Az ügy előzménye, hogy az ellenzéki párt korábban adatigényléssel fordult a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumhoz a megalapozó dokumentumok megismerése érdekében. A Németh Lászlóné vezette tárca többek között azzal az indokkal utasította el a kérés teljesítését, hogy nincs a kért információk birtokában, azokat a Paks II projektcég kezeli. A képviselőknek egyébként az országgyűlési törvény szerint még a minősített adatokat is meg kell mutatni, vagyis törvényesen nem lehet megtagadni a dokumentumátadást.

Jávort pénteken hívta Paksra a projektcég, ám a vállalat adatszobájában szinte kizárólag olyan anyagokat mutattak meg neki, amelyek a nemzetközi tender kiírását előkészítő Lévai projektből származnak, és az Energiaklub által korábban indított adatigénylési per nyomán régóta nyilvánosak. Ráadásul benne hagyták azokat a kitakarásokat, amelyek a legérzékenyebb adatokat rejtik (és amelyek megismeréséhez a képviselőnek a fenti törvényhely alapján joga lett volna).

Ahogyan Jávor lapunknak elmondta, a legfrissebb dokumentum, amit látott, 2011-es volt, vagyis semmilyen módon nem lehetett a most körvonalazódó beruházás megalapozó anyaga, hiszen 2011-ben még a legtöbb műszaki kérdés (egyebek mellett a blokkok típusa, mérete és hűtése is) nyitva volt, a finanszírozást nem államközi hitellel, hanem az MVM által fölvett bankhitellel tervezték, és időközben bekövetkezett a fukusimai atomkatasztrófa is, aminek nyomán minden folyamatban lévő nukleáris projektet újra kellett tervezni.

– Ami történt, az két dolgot jelenthet: vagy egyáltalán nem léteznek olyan megalapozó dokumentumok, amelyekre támaszkodva egy ilyen súlyú beruházásról felelős kormánydöntés születhet, vagy pedig törvényellenesen rejtegetik őket. Ha az előbbi verzió igaz, annak a jogállamban elképzelhető legsúlyosabb következménnyel kell járnia. Ha pedig a második, akkor feljelentést teszek a projektcég és az ügy többi érintettje ellen – fogalmazott Jávor Benedek.

A képviselő azt is elmondta: Péterfalvi Attilához, az adatvédelmi hatóság vezetőjéhez fordult, egyrészt a kitakarások megszüntetését, másrészt annak vizsgálatát kérve, hogy a projektcég valóban átadta-e az összes releváns dokumentumot.

Mint emlékezetes, a múlt héten Szél Bernadett, az LMP képviselője is ugyanilyen „eredménnyel" járt a paksi adatkikérés során. Végül ő is arra a következtetésre jutott, hogy sem a kormány, sem a projektcég nem rendelkezik a szükséges megalapozó dokumentumokkal, az a néhány számítás pedig, ami a birtokukban van, annyira ijesztő tartalmú, hogy valószínűleg a választások eredményét is érdemben befolyásolná, ezért igyekeznek minden erővel, akár jogellenesen is titokban tartani április 6-ig.