Paczolay Péter: az alkotmány nem válhat az állami önkény eszközévé

Alkotmánybíróság Paczolay Péter alkotmány

A történeti alkotmányt nem lehet visszahozni, a jogfolytonosságot jelenleg a címer és a himnusz, mint szimbólumok őrzik - mondta Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke a Történelemtanárok Egyletének országos konferenciáján szombaton Budapesten.

Az Alkotmány és történelem című rendezvényen az Alkotmánybíróság elnöke hangsúlyozta: az alkotmány "nem válhat az állami önkény eszközévé", mögötte pedig az elvek szilárd rendszerének kell állnia. A joghézagok kitöltése a bírói értelmezés feladata, ebben szerinte a bírói jogfejlődés Magyarországon jó úton jár.

Paczolay Péter utalt arra, hogy az áprilisban elfogadott új alkotmány alaptörvény néven január 1-jétől lép életbe, és "a történelemtanárok érdeklődését joggal felkeltette", hogy az új alkotmányban megemlítik a történelmi alkotmányt. A történelemtanítás feladata az alkotmány történetének, az alkotmányosság kultúrájának, az alkotmányos alapelvek (például a polgári szabadságjogok) fejlődésének oktatása és e tekintetben a közös európai hagyomány ápolása - jegyezte meg.

Megemlítette, a történeti alkotmányok mintaképe Anglia, "az anglománia" pedig a történelem során "kontinensszerte hódított. (...) Angliában egyedülállóan szerencsés volt az alkotmányfejlődés", mert ott "van olyan ősi alkotmány, amit helyre lehet állítani."

Emlékeztetett arra, hogy "a magyar történeti alkotmány valódi arcát" Bibó István - Nagy Imre második kormányának államminisztere - a negyvenes évek végén egy tanévnyitón mondott beszédében így mutatta be: a magyar alkotmány annyiban történeti, hogy ma sincs egységes alkotmánylevél, mert "az alkotmány az Ausztriához való kapcsolat körül forgott. Nem 700 éves alkotmányról, hanem 700 éves erőfeszítéséről beszélhetünk".

Kitért az 1791. évi X. törvénycikkre, amely kimondta, Magyarországot saját törvényei szerint kell kormányozni, és a mindenkori magyar királynak is erre kellett felesküdnie. A törvények írottak voltak, de "alaptörvényjellegüket a szokásjog alakította ki". Így a történeti alkotmányban összekapcsolódik a folyamatosság a fokozatosság elvével - tette hozzá.

Az Alkotmánybíróság elnöke szólt arról, hogy 1919-ben a Tanácsköztársaság ideiglenes alkotmányt hirdetett ki, amelyet 1919 júniusában a tanácsok országos gyűlése elfogadott; 1920-ban ugyanakkor az első meghozott törvény intézkedett az alkotmányosság visszaállításáról. Végül csak 1946-ban szűnt meg Magyarországon a királyság államformája, amikor kikiáltották a köztársaságot - mutatott rá.

Összegzése szerint a történeti jogfolytonosság 1919-ben és 1949-ben szakadt meg alkotmányjogi szempontból, amikor "a nemzetre ráerőszakolt alkotmányokat" léptettek életbe. Meglátása szerint "a rendszerváltás nem ébresztette fel azt az érzést, ami az alkotmányhoz kötődik", az alkotmány csak "később vált a politikai kultúra részévé".

A konferencián előad Sólyom László volt államfő, Mezey Barna, az ELTE egyetemi tanára, jogtörténész, Hermann Róbert, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum tudományos helyettese, Gyarmati György, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának főigazgatója és Tölgyessy Péter alkotmányjogász, a Magyar Tudományos Akadémia Politikatudományi Intézetének tudományos munkatársa is.

Orbán fogorvosa mindent megtett, mégis beragadtak az Ironmannek járó milliók

Hiába várja a júliusban azonnalira beígért állami támogatást a nyáron lezajlott Ironman 70.3 verseny szervezője. A nemzetgazdasági szempontból is fontos nemzetközi rendezvénynek a kormány 180 millió forintot ítélt meg, a pénznek a Magyar Triatlon Szövetségen keresztül kellene eljutnia az ironmanesekhez, de nem jut. A szakszövetség és a versenylicencet birtokló Kropkó Péter vállalkozása között rég elmérgesedett a viszony, főleg miután a szövetség a tavasszal megpróbálta bemártani őket az amerikai jogtulajdonosnál.

"A TEK működésképtelen, veszélyt jelent a magyarokra"

A Demokratikus Koalíció szóvivője azt követeli, hogy számolják fel a Terrorelhárítási Központot (TEK) és helyezzék szakmai alapokra a terrorelhárítást. Gréczy Zsolt szerint a hazai terrorelhárítás jelenlegi formájában működésképtelen, ezért veszélyt jelent a magyarokra és az Európai Unió többi polgárára is.

Brüsszel nem fél Orbántól és nem áll bosszút - interjú Navracsics Tiborral

Érzelmileg színesen fejezi ki magát – így fogalmazott Navracsics Tibor uniós biztos lapunknak annak kapcsán, hogy az Orbán a népszavazás után is csatákat akar nyerni Brüsszel ellen. A politikus beszélt arról is, miért szavazott nemmel a népszavazáson, kellet-e ehhez engedélyt kérnie, főnökétől, és elemezte az unió helyzetét is.

Nem nyomoznak - törvényesen jutott ingatlanhoz Rogán feltalálótársa

Nem történt bűncselekmény a BRFK Korrupciós és Gazdasági Bűncselekmények Elleni Főosztálya szerint akkor, amikor az V. kerületi önkormányzat a sajtó értékelése szerint rendkívül előnyös áron segítette hozzá az általa bérelt ingatlanhoz Csík Balázst, az offshore hétterű Hunguard Zrt. társtulajdonosát, Rogán Antal propagandaminiszter feltalálótársát.

Így töpörödött össze a pécsi magasház

Mostanra csupán néhány emeletnyi torzó maradt Pécs egykori híres panelmonstrumából, amit a Guiness Rekordok Könyve Közép-Európa legmagasabb lakatlan épületeként tartott számon. Az 1976-ban átadott, '89-re egy építési hiba miatt életveszélyessé vált 25 emeletes házat végeláthatatlan huzavona után idén tavasszal kezdték lebontani, a kivitelezők szerint év végére nyoma sem marad. Képsorozatunkban megnézheti, hogyan tűnik el lassan a föld színéről a Kádár-korszak egyik büszkesége.