Schmuck Erzsébet (LMP) arról beszélt, hogy rendszerszintű változtatásra van szükség a dolgozói szegénység megszüntetése érdekében. Be kellene vezetni a minimumjövedelmet a jelenlegi segélyezési rendszer helyett, ami minimális szociális biztonságot teremtene minden rászoruló számára. Felidézte a többkulcsos adórendszer visszaállítását, a családi pótlék és adókedvezmény, a béremelések és életpálya-modellek kiterjesztését célzó javaslatukat. Szerinte egyre nagyobb méreteket ölt az elszegényedés, nő a társadalmi egyenlőtlenség.

 

Rétvári Bence, az Emmi parlamenti államtitkára szerint a többkulcsos adórendszer visszaállításával az LMP adóemelésre készül. Felidézte, hogy a Fidesz-KDNP-kormány vezette be az arányos egykulcsos adózást, s kitért arra, hogy amikor adócsökkentésről szavaznak, az LMP rendre nemmel szavaz. Szólt arról, hogy kétszeres mértékben nőtt a bérszínvonal a GPD-hez képest az elmúlt öt évben, s míg az unió egészében 8,1 százalékról 9,6 százalékra nőtt a szegénység, nálunk 6,6-ról 6,4 százalékra csökkent 2013-ról 2014-re.

 

Korózs Lajos (MSZP) a szegénység elleni küzdelem világnapjának apropóján gyalázatosnak nevezte, hogy a KSH semmilyen tanulmányt nem publikál a témában. Idézte az MTA két hete nyilvánosságra hozott tanulmányát, amely szerint a magyar háztartások 75 százalékának valamilyen szintű nehézséget okoz a szokásos kiadások fedezése, ami a községekben eléri a 90 százalékot is. A társadalom 67 százaléka nem engedheti meg, hogy egy hétre elmenjen nyaralni, egynegyede pedig azt, hogy kétnaponta húst egyen – sorolta, hozzátéve: ez a kormány nem tud kormányozni, csak uszítani, a szegénység ellen azonban nem lehet drótkerítéssel harcolni. Végül fizetésemelést követelt a közszférában és a versenyszférában egyaránt.

 

Rétvári Bence úgy reagált: a KSH tavaly novemberben nyilvánosságra hozta a fenti adatokat, a képviselő ezért tudta idézni őket. Ez idén is így fog történni – jelezte, majd azt mondta: Korózs Lajos a mostani számokat elfelejtette összehasonlítani az előző évekkel. Pár éve 700 ezerrel többen nem engedhették meg a nyaralást. Négy éve még az emberek harmada nem tudott kétnaponta húst enni. Kitért arra, hogy csak egy év alatt 51 ezerrel csökkent a munkanélküliek száma, 8 százalékkal nőtt az emberek megtakarítása az elmúlt időszakban, és 200 ezerről 250 ezer forintra nőtt az átlagkereset.

 

Vejkey Imre (KDNP) arról beszélt: az ország azt várja, hogy valósítsák meg a szolgáltató közigazgatást. Emlékeztetett: a hatékony, gyors ügyintézés biztosítására létrehozták a kormányablakokat, ahol már 450-féle ügytípus intézhető, és az a cél, hogy ez ezer fölé emelkedjen. Szólt arról is, a bürokráciacsökkentés érdekében 110 törvényt módosító csomagot nyújtottak be, és az adminisztrációs terhek csökkentésére 10 milliárdot különítettek el a jövő évi büdzsében.

 

Kovács Zoltán államtitkár kiemelte: szeretnék visszaállítani a bizalmi viszonyt az állam és a polgárok között, ennek része ez a törvénymódosító csomag. A javaslat kezdeményezői – bár a kormány a benyújtó – a járási és a kormányhivatalok voltak – jelezte, és kitért arra, határozott szándék, hogy az adóigazgatás terén új elemeket hozzanak, s az építésügyi szabályoknál is új rendszert alakítanának ki.

 

Vona Gábor (Jobbik) szerint ma a korrupció jelenti azt a "mocsarat", amiben minden elsüpped. Úgy fogalmazott: korábban minden párt megígérte az elszámoltatást, aztán amikor kormányra kerültek, ők maguk váltak a korrupció működtetőivé. 2015-re oda jutottak, hogy a Fidesz korrupció tekintetében túlszárnyalja a szocialistákat, nem összevissza talicskával, hanem menetrend szerinti teherautóval viszik ki a pénzt. Amíg a korrupciót nem számolják fel, nem lesz tisztességes kormányzás – rögzítette.

 

L. Simon László államtitkár arra szólította fel a képviselőt, hogy "egyszer legyen bátor", és tegyen feljelentést. Szerinte csak vádaskodnak, nem tesznek feljelentést, egyetlen bizonyíték nincs a kezükben, mert nincs mit bizonyítani. Feltette a kérdést, vajon milyen ügyei vannak Kovács Bélának, milyen üzleteket és burkolt párttámogatásokat hozott a jobbikos EP-képviselő. Erről adjanak számot - mondta, hozzátéve: a legjobban az fáj a Jobbiknak, hogy nem a sajátjaiknak osztják a pénzt.

 

Kósa Lajos (Fidesz) arról beszélt, hogy működik a magyar műszaki határzár. Kitért arra, hogy október 18-ig 390 ezer illegális határátlépés történt, napi 5-10 ezer volt az illegális belépők száma. Mostanra, amikor teljes a déli határzár, az illegálisan belépők száma drámaian csökkent. A nagyobbik kormánypárt frakcióvezetője szerint a határzár nem szüntette meg az illegális bevándorlás alapvető okait, de megvédi a magyar és schengeni határt. Ezzel visszaállt a törvényes rend, és furcsa, hogy az ellenzék ezt támadja.

 

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter egyetértett azzal, hogy a délről érkező veszély elé sikerült akadályt állítani. Most ugyanakkor újabb fenyegetés érkezik, nyugatról. Szavai szerint a kötelező kvóta azt jelenti, hogy azokat, akiket az európai szabályok semmibe vételével beengedtek, most vissza akarják osztani hozzánk. A kvóta elfogadhatatlan, nemzetállami jogokat vettek el, amikor ezt a döntést meghozták. Jelezte: a kormány a parlament elé hozza, hogy az európai színtéren milyen lépéseket lehetne és kellene tenni ellene.