A képviselők száma csökkent, de mi lesz a fizetésükkel? Móricz-Sabján Simon / Népszabadság

Korábban a képviselői „minimálbér” bruttó 394 ezer volt, ilyen szerény összeget Gyurcsány Ferenc DK-elnökön kívül – aki egyetlen bizottságnak sem volt tagja – nemigen kapott senki. Az alapdíjhoz ugyanis –a lakóhelytől függően biztosított átalány és választókerületi pótlék mellett – további juttatások sora járhatott. A Ház elnöke – a 232 ezer és a pótlékok mellett – másfél milliós fizetést kapott, míg helyettesei 417 ezer, a jegyzők 262 ezer, a bizottsági elnökök 278 ezer, az alelnökök 232 ezer, a tagok 162 ezer forintnyi különpénzt tehettek zsebre, és aki két bizottságban is tag volt, annak további 58 ezer forint ütötte a markát. A frakcióvezetők szintén 278 ezret, a helyetteseik 232 ezret kaptak. Akinek semmilyen tisztsége nem volt, és a fővárosban élt – mint Gyurcsány –, annak be kellett érnie a nem egészen négyszázezerrel, a tisztséghalmozók összes bevétele viszont, főleg ha vidékiek voltak, könnyen meghaladhatta az egymilliót. Az előző ciklusban a képviselők nagyjából harmada juthatott ekkora összeghez.

Az új szabályok szerint viszont a külön juttatások megszűnnek, így a képviselők alanyi jogon a helyettes államtitkári fizetésnek megfelelő csaknem 750 ezret kapják. Nem jár azonban pénz a bizottsági tagság után, s nincs költségtérítés és választókerületi pótlék sem. A legtöbbet tehát a vidéki, több bizottsági tagsággal vagy más tisztséggel rendelkező politikusok veszíthetik.

Az új parlamenti ciklusban külön jövedelem már csak a tisztségviselőket illeti meg: marad a házelnök másfél milliós miniszterelnöki illetménye, plusz a 750 ezres képviselői illetmény harminc százaléka. Egyébként ugyanilyen arányban részesedhetnek a parlamenttől díjazásban a kormánytag képviselők is. A házelnök öt helyettesének, valamint az öt frakcióvezetőnek miniszteri, tehát 1,3 milliós fizetés jár. A tíz jegyző, a tizenöt bizottsági elnök, valamint a frakcióvezető-helyettesek – a Fidesznél öt, az MSZP-nél kettő, a Jobbiknál, a KDNP-nél és az LMP-nél egy-egy fő – államtitkári javadalmazásra, tehát havi csaknem egymillió forintra jogosultak, míg a bizottsági alelnökök a képviselői alapfizetés 120 százalékát, vagyis nagyjából kilencszázezer forintot vehetnek fel.

Akiknek jut valamilyen stallum, azoknak legalább egy része valószínűleg jobban jár, és ez elsősorban a parlamenti alelnökök és frakcióvezetők esetén lehet igaz. Sokat veszítenek viszont a polgármesteri tisztséget viselő képviselők: Rogán Antal fideszes frakcióvezető azt javasolja ugyanis, hogy ők mostantól csak a parlamenttől kapjanak fizetést, így eleshetnek sok százezer forinttól. Az őszi helyhatósági választás után egyébként már senki nem lehet egyszerre településvezető és honatya is, így a kettős díjazás fel sem merülhet többé.

Az új rendszer azok számára sem előnyös, akik vidéken élnek, és korábban jelentős összegű pótlékot kaptak, hiszen a juttatásuk akár kétszázezer forintot meghaladó összeggel csökkenhet. Ha pedig valaki a fővárostól távol lakott, s legalább két bizottságnak tagja volt, és most nem kap valamilyen tisztséget, akár félmilliót bukhat. De általánosságban is igaz: akik lemaradnak a jobban fizető posztokról – a Ház tagjainak alig több mint harmada viselhet majd nagyobb fizetést jelentő tisztséget –, azok számára az alapdíj emelése nem feltétlenül hoz magasabb bevételt.

Járnak ugyanakkor természetbeni juttatások. A vidéken élők számára az Országgyűlés Hivatala legalább 35, de legfeljebb ötven négyzetméter alapterületű lakást bérel, emellett nagyjából harmincezer forintig állják a mobiltelefon-számlát is. A képviselők kapnak továbbá üzemanyagkártyát, amelynek felhasználásával a fővárosban élők kétezer, míg a vidékiek legfeljebb 5500 kilométert autózhatnak, s aki egyéni körzetben szerzett mandátumot, annak a kerete – a választókerület nagyságától függően – tíztől ötven százalékig terjedő mértékben nő. Ez pénzre lefordítva hetvenezertől több mint kétszázezer forintig terjedő támogatást jelent.

A frakciók működéséhez is hozzájárul az állam. Havonta hét és fél milliót mindegyik kap, s e mellé a kormánypártok képviselőnként még 225 ezret, az ellenzékiek háromszázezret könyvelhetnek el. Így például az LMP kilencmillióval, az MSZP 16 millióval, a Fidesz valamivel több, mint harmincmillióval gazdálkodhat.