Az "alaptörvény" kifejezés olyan alkotmányfelfogást tükröz, amelynek alapján az alkotmányosság nem pusztán Magyarország alaptörvényének szövegével azonos: a magyar alkotmányos hagyomány, benne az elmúlt több mint húsz év alkotmánybírósági gyakorlata, az európai alkotmányjogi kultúra és annak nemzetközi dokumentumokban egyértelműen meghatározott alapelvei az alkotmánybírósági mércéhez tartoznak - mondta Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság (Ab) elnöke az MTI-nek.

Új elem a magyar alkotmányos hagyományok beépítése az alkotmánybírósági gyakorlatba, amit éppen az alaptörvény tesz szükségessé. Alkalmazására példa a bírák nyugdíjazásának ügyében nyáron hozott döntés, amely a szabályozás megsemmisítésekor egy csaknem másfél évszázaddal ezelőtti, 1869-es törvényre is hivatkozott a bírói függetlenség magyar jogban élő gyökereivel kapcsolatban. A hatalommegosztásnak a magyar alkotmánybírósági gyakorlatban két évtized alatt kimunkált jogelvét pedig rögzíti az új alaptörvény, amely csak a mai Európában általánosan elfogadott jogelvekkel és a polgári Magyarország másfél évszázada alatt kialakult alkotmányos hagyományokkal együtt értelmezhető - hangsúlyozta az Ab elnöke.

Az alaptörvény átmeneti rendelkezéseinek tavaly év végi formai okból történt megsemmisítéséről szólva Paczolay Péter kiemelte, hogy az Ab feladata az alaptörvény védelme. Ebből a szempontból értékelték az átmeneti rendelkezéseket, és amikor megsemmisítették azokat, nem csorbították az alaptörvényt, hanem éppen hogy óvták a hosszú távú alkotmányos gondolkodás jegyében. Az alaptörvény eredeti szövegét nem érintette a testület - szögezte le az Ab elnöke.

A köztársasági elnök választási regisztrációra vonatkozó indítványa nyomán idén meghozott határozattal összefüggésben Paczolay Péter kifejtette: a határon túl élő magyar állampolgárok regisztrálása szükséges lehet, de ez önmagában nem teszi indokolttá a jogintézmény általánosan kötelező bevezetését a magyarországi lakóhellyel rendelkezők részére. Az Ab nem a cél, hanem az eléréséhez igénybe vett eszköz alkotmányosságát vizsgálta.

Az Ab elnöke rámutatott: így volt ez a hajléktalanokkal kapcsolatos határozat esetében is. A közterületen élők problémáját természetesen meg kell oldani, de ehhez csak alkotmányos eszközöket lehet igénybe venni. Az Ab semmi mást nem tett, mint egy alaptörvény-ellenes jogszabályt megsemmisített. A jogalkotó hibájáért nem lehet az Ab-t bűnbakká tenni. A határozat bőven hagy mozgásteret a jogalkotónak, hogy megnyugtatóan és alkotmányosan rendezze a kérdést. A szabályozás elhibázottságára egyébként felhívták a figyelmet olyan karitatív szervezetek is (például a Máltai Szeretetszolgálat), amelyeknek nagy tapasztalatuk van a hajléktalanok ellátásában. A testületet ért támadások tehát alaptalanok, kizárólag az Ab tekintélyének csorbítására lehetnek alkalmasak - jelentette ki Paczolay Péter.

Az Alkotmánybíróság döntéseinek lehet politikai következménye, de ettől a testület még nem politikai szereplő - fejtette ki. A pártpolitikai erőviszonyok által meghatározott törvényhozás és a szakmai alapon működő alkotmánybíróság közti konfliktusokra sok országban akad példa. Az igazi kérdés az, hogy a politika miként reagál a neki nem tetsző döntésekre: a testület hatáskörének szűkítésével, alkotmánymódosításokkal vagy a döntések tiszteletben tartásával. Szlovéniában például megpróbálták belefullasztani az alkotmánybíróságot az ügyek áradatába, Ukrajnában pedig a törvényhozás nem adott lehetőséget a megválasztott alkotmánybíráknak, hogy esküt tegyenek és megkezdjék munkájukat.

Nyugat-Európában azonban a politika, még ha nem is mindig örvendetes számára az alkotmánybíróság döntése, tudomásul veszi, végrehajtja azt, nem próbálja különböző trükkökkel ellehetetleníteni az intézményt. A fejlett demokratikus jogállamokban az alkotmányos kultúra kikezdhetetlen eleme az alkotmánybíróság döntéseinek tiszteletben tartása - mondta az elnök.

Az alkotmányozó hatalommal rendelkező politikai erő számára nagy a kísértés, hogy a neki nem tetsző alkotmánybírósági döntésekre rutinszerűen úgy reagáljon, hogy bizonyos kérdéseket kivon a testület hatásköréből, és alkotmányos védelem alá helyez, ahogy ez Magyarországon az elmúlt két évben megtörtént például a különadó vagy a büntetőeljárási törvény egyes rendelkezéseinek alkotmánybírósági megsemmisítése után - emlékeztetett Paczolay Péter, aki szerint a pénzügyi, adózási tárgykör feletti alkotmányossági kontroll szinte teljes felszámolása sem helyeselhető.
Hozzátette: a politikai erők más esetekben oly módon állíthatják nehéz helyzet elé az Alkotmánybíróságot, hogy nem vállalják a rájuk háruló felelősséget egy adott kérdés eldöntésében, inkább áttolják a problémát a testület asztalára.

Az Ab hatásköreivel kapcsolatban az elnök elmondta, hogy az actio popularis, az Ab-hez fordulás minden állampolgárt korábban megillető joga megszűnt, de nem következett be az, amitől sokan tartottak, hiszen a fontos ügyek azóta is eljutnak a testülethez. Így volt ez például az egyházügyi törvény, a hallgatói szerződések vagy a bírák nyugdíjazásának ügyében. Az Ab törvényhozásikontroll-funkciója tehát továbbra is működik - szögezte le.

A jelenlegi szabályozásban az ombudsman Ab-hez fordulásának lehetősége az alkotmányos rendszer egyik alapvető jogintézménye. Ennek köszönhető, hogy nem árasztják el magánszemélyektől származó, egyenetlen szakmai színvonalú indítványok az Ab-t, ami az intézmény hatékony működését óhatatlanul veszélyeztethetné. Az alapvető jogok biztosa és hivatala a szerepköréből adódó társadalmi érzékenységgel és valóságismerettel érzékeli, melyek a leghangsúlyosabb alkotmányos dilemmák, és azokat szakszerűen előkészítve az Ab asztalára teszi. Tavaly az ombudsman 24 utólagos normakontroll-indítványt nyújtott be az Ab-hez - összegzett Paczolay Péter.

Ügyek az Ab előtt

Az Alkotmánybíróság honlapján található statisztikai adatok alapján tavaly mintegy nyolcszáz új indítvány érkezett az Alkotmánybíróságra, a 2012 elején folyamatban lévő több mint négyszázzal együtt több mint 1200 ügy várt elintézésre. Az ügyek nagy része egy éven belül lezárult, az év végén 270 volt folyamatban.

Az új alkotmánybírósági törvény 2012. január 1-jei hatálybalépést megelőzően több mint 1600 ügy volt folyamatban, ezek háromnegyed része a hatásköri változások folytán megszűnt. Ugyanis 2012-től már nem fordulhat bárki bármely jogszabály utólagos alkotmányossági vizsgálata érdekében a testülethez, csak a saját ügyével összefüggésben, az őt ért jogsérelem miatt, alkotmányjogi panasz formájában. A megszűnt ügyek közül az indítványozók 224-et újítottak meg személyes érintettségen alapuló alkotmányjogi panaszként.

A múlt év során 836 új eljárás indult, ebből 728 alkotmányjogi panasz, 65 a rendes bíráktól származó kezdeményezés és 25 utólagos normakontrollra vonatkozó indítvány volt, ez utóbbiból 24 az ombudsmantól, egy a kormánytól. Az újonnan indult ügyek többsége gazdasági, tulajdonjogi, illetve eljárásjogi kérdésekkel kapcsolatos, és viszonylag kevés volt a büntetőjogi tárgyú indítvány.

Az előző évről folyamatban maradt 413 és a 2012-ben érkezett 836 ügyet figyelembe véve tehát összesen 1249 elintézendő ügye volt tavaly a 15 fős testületnek. (Ez a számítás nem tartalmazza azt a mintegy 2500 rendvédelmi dolgozóktól, tűzoltóktól származó tartalmában hasonló beadványt, amely a korkedvezményes nyugdíjszabályok változása kapcsán érkezett a testülethez.)

Az Ab tavaly 1239 ügyet intézett el. Ebből 525-t a főtitkári előkészítő eljárás során, nyolcvan pedig egyesbírói végzéssel ért véget, mert az indítványok nem feleltek meg az alapvető formai és tartalmai kritériumoknak.

Az alkotmányjogi panaszokkal kapcsolatosan új szabály, hogy az Ab előbb az indítvány befogadásáról dönt, és csak ezt követően kezdi el érdemben megvizsgálni azokat az indítványokat, amelyeket befogadott. A befogadás visszautasítására több mint háromszáz esetben került sor.

Érdemi határozattal 165 ügyet zárt le 2012-ben az Ab. Ezek között két esetben az alaptörvény értelmezésére, 29 ügyben a jogszabály vagy annak egy része alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére került sor. Bírói döntés megsemmisítésének lehetőségével eddig nem élt az Ab.

A 2012 év végén folyamatban lévő 270 ügy közül 193 alkotmányjogi panasz, ötven bírói kezdeményezés és 22 utólagos normakontrollra irányuló indítvány volt.
A részletes statisztikai adatok, valamint a folyamatban lévő ügyek rövid ismertetései megtalálhatóak az Alkotmánybíróság honlapján.