Pintér Sándor belügyminiszter kért és kapott elsőként szót napirend előtt az Országgyűlés hétfői ülésnapján. A politikus a nyári árvízi helyzet elhárításáról és a helyreállításról adott tájékoztatást a tisztelt Háznak. Pintér emlékeztetett: a nyári időszakban rendkívüli árvíz vonult végig az országon, a veszélyhelyzetet hivatalosan június 20-án szüntették meg. A belügyminiszter elmondta, hogy a védekezés sikeres volt: a Duna 807 kilométeren át adott védekezési feladatokat, 206 ezer főt és 64 veszélyes üzem területét veszélyeztette az áradás. Legnagyobb sikernek Pintér azt nevezte, hogy emberéletben nem esett kár. A védekezésben 18 ezer rendvédelmi dolgozó és további több ezer katona és polgárőr, valamint 35 ezer önkéntes vállalt feladatot. Pintér mindenkinek megköszönte a segítséget és az együttműködést.

Harangozó Tamás szocialista politikus reagált először, úgy fogalmazott: a márciusi hókáoszhoz képest a kormány az árvíz idején valóban jobban teljesített. Az MSZP-s képviselő ugyanakkor arra válaszokat várt, hogy az elköltött húsz-harminc milliárd forint kifizetése mind megalapozott volt-e, illetve hogy pontosan mire költötték az emberek által összeadott négyszázmillió forintot.

Mirkóczki Ádám jobbikos képviselő úgy kommentálta a belügyminiszter tájékoztatóját, hogy jó volt látni és részt venni az össznemzeti összefogásban. A radikális politikus szerint is voltak hibák, és van mit javítani a rendszeren, de mindenképpen kiemelendő siker, hogy nem követelt emberéletet az áradás.

Schiffer András LMP-s képviselő szerint is elismerés illeti az állami szervek és az önkéntesek munkáját. Az ökopárti képviselő hozzátette: a hatalomnak ösztönöznie kellene a civil szervezetek adománygyűjtéseit. Schiffer kiemelte azt is, hogy „kár volt azért a közjátékért”, amikor Orbán Viktor tüntetőleg nem találkozott Esztergomban az árvízi védekezés során Tétényi Éva polgármesterrel. Az LMP politikusa egyúttal a tudatos vízgazdálkodás fontosságára is felhívta a figyelmet.

Harrach Péter, KDNP-frakcióvezető hozzászólásában személyes élményeiről számolt be, kiemelve a kormány és a kormányzati szervek hatékonyságát és szervezettségét. „Nagy összefogás részesei voltunk, és ez szép élmény volt” – fogalmazott.

Rogán Antal fideszes frakcióvezető soha nem látott árvízről beszélt, hozzátéve: az emberéleteket sikerült megvédeni és az anyagi károkat is minimalizálni. „Ez a kormány felkészültsége és szervezettsége nélkül nem valósulhatott volna meg” – fogalmazott Rogán, hozzátéve: a mostani miniszterelnök végig ott volt a gátakon, így csak azokkal tudott találkozni, akik szintén mentették a menthetőt. A fideszes politikus hozzátette: ha a szocialisták kormányoztak volna, talán Zuschlag Jánosra bízták volna az árvízi védekezést.

Aktuális kérdések

A parlamenti frakciók napirend előtti blokkjában elsőként Bárándy Gergely szólalt fel. Az MSZP politikus „aktuális kérdésekről” kívánt szólni. Többek között azt mondta, hogy Kövér László – miután korábban kötelekről beszélt, és Nyírő Józsefet dicsérte – nemrég hitet tett a rendeleti kormányzás mellett. Bárándy szerint ez pontosan beleillik a Fidesz hatalomkoncentrációjába és parlamenti gyakorlatába is, amely során nincs idő érdemben megtárgyalni a benyújtott törvényeket, akár alkotmánymódosításokat is. A szocialista politikus szerint a Fidesz az Országgyűlést a szükséges rossz kategóriájába süllyesztette, és a képviselők szerepét is immár csak formálissá tette. Bárándy szerint ezért a Kövér László által felvetett szándékot el kell utasítani.

Rétvári Bence közigazgatási államtitkár reagált a kormány részéről, „izzadságszagú kísérletnek” nevezve a felszólalást. A KDNP-s politikus rámutatott: korábban éppen amiatt tiltakoztak a szocialisták, hogy hajnalig tartó viták vannak a Parlamentben. Rétvári szerint annak ellenére próbálja meg az „autoriter vádat” rásütni az ellenzék a kormánypártokra, hogy épp a szocialistáknak nem sikerült meggátolni például a gárdák utcai vonulását, miközben ezt a Fidesz-KDNP sikerrel megtette. Az államtitkár ezt követően a túlszabályozottság nemzetközileg is bevett csökkentéséről és annak szükségességéről beszélt, kérve Bárándyt, hogy a jövőben tartózkodjon a kormány valótlan támadásától.

A rezsiharc folytatódik

Ezt követően a Fidesz rezsikommandójának vezetője, a csepeli polgármester Németh Szilárd emelkedett szólásra. „Folytatódik a rezsiharc!” – így hangzott beszédének címe, a kormánypárti képviselő pedig hű is maradt ehhez. Németh többek között arról beszélt, hogy a „bukott baloldal” készül a rezsicsökkentés megakadályozására, és a multikkal együtt szabályos „rezsiharcra” készülnek. A politikus szerint a „bukott baloldal” nemcsak hogy tönkretette a magyar gazdaságot, de devizaadósság-csapdába is csalta a magyar embereket. Németh Szilárd szerint a jelenlegi kormány ezzel szemben véget vetett a kudarcok korszakának: nőttek a reálbérek, nőtt a foglalkoztatottság, kifizettük az IMF-hitelt, rekordalacsony az infláció, csökkennek a rezsiköltségek. A fideszes politikus ezt követően Gyurcsány Ferencet, Bajnai Gordont és Mesterházy Attilát ostorozta, mondván: megtehették volna, de nem csökkentették az emberek terheit. Ehelyett csak „hazudtak reggel, éjjel meg este”. Németh Szilárd szerint az Orbán-kormány betartotta ígéreteit, és idén ősszel még tovább csökkenti a családok költségeit. „Úgy tűnik, hogy az emberek csak a Fidesz-KDNP-re számíthatnak a rezsicsökkentésben” – állította Németh Szilárd, hozzátéve: a 2014-es választás tétje is valójában a rezsiharc megnyerése.

Fónagy János fejlesztési államtitkár reagált a kormány részéről. Elmondta, hogy az elmúlt évtizedekben minden év elején azt jelentette be az aktuális kabinet, hogy minek és mennyivel nő az ára. Ezzel szemben most folyamatosan csökkennek a rezsiköltségek. Fónagy szerint a kormány sikeres válságkezelést hajtott végre, csökkentették az önkormányzatok adósságát, és foglalkoztatáspolitikai stabilizációt értek el. Az államtitkár hozzátette: a rezsicsökkentés eredményeinek hosszú távon való fenntartásához szükség van a közműtörvény elfogadására, ezen a kormány már dolgozik.

A nagy fideszes blöff

Staudt Gábor jobbikos képviselő napirend előtt az „elszabotált elszámoltatásról” beszélt az Országgyűlésben, hangsúlyozva: továbbra is több az elszámoltató, mint az elszámoltatott. A szélsőjobboldali politikus többek között arról beszélt, hogy mindössze hét ügyben került csak sor vádemelésre a Budai Gyula által vizsgált esetekből. Staudt szerint ez azt jelenti, hogy vagy az előző kormányok voltak „patyolattiszták”, vagy a fideszes elszámoltatás egy „nagy blöff” volt csupán. A jobbikos politikus ezután felsorolta azt a tucatnyi feljelentést, amelyet a szélsőséges párt tett az előző év kormányzati ügyeivel kapcsolatban. Staudt kritizálta, hogy ezen feljelentések többségét elutasították, ami ellen – a hatályos jogszabályok értelmében – kifogást sem tudtak emelni. A Jobbik politikusa szerint a Fidesz elszabotálta az elszámoltatást, ezt pedig a választók számon fogják kérni a kormánypárton.

Budai Gyula volt elszámoltatási kormánybiztos, jelenlegi agrárállamtitkár azt mondta válaszában: 41 embert vádoltak meg a hatóságok a lefolytatott vizsgálatok alapján. Budai szerint az elszámoltatás a kormánybiztosi mandátum lejártával nem ért véget, a KEHI továbbra is végzi ezt a munkát. A fideszes képviselő azt kérte a jobbikos politikustól: a jogállami kereteket ne rajta kérjék számon, miután az ügyészség és a bíróság független a kormánytól, így nincs ráhatásuk azok döntéseire. Budai elmondta még, hogy 1440 ügyben folytattak vizsgálatot az elszámoltatás során, ebből több mint hatvan feljelenés született.

Pálffy büszke

A KDNP-frakcióban ülő Pálffy István is beszédet mondott napirend előtt, mégpedig „Kereszténydemokrácia Európában és itthon” címmel. A parlamenti képviselő Robert Schumannra, az európai gondolat megfogalmazójára emlékezett felszólalásában. Pálffy arra kereste a választ, hogy Schumann mit látna most Európában és Magyarországon. A KDNP-s politikus többek között azt emelte ki, hogy míg Európa egy összességében elöregedő, lemaradó és mindössze vastag joganyag által összetartott rendszer, addig Magyarországon a kereszténydemokrácia legfontosabb alapjára, a családra építenek, és könnyítik sikerrel a családok terheit. Pálffy a családi adókedvezmény kiterjesztéséről és annak fontosságáról beszélt, hozzátéve: a kormány a rugalmas gyed bevezetését is tervezi, és felveszi a harcot az energiaipari multik ellen. „Magyarország már jobban csinálja. Európa-szerte sokan átveszik a magyar példát” – fogalmazott Pálffy István.

Cséfalvay Zoltán nemzetgazdasági államtitkár reagált a kormány részéről, felvázolva az európai nemzetek közösségének alapító gondolatát és várható, például erősebb centralizációt szorgalmazó irányait. Az államtitkár is felidézte a rezsicsökkentés fontosságát és eredményeit, kiemelve: ez szembemegy a korábbi szocialista kormányok folyamatos áremelési gyakorlatával. Cséfalvay a családi adókedvezmény sikeréről azt mondta: 184 milliárd forint kedvezményben részesültek az érintett családok az elmúlt időszakban.

Ki fog lépni?

Osztolykán Ágnes, az LMP oktatási szakpolitikusa a tudásalapú társadalom hiányáról és a fiatalok elvándorlásáról beszélt napirend előtt, utolsó felszólalóként. Szónoklata alatt a mellette ülő Vágó Gábor LMP-s képviselő „Ha te nem lépsz, a gyermeked fog” feliratú táblát tartott fel. Az ökopárti képviselőnő azt mondta: évente kétszázezren hagyják el az országot, és ha ez így folytatódik, akkor unokák nélküli ország lesz Magyarországból. Osztolykán szerint a felsőoktatás „leépülése”, a források elvonása, a leépítés, a kiszámíthatatlanság is közrejátszik abban, hogy a fiatalok külföldre mennek. Hangsúlyozta, hogy az LMP számára stratégiai cél a vidéki főiskolák megerősítése, a fiatalok megtartása és a felsőoktatás minél szélesebbre nyitása. „Legyenek már végre a fiatalok a kormány stratégiai partnerei” – zárta szónoklatát Osztolykán Ágnes.

Klinghammer István felsőoktatási államtitkár válaszában többek között azt mondta: ha az LMP-s politikusnő tenni akar a felsőoktatásért, akkor ennek „tegye tanúbizonyságát is”. A kormánytag szerint a kabinet nem toporog, hanem fontolva halad. Klinghammer szerint akkor lesz tudásalapú társadalom, ha összefogunk és a minőség felé haladunk tovább. Az államtitkár hangsúlyozta: profiltisztítással javítani kívánják a felsőoktatást, a rendszer alapját pedig a közösségi főiskolák adják majd. „Szolgáljuk közösen a felsőoktatás ügyét!” – zárta válaszát Klinghammer.

Ezzel véget értek a napirend előtti felszólalások.