A közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet – közismertebb elnevezéssel a KRESZ – módosítására készül a kormány. A közlekedőknek szerencsére nem kell újratanulniuk az egészet, mert a Kormany.hu honlapon elérhető tervezet csak néhány kisebb korrekciót tartalmaz.

Az iskolabuszokkal kapcsolatban néhány kivételes szabály eddig is volt a Kreszben, ha például az ilyen busz vészvillogóját működtetik – amikor a gyermekek ki- vagy beszállnak –, a többi közlekedőnek legalább két méter oldaltávolságot kell tartania a kikerülésnél. A javaslat ezt kiegészítené azzal, hogy a busz mellett fokozott óvatosságot kell tanúsítani, az elhaladás maximális sebessége pedig nem haladhatja meg a harminc kilométer per órát.

Újdonság lesz, hogy lakott területen a menetrend szerint közlekedő autóbuszok és trolibuszok mellett a jogszabályban meghatározott táblával megjelölt iskolabuszok és gyermekeket szállító autóbuszok megállóhelyről való elindulását ugyancsak kötelező „lassítással, szükség esetén megállással is lehetővé tenni”.

Szintén a gyermekek védelmét szolgálja, hogy a Kreszben szereplő „Gyermekek” veszélyt jelző tábla alatt kiegészítő jelzést helyezhetnek majd el, amely meghatározza azt a távolságot, amelyen belül az úttestre lépésükre számítani kell. Ezen belül a járművezetők legfeljebb harminc kilométeres sebességgel hajthatnak.

A gyermekeket szállító buszok számára további könnyebbséget jelent, hogy autóbuszöbölben is megállhatnak majd. Buszsávban ezt azonban – szemben a taxikkal – továbbra sem tehetik meg. Felállhatnak viszont a jobboldali kerekekkel a járdára olyan helyen is, ahol ezt jelzőtábla vagy útburkolati jel nem engedi meg (magyarázat gyanánt: járdán parkolni csak a kifejezetten arra utaló jelzés esetén lehet).

A KRESZ egy másik pontja viszont kimondja: a „járdán - részben vagy teljes terjedelemben - csak akkor szabad megállni, ha (…) a jármű tengelyterhelése az 1000 kg-ot nem haladja meg”. Csakhogy már egy közepes méretű busz első tengelyterhelése is ennek négy-ötszöröse, a hátsó pedig akár a tízszerese. Ezt a korlátozást pedig a tervezet sem oldja fel.

De nem is lenne szerencsés, ha így döntenének, mert a járdák tervezett teherbírását még a parlamenti kétharmad sem írhatja felül. Egyébként ha csak a fél kerékkel parkolást engedélyezik, az sem sokat segít, mert – az egy-egy tengelyre, tehát két kerékre előírt egytonnás korlátozással szemben – buszok esetében egyetlen keréken legalább körülbelül kéttonnás terhelés jelenik meg. Vagyis: a járda esetleg be fog szakadni.

Hasonlóképpen értelmetlennek tűnik, de nem okoz közvetlen balesetveszélyt az a javaslat, amely szerint „a mozgáskorlátozott személy által vezetett jármű, vagy az őt szállító jármű és annak vezetője” is behajthat a lakó- pihenőövezetbe. Ez legfeljebb felesleges.

Az ilyen övezetekbe ugyanis az „ott lakókat vagy az oda látogatókat szállító személygépkocsi” a ma hatályos szabályok szerint is minden korlátozás nélkül bejuthat, függetlenül attól, hogy van-e a gépkocsiban fogyatékkal élő személy. Semmilyen indoka nincs tehát annak, hogy olyan kivételes szabályt alkossanak, amely szerint a mozgáskorlátozottak esetében nincs szükség a „célhoz kötöttségre”.

A tervezetből ugyanis az következik, hogy a kivételezett helyzetbe hozott csoport tagjai akkor is behajthatnak a lakóövezetbe, ha nem oda igyekeznek, hanem csupán le akarják rövidíteni az utat, hogy hamarabb célhoz érjenek. Igencsak kérdéses, hogy a gépkocsival közlekedő mozgáskorlátozottak érdekében szükség van-e egy ilyen, általánosan érvényes közlekedési korlátozás felülírására.