcionális anyagok, illetve az elkészítendő jogi szabályozási anyagok szempontjából értelmezhető, felhasználható észrevételeket tett, mind szóban, mind írásban”.

A felsőoktatásért felelős államtitkárság jelezte, hogy „a konszenzusteremtési folyamat során beérkezett véleményeket, javaslatokat a lehető legmesszebbmenőkig figyelembe vették.” „A fenti egyeztetési folyamat fényében, az MKIK 2013. november 4-én kézhez kapott mindösszesen másfél oldalas véleménye mind tartalmilag, mind az egyeztetési folyamat szempontjából értelmezhetetlen” – szögezi le az államtitkárság.

Majd a hangvétel még keményebbé válik. „Az MKIK kifogásolja, hogy egy koncepciót nélkülöző, részelemeket kiragadó NFTV-módosítási javaslat született. Ha a véleményező ismerné, hogy miről szóltak a Felsőoktatási Kerekasztal ülései, az ott elhangzottak és a közreadott anyagok, akkor ilyet bizonyára nem mondana. Megjegyzendő, hogy ez az NFTV-módosítás sorrendben a 16-17-ik módosítása a 2011 decemberében megalkotott új NFTV-nek. E módosítás előkészítése a Kerekasztal ülésein, a lehető legszélesebb társadalmi egyeztetés mellett, egy igen nagy konszenzussal elfogadott összesen 34 oldalas koncepcionális anyag mentén történt – írja az államtitkárság, megjegyezve, hogy a konszenzuskeresés nem állítható az NFTV ezt megelőző „kb. 16 módosításáról, amellyel kapcsolatosan az MKIK semmilyen észrevételt, vagy semmilyen negatív észrevételt sem fogalmazott meg viszont, amelyeknek egyik negatív következményét jelentették a 2012. decemberi, 2013. januári diáktüntetések, amelyek miatt magát a Kerekasztalt létre kellett hívni”. Az államtitkárság szerint éppen ennek fényében az MKIK „általános negatív véleményével érdemben nem lehet mit kezdeni”.

Parragh konkrét bírálatát is hasonló keménységgel verik vissza. Az MKIK felvetette, hogy számára nem derül ki, hogy konkrétan milyen kritériumok alapján kerülhet nemzeti tudományegyetemi státuszba egy intézmény. „A karok sokasága nem lehet mérce, mert az egyik egyetemen 3 kar működik azon a területen, amelyet egy másik egyetem egyetlen karban tömörít. Az ilyen típusú mennyiségi kritériumok csak a felesleges szervezetbővítést generálják, és nem eredményeznek érdemi változásokat” – vélik. A tárca válasza szerint a kamara „láthatóan nem érti a Pécsi Tudományegyetem nemzeti tudományegyetemi státuszának 2015-től való érvénybe léptetésére alkalmazott jogtechnikai megoldást (…)”. „Az MKIK félreérti az NFTV-módosításban leírtakat: nem a karok számától, hanem a művelt tudományterületek számától függ az egyetemi, nemzeti tudományegyetemi státusz (összhangban az eddigi és a nemzetközileg is elfogadott gyakorlattal)” – utal a válasz arra, hogy Parraghék összekeverték a karok számát a művelt tudományterületek számával.

Az MKIK azt is kritizálta, hogy a leendő kancellár végzettségének követelményénél a törvény még főiskola irányítása esetén se engedjen meg „alapfokozatú végzettséget”. A tárca ezt a kritikát röviden „nyírta ki”: „Az MKIK félreérti a kancellár végzettségére vonatkozó előfeltételeket. Főiskola esetén is fontos követelmény a felsőfokú végzettség.” (Ellenőriztük: a módosítás szövege tényleg előírja a felsőfokú végzettséget.) Az MKIK emellett kritikusan szól a kancelláriarendszerről, amely a stratégiából alkotott törvénymódosító szerint már 2014. január 1-én hatályba lépne, de „ennek előkészítettségét nem látják”. Ebben van némi igazság, bár ez nem az államtitkárságon múlt. Lapunk ugyanis úgy tudja, a rendszer bevezetéséhez szükséges jogszabály-módosítók időben elkészültek, csak éppen a minisztériumon belüli feszültségek, konkrétan Klinghammer csapatának ellenlábasai blokkolták a folyamatot. Per pillanat viszont tényleg az a helyzet, hogy kevesebb mint két hónappal a rendszer tervezett életbelépése előtt az intézmények valóban nincsenek felkészülve a kancellárok fogadására.

A kamara komoly pofonokba futott a finanszírozási rendelettel kapcsolatban megfogalmazott észrevételeivel is (ez az a jogszabályterv, amely alapján az állami forrásokat jövőre a felsőoktatás intézményei között elosztják). Parraghék szerint „a részösztöndíj eltörlésre került (átmenetileg vagy végleg), annak visszaállításáról nem tudunk”, továbbá azt reklamálja, hogy „nem ismert a fejkvóta számításának alapja, módja”. A válasz: „Ha a véleményező ismerné a rendszert, és annak szabályozási környezetét, amelyről nyilatkozik, tudná, hogy attól, hogy új belépő részösztöndíjasok a 2013/2014 tanévben nincsenek, még vannak részösztöndíjasok a felsőoktatásban, például a tavalyi elsőévesek, ezért kihagyhatatlan az állami részösztöndíjak mértékére és az állami részösztöndíjasokra vonatkozó szabályozás” – kezdődik a minisztériumi válasz első mondata, amely még brutálisabban folytatódik Parraghéknak a fejkvóta számításának bírálatára reagálva: „Ha a véleményező ismerné a rendszert, amiről véleményt alkot, de legalább elolvasta volna az előterjesztő szöveget, akkor bizonyosan értené, hogy itt alapvetően egy, a mindenkor hatályos költségvetési törvényben mind műfaji, mind szakmai, mind jogi értelemben, a felsőoktatás finanszírozására rendelkezésére bocsátott forrásokat elosztó rendeletről van szó. Ennek okán, nem e rendeletből kell megpróbálni kiolvasni azt, hogy ez az elosztási rendszer az előző évekhez képest többletet vagy elvonást jelent-e, hanem Magyarország 2014. évi költségvetéséről szóló törvény megfelelő fejezeteiből, címeiből és soraiból”. Hozzáteszik: a „fejkvóta számításának alapja és módja részletesen bemutatásra került a rendelet–tervezet előterjesztő szövegében”, mindezt nem hiányolta volna „a véleményező”, ha „tanulmányozta volna az anyagot, amiről véleményt alkotott”.

Az MKIK a finanszírozási renddel kapcsolatban is kritikus, mert nem látja „a gazdaság és a társadalom számára szükséges szakok választásának ösztönzését” (...), „sem a hiányszakok támogatását”. E téren szintén a tudatlanságáról adott számot a kamara, s ezt a magas labdát az államtitkárság is véleményezte: „Ha a véleményező ismerné a rendszert, és annak jogi szabályozási környezetét, akkor pontosan tudná, hogy ez azért van így, mert e kérdéseket nem e finanszírozási rendelet keretei között kezeli a felsőoktatás-irányítás. E kérdés – azaz a gazdasági és munkaerő-piaci igények érvényesítése – egyrészt a képzési területekre vonatkozó országos keretszámok meghatározásán keresztül, másrészt egyéb intézkedésekkel rendezhető” – szól a válasz, vagyis az állam a szakpreferenciáit a keretszámokon keresztül tudja érvényesíteni, ahogy ez a „kiátkozott” 16 szak esetében meg is történt idén.

Klinghammer István felsőoktatásért felelős államtitkár a Felsőoktatási Kerekasztal ülésén, előtérben Parragh László