Több szempontból is értesítenie kell a magyar kormánynak a paksi atommegállapodásról és az atomerőmű bővítési projektjének részleteiről Brüsszelt, és valamiben már megtörtént a „notifikáció”, más eljárások keretében pedig még nem – írta brüsszeli tudósítónk.

– Láttuk a megállapodástervezetet, a magyar hatóságok az Euratom 103-as cikke szerint eljuttatták azt az Európai Bizottsághoz – mondta lapunknak egy bizottsági forrás, akinek nincs felhatalmazása, hogy névvel nyilatkozzon.  Ebben az eljárásban például azt vizsgálja a bizottság, hogy – mivel „harmadik”, nem uniós országgal köttetik a szerződés – az egyezménynek megfelelően az EU-ba érkező anyagok valóban csak polgári használatba kerülnek, illetve azt is vizsgálják, hogy a nukleáris hulladék uniós szabályainak megfelelő-e a tervezett megállapodás. Ezzel kapcsolatban Brüsszel el is juttatta észrevételeit Budapestnek, de ezek nem értelmezhetők jóváhagyásként, vagy elutasításként.

Januárban egyébként lapunk kérdésére Sabine Berger, energiaügyekben illetékes bizottsági szóvivő is azt állította, hogy Magyarország eleget tett kötelezettségének, és időben eljuttatta Brüsszelbe az atomenergia békés felhasználása terén kötendő magyar–orosz megállapodás tervezetét.

A kormány nyilvánosságra hozta közben az Orbán Viktor és José Manuel Barroso közötti, az erőmű-beruházásról szóló levelezést, azzal a valószínűsíthető szándékkal, hogy bizonyítsa: az EU-t tájékoztatta a kabinet, és az nem emelt kifogást. A magyar kormányfő az oroszokkal kötött megállapodás után, január 23-án arról tájékoztatta az Európai Bizottság elnökét, hogy egyrészt a Paksi Atomerőmű régi blokkjai szolgáltatják a magyar áramfelhasználás 40 százalékát, és jelentős ármérséklő szerepük van, másrészt Magyarország december 10-én előzetes információt küldött a Bizottságnak az Orbán–Putyin-atomegyezményről.

Barroso február 7-i válaszlevelében egyrészt rögzíti, hogy az egyes gazdaságok energiamixének összeállítása nemzeti hatáskör – abba Brüsszel sosem szólt bele –, másrészt viszont azt is világossá teszi, hogy Magyarországnak további egyeztetési kötelezettségei is vannak, amelyeknek eddig még nem tett eleget.

Barroso fentebb idézett, további tájékoztatást sürgető mondata az Euratom szerződés 41. cikkelyére utal, amely – ahogy az Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért képviselőjének közleményéből kiderül – előírja, hogy egy erre a célra rendszeresített formanyomtatványon be kell jelenteni a tervezett beruházás főbb technológiai, finanszírozási és energiapiaci paramétereit a Bizottságnak, és az EB adott esetben változtatásokat kérhet, kifogásokat, illetve tilalmakat fogalmazhat meg a beruházási elképzeléssel kapcsolatban.

Orbán Viktor a Barrosónak írt válaszlevélben elismeri, hogy az eddigi információátadás nem volt teljes – "Magyarország tisztában van azzal, hogy tájékoztatnia kell a Bizottságot, és időben eleget is tesz e kötelezettségének". A bírálók szerint a kormány ebben az ügyben valójában időhúzásra játszik, nem szeretnék, ha a választások előtt ismertté válnának azok az adatok, amelyek egyértelművé teszik, hogy a beruházás csak az áramárak és/vagy az adók jelentős emelésével valósítható meg.

Brüsszeli tudósítónknak nyilatkozó bizottsági forrásunk szerint azonban az Euratom egyezmény 41-es cikke egy másik „notifikációs” eljárás, amely még valóban nyitott, de később lesz fontos. Ennek a keretében a bizottság azt vizsgálja, hogy a befektetés pénzügyi háttere rendben van-e, hiszen biztosítani akarják, hogy az üzemeltető nem kezd bele úgy az építkezésbe, hogy nem tudja befejezni. Azt is megnézik például, hogy nincs-e folyó, repülőtér a közelben, ami befolyásolhatja az atomerőmű biztonságos működését.

Ebben a tekintetben azonban még valóban van idő értesíteni a bizottságot. A nemzeti hatóságnak először hivatalosan meg kell adnia az engedélyt az üzemeltetőnek, s ha a projekt egyéb szempontoknak (közbeszerzés, állami támogatás, környezetvédelem) is megfelel, akkor legkésőbb három hónappal az építkezés megkezdése előtt az üzemeltetőnek kell az Európai Bizottsághoz fordulnia ennek az eljárásnak a keretében. Forrásunk azt is elmondta, hogy nem csak az Euratom egyezmény keretében kell majd a magyar félnek értesítenie Brüsszelt a megállapodásról, hiszen annak az egységes piac, a közbeszerzés, a környezetvédelem uniós szabályainak is meg kell felelnie.

Paks zöldben