Még soha annyi újságíró nem vett részt államtitkári kinevezésen, mint hétfőn a Sándor-palotában – írja a 168 óra. A Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkárává nevezte ki Csizmadia Norbertet Schmitt Pál, akinek ez volt az első nyilvános programja azóta, mióta a hvg.hu írt a köztársasági elnök plágiumgyanús doktori disszertációjáról.

Az esemény előtt Schmitt munkatársai közölték, nem tehetnek fel kérdéseket az újságírók a helyesírási botrányairól elhíresült "álamfőnek". Az elnök tehát nem reagált a vádakra.

A hvg.hu múlt héten közzétett cikkében azt írta, hogy Schmitt Pál doktori disszertációjának nagy része megegyezik egy bolgár sportkutató tanulmányával. A dolgozat ráadásul nem felel meg a doktori disszertáció alapvető követelményeinek sem, ennek ellenére summa cum laude minősítést kapott a bírálóitól.

A Köztársasági Elnöki Hivatal még aznap visszautasította a plágium gyanúját. A hivatal közleményében azt írta: "a hiánypótló munkát" történészprofesszorok bírálták, és summa cum laude minősítéssel értékelték. A dolgozat minősítése "önmagáért beszél".

Tóth Miklós, a Semmelweis Egyetem testnevelési és sporttudományi karának dékánja az MTI-nek pénteken küldött közleményében úgy foglalt állást: nincs ok azt feltételezni, hogy nem kellően megalapozott döntést hozott az a bizottság, amely húsz évvel ezelőtt elbírálta Schmitt Pál doktori disszertációját.

Vannak azonban olyan történészek, akik kételkednek és vizsgálatot akarnak. A doktori címet illető plágiumgyanú kivizsgálásáért nyújtott be petíciót egy zömében történészekből álló csoport a Semmelweis Egyetem rektorának, Réthelyi Miklós nemzetierőforrás-miniszternek, illetve az MTA elnökének – írta a hvg.hu.

A petíció aláírói szerint a plágium gyanúját csak tisztességes, alapos és mindenre kiterjedő vizsgálat, vagyis a különböző szövegek gondos, szakértő összehasonlítása után lehet elvetni. Ha nem vizsgálják ki az ügyet, az aláírók szerint az oda vezethet, hogy a jövőben a magyar kutatók nem lesznek szívesen látott partnerek a világban, és a magyar szerzők munkáit gyanakvással fogadják.

A petíció aláírói: Egry Gábor, PhD, történész, Welker Árpád, PhD, történész, Mitrovits Miklós, PhD, történész, Torma Péter, PhD, informatika, Gelléri Gábor, PhD, történész, Tóth András, PhD, szociológus, Miklós Ágnes Kata, PhD, irodalomtörténész.

Doktorandusz hallgatók ugyancsak petíciót nyújtottak be az ügy tisztázása érdekében – közölte az MTI. Ők ugyancsak a Semmelweis Egyetem rektorának, a nemzeti-erőforrás miniszternek és a Magyar Tudományos Akadémia elnökének címezték a beadványt, amit a peticiok.com oldalon publikálták hétfőn.

A Semmelweis Egyetem korábbi közleményére reagálva azt írják: "az eljárás szabályos volta nem függ össze a munka eredetiségével, ezért a plágium gyanúját csak tisztességes, alapos és mindenre kiterjedő vizsgálat - tehát a különböző szövegek gondos, szakértő összehasonlítása - után vethetjük el".

A hallgatók azzal érvelnek: ha egy ilyen, bizonyítékokkal alátámasztott váddal nem foglalkoznak, azzal a magyar tudományos élet intézményeit hiteltelenítik el. Ez véleményük szerint akár oda is vezethet, hogy a jövőben a magyar kutatók munkáit külföldön gyanakvással fogadják.