A lázzal, hólyagos kiütéssekkel és viszketéssel járó, akár 2-3 hétig elhúzódó bárányhimlőn a gyermekek 90 százaléka többnyire még óvodás korában átesik. Ennek oka, hogy a bárányhimlőt okozó varicella vírus rendkívül virulens: cseppfertőzéssel terjed, de a fertőzés átviteléhez nem is szükséges testi kontaktus. Poharak, evőeszközök, ruhanemű, ágynemű, kisgyermekek szájba vett közös játékai is terjesztik a kórt, illetve a bárányhimlő „elkapásához” általában az is elég, ha 15-20 percet közös helyiségben töltünk a beteggel.

A bárányhimlő átlagos lappangási ideje 10-21 nap, a fertőzést követő 2-3 héten belül a tünetek már láthatóak. A beteg ugyanakkor már a kiütések megjelenése előtti 1-2 napban fertőz, ami könnyen járvány kialakulásához vezet. A megbetegedések kétharmada a 6 éven aluliakat érinti.

A bárányhimlő az esetek többségében enyhe lefolyású, az esetek 2–6 százalékánál okozhat szövődményeket. Ezek közül a legismertebb szövődmény a hólyagos bőr felülfertőződése, mely akár életre szóló hegeket hagyhat.

„A közhiedelemmel ellentétben a bárányhimlő nem csak a legyengült, immunhiányos gyermekekre veszélyes; a teljesen egészséges gyermekeknél is felléphet szövődmény – mondta Póta György, a Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnöke. A betegség akár szívizom-, máj- vagy ízületi gyulladást, csontvelőgyulladást és vérmérgezést is okozhat, az egyik leggyakoribb idegrendszeri komplikáció pedig a kisagyat érintő jóindulatú gyulladás, mely mozgáskoordinációs zavarral járhat. Ritkább, de veszélyesebb szövődmény az agyvelőgyulladás, ami fejfájást, hányást, bizonytalan járást, zavartságot és görcsöket okoz, sőt késői idegrendszeri maradványtünetei is lehetnek.”

A HGYE elnöke szerint egyéves kor után, a közösségbe kerülés előtt 15-18 hónapos korban ajánlott az oltást beadniuk a gyermekorvosoknak a 2 adagos vakcinát, minimum 6 hét különbséggel.

Akik gyermekkorban nem estek át a bárányhimlőn, felnőttkorban is megkaphatják. A felnőttkori bárányhimlő rendszerint súlyosabb lefolyású, és a szövődmények előfordulásának kockázata is nagyobb.

„A terhesség idején elkapott bárányhimlő-fertőzés mind a várandós édesanya, mind a magzat számára fokozott kockázatot jelent” – fogalmazott Dr. Tsehai Nega, a Róbert Károly Magánkórház szülész-nőgyógyász főorvosa. A statisztikák szerint ezer terhességre körülbelül 3 bárányhimlős megbetegedés jut. A legkritikusabb időszak a terhesség első húsz hete, amikor a magzat szervei kifejlődnek. A bárányhimlő magzatkárosító kockázata ilyenkor jelentős lehet: komplex, az idegrendszert, a látást, a hallást, a szívet, a végtagokat érintő, gyógyíthatatlan fejlődési rendellenesség is kialakulhat. A terhesség időszaka alatt a védőoltás beadása már nem ajánlott, a tervezett gyermekvállalást pedig az oltás beadása után 4 héttel el kell halasztani.

Ha a várandós anya bárányhimlős beteggel kerül kapcsolatba, vagy éppen önmagán észleli a fertőzöttség tüneteit, haladéktalanul orvoshoz kell fordulnia. Ilyen esetekben a szakorvos dönt az alkalmazandó kezelésről. A 20. hét után elkapott és átvészelt anyai bárányhimlő magzati kockázata ugyanakkor már csekély.

A születendő gyermekre a szülés körüli időszak jelent ismét nagy kockázatot akkor, ha a kismama a szülés előtti öt napban vagy két nappal azután betegszik meg bárányhimlőben. Ilyen esetben ugyanis nagy vírusmennyiség juthat a magzatba, aki világra jön, még mielőtt az anya termelte ellenanyagokhoz hozzájutna. Az így született babáknál súlyos lefolyású fertőzésre lehet számítani 10-12 napos korban, amely megfelelő ellátás nélkül az esetek 30 százalékában halállal végződik.

„Nem ritka eset, amikor az újszülött a testvérétől kapja el élete első heteiben a bárányhimlőt. Ilyenkor a várható varicella kisebb kockázatú, mint a méhen belül szerzett. Lefolyását nagymértékben befolyásolja az, hogy az édesanya volt-e már bárányhimlős, és tud-e szoptatni. Ha védett és szoptat, akkor minden esély megvan arra, hogy az újszülött fertőzése enyhe lefolyású legyen, ha nem, akkor szükség lehet antivirális kezelésre. Utóbbi esetben az édesanya is elkaphatja a bárányhimlőt, annak minden kockázatával” – foglalta össze dr. Póta György.

Az EU-ban több állam is úgy döntött, hogy a varicella vakcina a kötelező nemzeti oltási program része legyen, így Németország, Ausztria, Ciprus, Luxemburg, Lettország, Görögország, illetve Olaszország és Spanyolország számos régiója is.

Bár Magyarországon is évek óta szó van arról, hogy a bárányhimlő-vakcinát a nemzeti oltási rendbe emelik, a bárányhimlő elleni térítésmentes védekezés egyelőre csak az önkormányzati finanszírozású programok segítségével érhető el. Minden egyéb esetben a vakcina árát a szülőnek kell kifizetnie, miután az orvossal felíratta. Az oltás ára darabonként 8713 forint.

A megyei jogú városok közül elsőként tavaly októberben Hódmezővásárhely közgyűlése döntött egy átfogó védőoltási program elindításáról: az önkormányzat ingyenessé tette a bárányhimlő elleni vakcinát a településen élő 18 év alatti gyermekek és fiatalok számára. Ebben az évben esőként Egerben indul hasonló program: az önkormányzat tavalyi döntése nyomán ebben a hónapban kezdődik a 2014. augusztus 1. után született egri gyermekek oltása.