Párkányi Raab Péter a hosszú interjúban kifogásolja, hogy annak a szövegnek és rajznak alapján kezdték el a művét bírálni, amelyet ő adott be műleírásként.E megállapítása csak annyiban állja meg a helyét, hogy a bírálatokat valójában Orbán Viktor erősítette föl, aki a Dávid Katalin művészettörténésznek írt levelében hosszasan értelmezi a szobor gondolatiságát, amit makulátlannak és pontosnak nevez.

M. Schmidt János / Népszabadság

Párkányi Raab szerint a szobor körüli helyzet „a balliberális bizniszpolitikusok, művészkörök és médiaholdudvaruk aknamunkájának a következménye”, akik egyébként őt főiskolás kora óta gátolják az érvényesülésben. E körben említi egykori mesterét, Jovánovics Györgyöt, aki az emlékművet a bécsi neobarokk és a szocreál giccs elegyének nevezte. „Ez az ő módszerük: mindent legiccseznek, amit nem ők csinálnak és/vagy ami figurális. Ha Leonardo ma fölbukkanna Magyarországon, simán agyonvernék, és még büszkék is lennének rá. Az a kör, amelyhez ő tartozik, létrehozta a balliberális giccset: munkáikban az általuk elképzelt szebb jövő jegyében rendszeresen aberrációt, prostituáltakat, egymással üzekedő férfiakat mutatnak be. Emellett lazításként magyar és/vagy kereszténygyalázó munkákat hoznak létre” – nyilatkozta Szőnyi Szilárdnak.

Az interjúban a szobrász elmondta, úgy tudja, hogy több alkotót is megkeresett a kormány tavaly ősszel, de a rövid határidőt egyikük sem vállalta, így jutottak el a szervezők hozzá, őt ugyanis gyors szobrásznak ismerik, hiszen ura a szakmájának, és képes hosszú időn keresztül napi 16 órákat végigdolgozni. Arra is kitér, hogy nem hitte volna, hogy nyilvánosságra kerül a hevenyészett műleírás és a torzított látványterv, amelyet az engedélyezési dokumentációhoz csatolt. Mert szerinte ez alapján nem kellett volna ítélni, hanem csak a kész műből.

Párkányi Raab azt mondja: az államot és ezen keresztül az áldozatokat a hazánkat óvó Gábriel kezéből kihulló országalma testesíti meg, az arkangyal ugyanis ezer évig védett bennünket, de a szobron lehunyt szemmel tűri, ahogy lecsap rá a birodalmi sas. Ami valójában nem is birodalmi sas, mert a német címerállat alakját átformálta. A szobor feliratáról azt nyilatkozza, hogy A német megszállás áldozatainak emlékműve cím pontosan tükrözi a megbízás tárgyát – amely nem holokauszt-emlékműre szólt –, és ebben az ügyben szerinte egy-két újságírót és történészt leszámítva két jó szándékú szereplő van: „a kormány és én”.