Pálinkás: Az új alkotmányról nem kell népszavazást tartani

Alkotmánybíróság MTA alkotmány kormányzás

Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke szerint nem jó egy túlszabályozó, a kormányzást akadályozó alkotmány, de azt sem tartja helyesnek, ha a parlamenti többség konkrét alkotmánybírósági döntések nyomán módosítja az alaptörvényt.

A professzor - aki tagja a miniszterelnök által felkért alkotmány-előkészítő tanácsadó testületnek - a Magyar Nemzet hétfői számában megjelent interjúban elmondta, hogy a jelenlegi alaptörvényben szerepelnek olyan kérdések, amelyek inkább más törvények, vagy a gyakorlati kormányzás körébe tartoznak.

Úgy véli, pontosan meg kell határozni az Alkotmánybíróság jogkörét, s szakmai - nem politikai - vitákban kell arról dönteni, hogy a végleges alaptörvényben szükséges-e azt szűkíteni, ahogyan arról is, hogy korlátozzák-e azok körét, akik a testülethez fordulhatnak.

Kérdésre válaszolva elmondta: nem tartja helyesnek, ha az alkotmányt konkrét alkotmánybírósági döntések nyomán módosítják. Az új alaptörvény egyik jelentős kérdésének nevezte, hogyan biztosítható az Alkotmánybíróság számára az ellenőrzés és a felülvizsgálat lehetősége anélkül, hogy ez indokolatlanul a hatékony kormányzás rovására menne.

Az MTA elnöke szerint nem állítható párba az Alkotmánybíróság jogköre és a népszavazási kérdések köre, mert míg az előbbi jogi, tudományos érvek mentén dönt, addig a referendumokon hozott döntések a tapasztalatok szerint sokszor érzelmi alapon, politikai nézetek alapján születnek. Maga az új alkotmány nem lehet népszavazási kérdés, annak elfogadását a hatályos jogszabályok a parlament feladatává teszik.

Az új alaptörvény preambuluma Pálinkás József szerint az átlagosnál várhatóan hosszabb lesz, s abban szerepelnie kell a magyar államiságot évszázadokon át megtestesítő Szent Koronára, valamint a keresztény értékekre, műveltségre történő utalásnak is.

Orbán fogorvosa mindent megtett, mégis beragadtak az Ironmannek járó milliók

Hiába várja a júliusban azonnalira beígért állami támogatást a nyáron lezajlott Ironman 70.3 verseny szervezője. A nemzetgazdasági szempontból is fontos nemzetközi rendezvénynek a kormány 180 millió forintot ítélt meg, a pénznek a Magyar Triatlon Szövetségen keresztül kellene eljutnia az ironmanesekhez, de nem jut. A szakszövetség és a versenylicencet birtokló Kropkó Péter vállalkozása között rég elmérgesedett a viszony, főleg miután a szövetség a tavasszal megpróbálta bemártani őket az amerikai jogtulajdonosnál.

"A TEK működésképtelen, veszélyt jelent a magyarokra"

A Demokratikus Koalíció szóvivője azt követeli, hogy számolják fel a Terrorelhárítási Központot (TEK) és helyezzék szakmai alapokra a terrorelhárítást. Gréczy Zsolt szerint a hazai terrorelhárítás jelenlegi formájában működésképtelen, ezért veszélyt jelent a magyarokra és az Európai Unió többi polgárára is.

Brüsszel nem fél Orbántól és nem áll bosszút - interjú Navracsics Tiborral

Érzelmileg színesen fejezi ki magát – így fogalmazott Navracsics Tibor uniós biztos lapunknak annak kapcsán, hogy az Orbán a népszavazás után is csatákat akar nyerni Brüsszel ellen. A politikus beszélt arról is, miért szavazott nemmel a népszavazáson, kellet-e ehhez engedélyt kérnie, főnökétől, és elemezte az unió helyzetét is.

Nem nyomoznak - törvényesen jutott ingatlanhoz Rogán feltalálótársa

Nem történt bűncselekmény a BRFK Korrupciós és Gazdasági Bűncselekmények Elleni Főosztálya szerint akkor, amikor az V. kerületi önkormányzat a sajtó értékelése szerint rendkívül előnyös áron segítette hozzá az általa bérelt ingatlanhoz Csík Balázst, az offshore hétterű Hunguard Zrt. társtulajdonosát, Rogán Antal propagandaminiszter feltalálótársát.

Így töpörödött össze a pécsi magasház

Mostanra csupán néhány emeletnyi torzó maradt Pécs egykori híres panelmonstrumából, amit a Guiness Rekordok Könyve Közép-Európa legmagasabb lakatlan épületeként tartott számon. Az 1976-ban átadott, '89-re egy építési hiba miatt életveszélyessé vált 25 emeletes házat végeláthatatlan huzavona után idén tavasszal kezdték lebontani, a kivitelezők szerint év végére nyoma sem marad. Képsorozatunkban megnézheti, hogyan tűnik el lassan a föld színéről a Kádár-korszak egyik büszkesége.