Tóbiás József szocialista frakcióvezető-helyettes volt az első napirend előtti felszólaló a hétfői plenárison. „Aktuális kérdésekről” címmel elmondott beszédében többek között azt mondta: nem azért kell már ezen a héten tárgyalni a 2013-as költségvetést, hogy az érintett szereplők megtudják, hogy miként tervezhetik az életüket jövőre, hanem azért, hogy a kabinet tagjai elhitessék a piacokkal: a Matolcsy-féle tündérmese igenis létezik, de legalábbis valósággá tehető. Tóbiás szerint a 2013-as büdzsé egy „kamu-költségvetés és humbug-költségvetés”, amely csak az orbáni „pávatánc” része. A szocialista politikus hangsúlyozta, hogy a Fidesz korábban radikális adócsökkentést ígért, de ehelyett újabb és újabb adók jönnek. Tóbiás szerint a Fidesz és az Orbán-kormány röghöz köti a fiatalokat, nem segíti a munkahelyteremtést, az új munka törvénykönyvével pedig gyengíti a munkavállalói jogokat. „A társadalom többsége 2013-ban rosszabbul fog járni” – tette hozzá Tóbiás József. A politikus szerint a mostani gazdaságpolitika tartós stagnáláshoz fog vezetni, és mindössze egy szűk kör jár jól. Tóbiás végül arra kérte a kormányt, vonják vissza a benyújtott büdzsét.

Cséfalvay Zoltán nemzetgazdasági államtitkár reagált a felszólalásra. A kormánytag rámutatott, hogy az uniós pénzügyminiszterek tanácsa mégsem vonja el a kohéziós alapokat, mert elégedettek a költségvetési számokkal és intézkedésekkel. Cséfalvay szerint a bizottság visszaigazolta, hogy az ország képes tartani a költségvetést és a hiányt a benyújtott számok alapján, ezért a szocialistáknak inkább a bizottsággal kell vitatkoznia, nem a kormánnyal. Az államtitkár az előző nyolc évből hozott egy sor negatív példát is, bemutatva, hogy a szocialista többség „egyetlen költségvetése sem volt megalapozott”, szemben az Orbán-kormány mostani büdzsétervével. „Éppen az önök pártja, amitől hamisan hangzik, ha a mostani költségvetésre azt mondják: kamu vagy megalapozatlan” – zárta válaszát Cséfalvay Zoltán.

Ki hordja szét a közpénzt?

Schiffer András, az LMP képviselője a „következmények nélküli országról” értekezett napirend előtt. Felszólalásában először a kormányprogramból idézett, amelyben elszámoltatást és kivizsgálásokat ígértek például a privatizációs visszaélésekkel kapcsolatban. Schiffer azt hangsúlyozta, hogy két évvel a kormányváltást követően sem lehet tudni semmi bővebbet például a Margit-híd felújításáról és az ott elfolyt pénzek útjáról. Az LMP politikusa emlékeztetett, hogy az ökopárt kezdeményezte korábban egy közös „Strabag-Közgép” bizottság felállítását és az elmúlt tíz év kivizsgálását; eredménytelenül. Schiffer szerint a magyaroknak joggal támad olyan érzése, hogy a politikai elitnek nem érdeke a tiszta közélet, mert a „felhők felett összeérnek az oligarchák”. Az LMP képviselője szerint az elszámoltatás nem más, mint egy elterelő kampány a megszorítások idején. Schiffer szerint garanciákat kell adni arra, hogy a politika és a döntési mechanizmusok átláthatóak legyenek.

Budai Gyula agrárállamtitkár és elszámoltatási kormánybiztos válaszolt Schiffer felszólalására. A fideszes politikus elmondta, hogy az elmúlt két évben 53 esetben indult nyomozás az előző kormányok visszás ügyeit illetően. Budai szerint az az állami vagyon, amit az LMP most keres, az előző kormányok vezetőinek tevékenysége miatt és nyomán tűnt el. Hangsúlyozta, hogy vizsgálják a Leader-programot, a HM-lakások ügyét és – Vadai Ágnes bekiabálása nyomán hozzátette – a DK politikusa férjének szerződését is. „Előbb-utóbb ott is célt fogunk érni” – fogalmazott Budai Gyula. A kormánybiztos szerint az LMP az elmúlt években semmit sem tett az ügyekben, még a felállítandó vizsgálóbizottságokat (MALÉV, Volán, MÁV) sem támogatták érdemben. Budai szerint a mostani kormány többmilliárd forintot szerzett vissza, Schiffernek pedig – állította Budai – az lenne a dolga, hogy ebben a munkában tevékenyen részt vegyen.

Mindig csak a megszorítások?

„Csak a megszorítások költségvetésében tud gondolkodni a Kormány?” – ezt már a jobbikos Volner János adta címként napirend előtti felszólalásának. A radikális képviselő arról beszélt, hogy a „költségvetési hiányt nem lehet megenni”, az embereket nem a hiánycél érdekli, hanem az, hogy ne szegényedjenek el véglegesen. Volner szerint hiába emelik ki diadalként a kormányoldal tagjai a költségvetési számokat, ha a dolgozók, adófizetők közben egyre rosszabbul élnek, és az ő sorsaikba a fideszesek bele sem gondolnak. A Jobbik politikusa ezt követően az újbóli adókat és adóemeléseket sorolta, mint amelyek közvetlenül érintik a lakosságot. Volner hozzátette, hogy a kormány melletti menetet megszervező Széles Gábor is mára „kiállt Önök mögül”, és kritizálja az egykulcsos adót, mondván az hosszú távon tönkreteszi az országot. A radikális frakció tagja szerint a matolcsysta gazdaságpolitika nem folytatható, mert az nem fenntartható. Volner szerint a Fidesznek inkább arra kellene koncentrálnia, hogy munkát és kenyeret adjon az embereknek.

Cséfalvay Zoltán nemzetgazdasági államtitkár reagált erre is. Azzal kezdte, hogy mindennek megvan a maga sorrendje és ideje. Szerinte álvita zajlik Európában arról, hogy stabilitás vagy növekedés kell előbb, mert előbbi nélkül utóbbi sincs. Cséfalvay azt mondta: a legfontosabb az államháztartási hiány kérdése, annak rendezése nélkül nem lehet tartós növekedést elérni Magyarországon. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a következő időszakban több idő és energia fog jutni a munkahelyekre és a növekedésre, de előbb le kell zárni a szükséges stabilitási folyamatot. Cséfalvay szerint nem igaz, hogy négymillióan élnének a létminimum alatt, mert erre vonatkozó pontos KSH-adat nincsen. A kormánytag hozzátette: Portugáliában most a megszorítások részeként több állami és vallási ünnepnapot is munkanappá változtattak vissza, például a Mindszentek ünnepét. „A stabilitás az az alapfeltétel, ami nélkül semmi más nem képzelhető el. Magyarország most megteremti a stabilitást és ezt követően jöhet a növekedés” – zárta válaszát Cséfalvay Zoltán.

Egymást dicsérgetik

„Eger város stratégiai együttműködése a Rákóczi Szövetséggel a nemzeti köznevelésről szóló törvény tükrében” –ezzel a címmel mondott napirend előtti beszédet Habis László, a KDNP képviselője. A kereszténydemokrata politikus a felszólalásában a címben feltüntetett megállapodás részleteiről beszélt, majd köszönetét fejezte ki a kormány illetékes tagjainak a közreműködéséért.

Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár válaszában viszontköszönte a képviselőnek, hogy megköszönte a segítségét, és hogy a témát a T. Ház elé hozta.

Rogán magyaráz és ígér

Az utolsó napirend előtti felszólaló Rogán Antal fideszes frakcióvezető volt. A kormánypárti politikus a munkahelyek védelméről és a munkahelyteremtésről szónokolt. Többek között azt mondta: az uniós pénzügyminiszterek múlt heti döntése lezárt egy korszakot. Rogán szerint azért fenyegették a kohéziós források elvonásával az országot, mert a szocialisták nem tartották be korábban a szabályokat és felelőtlenül költekeztek; de ennek a korszaknak most vége, a jelenlegi kabinetnek nem kell az elődei hibáiért felelnie. Rogán szerint a jövőbe tekintve most a munkahelyteremtésre és a munkahelyek védelmére kell javaslatokat kidolgozni, erre a feladatra forrásokat biztosítani. A frakcióvezető elmondta, hogy a huszonöt év alattiak és az ötvenöt év felettiek foglalkoztatásában különböző kedvezményeket kell adni, de segíteni kell a fizikai munkásokat és a munkába visszatérni kívánó nőket is. Rogán a „kisadózók” esetében egyszerűbb adózást és adómértéket „kérnek a kormánytól”, a kis- és középvállalkozások kapcsán pedig a munkaerőköltségek módosítását javasolják. A fideszes frakcióvezető hangsúlyozta, hogy ezek kidolgozásában a kormány számíthat a fideszes frakcióra.

A kormány nem kívánt reagálni Rogán Antal felszólalására, így a napirend előtti program véget ért.