Pálinkás József, az MTA elnöke nyitóbeszédében arra figyelmeztetett, hogy az Európai Unió egy lélek nélküli, dekadens, követelődző, technokrata gazdasági közösség, ahol sorvadni látszik az alkotószellem, és az iskola sem nevel erkölcsös életre, munkára, testi- és szellemi helytállásra, a verseny és szolidaritás egyensúlyára. Az akadémia elnöke hiányolta azt a kulturális közeget, ami a jogi kereteket finomhangolná, és gyökeres szemléletváltozást sürgetett.

Erdő Péter bíboros is úgy vélekedett, a kultúra az a kapocs, ami egységet teremt kisebb és nagyobb közösségeken belül. Kifejtette, Európa világnézete a kereszténység, amely kötelezően magában hordozza a zsidóság bibliai örökségét. A bíboros ostorozta a tömegtájékoztatást, amely szerinte kikapcsolja, manipulálja az emberi tudatot és szabadságot. Erdő Péter fontosnak tartja a dialógust az egyház és az államok között az emberi értékek védelmében.

„Európa a zsidók nagy temetőjévé vált a 20. században" - idézte a közelmúltat Schweitzer József nyugalmazott főrabbi, s emlékeztetett az egyetemes értékű mózesi parancsra: „Szeresd felebarátodat, mint önmagadat!" Schweitzer József is a műveltségen, nyelvtudáson, megértésen, békességen és szolidaritáson alapuló européerségre szólított fel, amely kizárja a másik ember elleni uszítást. Ezt az európai nevelést már gyermekkorban a családban, később az iskolában kell elültetni - hangsúlyozta a főrabbi.

A humanizmus, műveltség, megértés lehet a közös európai alap Bölcskei Gusztáv református püspök szerint is, aki ugyanakkor a felvilágosodás ismeretének hiányát az iszlámban vízválasztónak tekinti a zsidó-keresztény kultúra és az iszlám között. Mindazonáltal a résztvevők egyetértettek abban, hogy a keresztényeknek, a zsidóknak is befogadóknak kell lenniük, meg kell ismerniük az iszlám alapját, a Koránt, és nem szabad összemosni az iszlám hitet az utóbbi években eluralkodott iszlám fundamentalizmussal.