Könnyen előfordulhat, hogy egyetlen nemzetiségi képviselő sem kerül be az új parlamentbe, bár a választási eljárási törvény szerint esetleg akár húszezer körüli kisebbségi voks is elég lehetne a kedvezményes mandátum megszerzéséhez.

A nemzetiségi névjegyzékben azonban csak nem egészen húszezer roma szerepel, míg körülbelül 14 ezer főt német kisebbségi választóként vettek nyilvántartásba. Horvátként 1600-an, szlovákként 1300-an regisztráltak, de például a bolgárok, a görögök, a lengyelek, az örmények vagy a szlovének száma mindössze száz és kétszáz között van, míg románként hatszáznál alig valamivel több, ruszinként hatszáz, szerb nemzetiségűként nagyjából 350, ukránként ötszáz főt tartanak nyilván.

A hatályos szabályozás szerint a kedvezményes nemzetiségi képviselői hely megszerzéséhez szükséges voksok számát úgy határozzák meg, hogy az összes országos listás szavazatot osztják kilencvenhárommal, majd még néggyel, és az a kisebbség, amely legalább az e művelet eredményeként adódó számnak megfelelő voksot szerzett, egy mandátumhoz jut.

A nemzetiségi listát állító szervezetek – ezek tizenhárman vannak – viszont szavazati joggal nem rendelkező szószólójukat a választás eredményétől függetlenül delegálhatják az Országgyűlésbe.

Az országos listás szavazatok számát az új választási szabályok szerint szinte becsülni sem lehet, mert voksok sorát kell figyelembe venni. A Magyarországon lakóhellyel rendelkezők, illetve a határon túliak is közvetlenül szavazhatnak majd a pártlistákra, a kisebbségek pedig a nemzetiségi listákra.

Emellett azok a szavazatok is az országos listára kerülnek, amelyeket az egyéni körzetekben vesztes képviselőjelöltekre adtak le, feltéve, hogy az őket jelölő párt átlépte az ötszázalékos – két szervezet esetén a tíz-, de a baloldali választási szövetség esetén, amely öt pártból áll, a 15 százalékos – küszöböt.

A rendszer azonban még ennél is bonyolultabb. Töredékszavazatként veszik majd számításba azokat a voksokat is, amelyekre az egyéni jelölteknek már nem volt szükségük a győzelemhez. Vagyis: ha valaki negyvenezer szavazattal nyer, és a második helyezettet csak húszezren támogatták, a győztes pártjának országos listáján egy híján húszezer voksot még jóváírnak.

Így a Fidesz – amely a pillanatnyi állás szerint az egyéni körzetek jelentős részében nagy többséggel viheti el a mandátumot –, a Jobbik és a baloldal egyenként is sok százezernyi, sőt akár milliós nagyságrendű töredékszavazatot könyvelhet el.

Hatvanszázalékos részvétel mellett körülbelül ötmilliónyian voksolnak majd itthon és külföldről a pártlistákra, legfeljebb 35-40 ezren a nemzetiségi listákra, és óvatos becslések szerint is keletkezhet legalább két, két és fél milliónyi töredékszavazat.

Ha összesen csak hétmillió vokssal számolunk, akkor is 19 ezer kisebbségi szavazatra lenne szükség egy kedvezményes nemzetiségi mandátum elnyeréséhez. Amennyiben a részvételi arány magasabb lesz – eléri a 65 százalékot –, már csak húszezernél több szavazat hozhat egy helyet a kisebbségeknek.

A romák állnak a legközelebb ahhoz, hogy saját képviselőt juttathassanak be az Országgyűlésbe, de a nem egészen húszezer – pontosan 19 857 – nemzetiségi választóként regisztrált személy kevésnek tűnik ahhoz, hogy valóban parlamenti tényezővé váljanak.

Ráadásul korántsem biztos, hogy mindenki tényleg szavazni fog, miközben a biztos mandátumhoz inkább 21-22 ezer voksra lenne szükség. Ha nem lesz roma képviselő, az különben a Fidesznek is fájhat majd, mert az utolsó közvélemény-kutatási adatok szerint 130 körüli mandátumot szerezhet, míg a kormányváltó szövetség nagyjából ötven, a Jobbik pedig 17 helyet nyerhet.

Így esetleg az egyetlen kisebbségi mandátumon, valamint a határon túliak szavazatain múlhat a kétharmados többség, ami 133 főt jelent.

A kettős állampolgárok vélhetően inkább a jobboldalt támogatják, és a regisztrációt kezdeményező 232 ezer fő – ha ennyien szavazni is fognak – már egy hely sorsát eldöntheti, s a roma mandátum ugyancsak a mostani kormányoldalt erősítené.