Az elnökhöz hasonlóan nem kapott kihívót a főtitkár Németh Tamás, a főtitkárhelyettes Csépe Valéria és a két alelnök, Dudits Dénes és Maróth Miklós. Egyedül Kroó Norbert alelnöki posztjára kerül új ember – Kroó ugyanis nem újraválasztható. Helyére Szász Domokos matematikus, Blaskó Gábor és Hargittai István kémikusok pályáznak.

Folytonosság – Pálinkás József szerint ez a kifejezés tükrözi leghívebben a következő három évre vonatkozó terveit. Az elnök az elmúlt három évben egyetlen kivétellel megvalósította programját. A kivétel: nem sikerült megemelni az Országos Tudományos Kutatási Alapprogram (OTKA) keretét. Ahogy azt lapunknak korábban nyilatkozta, ezt a programot továbbra is fontosnak tartja, mert tisztább, egyértelműbb viszonyokat teremtene az egész hazai tudományos pályázati rendszerben.

Programjában nem szerepelt, de nagyon fontos új elemnek tartja a fiatal kutatók hazacsábítását segítő Lendület Programot. A következő három év igazi nagy kihívása szerinte a kutatóhálózat infrastrukturális megújítása lesz.

Pálinkás József elnöki ciklusának utolsó időszaka az intézetigazgatói kinevezések, illetve a filozófus pályázatok nyomán kipattant sajtótámadások miatt meglehetősen viharosra sikeredett. Az elmúlt hónapokban összesen hat filozófuspályázatot vizsgált Budai Gyula, ezek közül kettő esetében azt állapította meg – Radnóti Sándor és Weiss János vezette pályázatokról van szó –, hogy nem történt jogszabálysértés. Három ügyben – e pályázatok vezetői: Vajda Mihály, Heller Ágnes és Borbély Gábor – korábban büntetőfeljelentés született. A Steiger Kornél által vezetett, 88,9 milliót elnyert pályázat – Határmezsgyék: filozófia és tudomány az ókorban – ügyében Budai feljelentést tett ismeretlen tettes ellen jogosulatlan gazdasági tevékenység végzése és hűtlen kezelés gyanúja miatt.

Pálinkás József szerint a magyar pályázati rendszer zűrzavara miatt adódhatnak további kisebb-nagyobb szabálytalanságok. Az MTA belső ellenőrzése szerint a kutatóhálózat ebből a szempontból nyugodt, tiszta sziget.

Az MTA Filozófiai Kutatóintézetében talált szabálytalanság is messze eltörpül más intézmények hasonló ügyeihez. Anno azt is megkérdeztük, hogy miért nem állt ki jobban az akadémikusokat ért támadások idején tagtársai mellett, Pálinkás József azt mondta: az MTA elnöke nem az akadémiai szakszervezet vezetője. Akkor lépett  – tette hozzá –, amikor a sajtó túl messzire ment. És egyébként sem feladata az igazságtevés.

Hasonló távolságtartás érződik az elnök hozzáállásában a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia alkotmányos negligálása kapcsán. A rehabilitációs folyamat során a Magyar Tudományos Akadémia az 1949-ben kizárt területek, az irodalom és a művészetek jeles képviselői számára 1992-ben alapította a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiát, amely az MTA társult intézménye, de külön alapszabállyal rendelkező, önálló szervezet. Az Akadémia egyetlen vezetője sem szólalt fel amiatt, hogy az Alkotmányban erről az intézményről egy szó sem esik.

Sokak szemét az is csípi, hogy Makovecz Imre szervezete, a Magyar Művészeti Akadémia hasonló súllyal szerepel benne, mint az MTA. (Magyarország védi a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Művészeti Akadémia tudományos és művészeti szabadságát.)

Különleges programpont lesz egyetlen jelölt akadémikusi választása. Ha nincs a rovarirtós ajándék, Tóth Miklós agrárkutatót már tavaly a Magyar Tudományos Akadémia tagjává választották volna. Csakhogy a Levegő Munkacsoport által kirobbantott botrány – a forgalomból már kivont diklórfosz rovarirtó-hatóanyagot tartalmazott az a molyirtó csík, amelyet ajándékba kaptak a vásárlók, amikor megvették a Csalomon rovarcsapda elnevezésű terméket, miközben az ajándék terméket az MTA Növényvédelmi Kutatóintézete biztosította – nyomán azonban fegyelmi eljárás indult az intézetet vezető Barna Balázzsal és helyettesével, Tóth Miklóssal szemben. Tóth Miklós tagságáról tavaly májusban nem szavaztak.

A fegyelmi eljárások alapján mindkét vezetőnél kizárható a szándékos szabályszegés. Így kerülhet sor hétfő délután egyetlen személy akadémiai tagáságának a voksolására.