Az Országgyűlés honlapján csütörtökön közzétett módosító indítványt indokolva a kormánypárti politikus kifejtette: egy olyan napot tenne munkaszüneti nappá, amely az európai hagyományokhoz igazodik, egyben minden magyar ember és család számára az év legnagyobb személyes ünnepe, továbbá a lehető legkevesebb munkaidő kieséssel jár, így a gazdaság teljesítményét minimális mértékben befolyásolja. "Ez a nap a világi, és az egyházi szférában is a legnagyobb ünnepek egyike, vagy éppen az. Krisztus születésének ünnepe, illetve a család, a szeretet ünnepe és a másik ember megajándékozásának hagyományosan legszebb pillanata "- fogalmazott a KDNP-s politikus.
    
Megjegyezte: a munkavállalók és a vállalkozók érdekképviseletei többször úgy nyilatkoztak, hogy a legkisebb gazdasági hatással az újonnan bevezethető munkaszüneti napok közül éppen december 24-e járna, és ezt a kezdeményezést támogatják. Ezen a napon az államigazgatás, az önkormányzatok általában csak ügyeleti üzemmódban működnek, az iskolákban már tanítási szünet van, a gazdasági szférában a dolgozók "lecsúsztatnak",  vagy rövidített munkaidőben dolgoznak, a karácsonyi napi jellegű szolgáltatatók pedig egyébként is nyitva tarthatnak. A tömegközlekedés a nap második felében szünetel vagy ritkított menetrend szerint üzemel.
    
Pálffy István felidézte, több kísérlet is volt arra, hogy a keresztény ünnepkör, a jeles nemzeti napok vagy a hagyományos kulturális ünnepek sorából további munkaszüneti napot jelöljön ki a törvényhozás. Mindeddig ezt az ország versenyképességének fenntartása, a munkaszüneti nap GDP-t csökkentő hatása nem tette lehetővé.
    
Megjegyezte: Magyarország a keresztény gyökerű európai országok között, illetve az Európai Unió tagállamai közt a munkaszüneti napok számát illetően a középmezőnyben van.
     
A javaslat alapján, ha azt az Országgyűlés is jóváhagyja, munkaszüneti nap lenne a jövőben január 1 ., március 15 ., húsvéthétfő, május 1 ., pünkösdhétfő, augusztus 20 ., október 23 ., november 1 . és december 24-25-26.