56-os megemlékezések dörnerezéssel, biszkuzással
Az 1956-os forradalom és szabadságharc 55. évfordulóján, vasárnap reggel felvonták a 22 évvel ezelőtt ezen a napon kikiáltott Magyar Köztársaság lobogóját a Parlament épülete előtt.
Schmitt Pál köztársasági elnök a Parlament főbejárata elől kísérte figyelemmel a katonai tiszteletadással zajló ceremóniát, miután elvonult a felsorakozott díszzászlóalj előtt. Az eseményre meghívottak között ott voltak a magyarországi diplomáciai testület képviselői, továbbá politikusok és közéleti személyiségek. A Kossuth Lajos téren néhány száz érdeklődő kísérte figyelemmel a ceremóniát a szemerkélő esőben. A forradalom és szabadságharc évfordulóján tartott ünnepségen Bognár Szilvia népdalénekes énekelte el a Himnuszt.
Tarlós a jajongásról
Tarlós István szerint a demokráciát "jajongva" féltők között vannak azok is, akik 1990 előtt aktív kiszolgálói voltak a diktatúrának; a főpolgármester az 1956-os forradalom és szabadságharc 55. évfordulóján, a Magyar Rádió Bródy Sándor utcai székházánál vasárnap tartott ünnepségen ugyanakkor annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a csendes többség ma egyértelműen rendet és átgondolt fejlesztéseket akar Budapesten. Tarlós István a parlamenti erők és a kerületek segítségére is számít a főváros felemelkedése érdekében. "Együttműködésre, őszinteségre, hitre és összefogásra van szükség. Szétszórt erővel semmit sem érhetünk el" - fogalmazott. A főpolgármester ünnepi beszédében elmondta: felnőtt egy generáció, amelynek számára nem csak 1956, hanem már 1989 is csupán történelem, saját bőrén már nem érezhette az elnyomást, a félelmet, a kiszolgáltatottságot. A mai fiatalságnak már nem kell barikádokon harcolni a szabadságért, ám az igazságért ma is küzdeni kell - hívta fel a figyelmet.
Lassú agónia
Tarlós István szavai szerint 1956 bukását követően alig akadt magyar család, amely "ne szenvedte volna el" a következő évtizedeket. A kommunista rezsim sohasem tudta kiheverni az 56-ban történteket, azon az őszön megkezdődött a rendszer lassú agóniája, amely végül a teljes összeomlásához vezetett – fogalmazott Tarlós István. A főpolgármester szerint "ünnepelni elsősorban a legyőzhetetlen magyar hazaszeretet van okunk, ami elpusztíthatatlannak tűnik, hiszen évszázadok és évtizedek megpróbáltatásai sem voltak képesek megsemmisíteni azt". A demokrácia nem azonos az anarchiával, ahogy a szabadság sem a féktelen individualizmus és egoizmus szinonimája – hangoztatta.
Egy kis dörnerezés
Tarlós István a beszédében utalt az Új Színházban történő igazgatóváltásra is. Mint fogalmazott: "nem okos dolog riogatni a világot, és jó előre újnácinak bélyegezni egy színházat, amelyik Csokonait, Vörösmartyt, Petőfit, Katona Józsefet, Németh Lászlót, Hernádi Gyulát, Gyurkovics Tibort ígéri a közönségnek". Az ünnepi megemlékezésen – mások mellett – részt vett Kocsis Máté, Józsefváros fideszes polgármestere és Kaltenbach Jenő, az LMP fővárosi frakcióvezetője.
Orbán nélkül nincs döntés
Annak, ami Európában történik, nem csupán elszenvedői vagyunk, úgy ahogy voltunk 1956-ban, de alakítói is, s lám az Európai Unió és Európa legsúlyosabb gazdasági krízisében nincs döntés nélkülünk, magyarok nélkül - mondta Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője az 1956-os forradalom 55. évfordulója alkalmából rendezett megemlékezésen, annak kapcsán, hogy Orbán Viktor miniszterelnök a brüsszeli uniós csúcsértekezlet miatt nem tudott részt venni a budapesti központi ünnepségen.
Ünnepi luxusnyugdíjasozás Lázártól
1956 hősei győztek, nem volt hiábavaló az áldozat, a mártírhalál, Magyarország ma szabad és független ország, egyenrangú tagja Európának és a szabad világ legfontosabb szövetségi rendszereinek - jelentette ki Lázár János polgármester vasárnap Hódmezővásárhelyen. A forradalom hősei előtti főhajtásra mindig és mindenkor szükség van, az utolsó utáni pillanatban sem hiábavaló. "A sajnálatos októberi eseményekkel maszatoló KISZ-titkárok, meg a Biszku Bélák ma könnyű nyári öltönyökben sétálnak a zöldövezetekben, míg az '56 utáni megtorlások túlélői gyakran nyomorognak és lekapcsolt villany mellett várják a nyugdíjat hozó postást" - hangsúlyozta Lázár János. "Amíg él még egy is, aki élvezi a közösség által biztosított nyugdíjat, az egészségügyi ellátást, a lakást, a nyaralót és egyáltalán a szabadságot azok közül, akik korábban mások szabadságát, ifjúságát, boldogságát vagy az életét vették el, addig nem késő" - közölte a politikus. Legyünk büszkék hőseinkre! Büszkeséget, tiszteletet kifejezni azonban nem a beszédekkel és szavakkal, hanem a tettekkel lehet, olyanokkal, amelyek az év minden napján éreztetik hatásukat - jelentette ki a polgármester. Mint mondta, ezért karolta föl a Fidesz azt a kezdeményezést, hogy azok akik, a diktatúrák politikai döntéshozói, haszonélvezői voltak helyi vagy országos szinten, jóvátételi adót fizessenek nyugdíjuk után, az így befolyt összeggel pedig támogassák azokat az 56-os szervezeteket, melyek a nehéz körülmények között élőknek próbálnak segíteni.
Az ünnepségen mintegy négyszáz határon túli magyar tett állampolgári esküt. Közülük sokan Hódmezővásárhely tiszteletbeli polgárai, ezt a címet a 2004. december 5-i népszavazást követően alapította az alföldi város közgyűlése.
Rétvári: Mi vívtuk ki magunknak
A szabadság értéke itt, Közép-Európában sokkal nagyobb, mert mi vívtuk ki magunknak, és nem örökbe kaptuk - fogalmazott Rétvári Bence, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) alelnöke vasárnap, a főváros XI. kerületében tartott 1956-os megemlékezésen. Mások számára a szabadság természetes, de a magyarok számára még élő, mindennapjaikban felidézhető, amikor nem volt teljes a szabadság - mutatott rá a kormánypárti politikus Schwéger Tamás '56-os hős emléktáblájánál. A KDNP alelnöke Ronald Reagan egykori amerikai elnököt idézve azt mondta: a szabadság mindig csak egy generációra van a kihalástól. Ha nem próbáljuk az alapjait mindig ápolni, őrizni, akkor egy generáció múlva már nem lesz meg, el fog veszni - mutatott rá, hozzátéve: csak akkor látjuk, érezzük ezt, ha már nincs meg. Ugyanakkor a szabadság felelősséggel is jár, erkölcsi alapja van, a jó erkölcsű polgárok tudnak rendet és jogbiztonságot teremteni egy országban. Szavai szerint ötvenöt évvel ezelőtt Magyarországon a teljes félelem uralkodott, és ezzel szemben tört fel a szabadság vágya. A magyarok szabadságharca, ahogy szembeszálltak a kor legerősebb hadseregével, a szovjet Vörös Hadsereggel, adja meg mind a mai napig Magyarország tekintélyét Nyugat-Európában és Észak-Amerikában - emelte ki a kereszténydemokrata politikus, Szentimreváros-Gellérthegy-Lágymányos országgyűlési képviselője. Rétvári Bence úgy fogalmazott: ha valamiért megtanulták, hogy mi a különbség Budapest és Bukarest között, illetve, hogy Európa melyik részén helyezkedünk el, az ezeknek a fiatal forradalmároknak, a pesti srácoknak a hőstette és emléke. A KDNP alelnöke szerint sokszor érezzük úgy, hogy a kommunizmus bűneivel nem kellő mértékben törődnek tőlünk Nyugatra, vagy nem egyenlő mércével mérik a XX. század különböző diktatórikus rendszereinek pusztítását. Ha mi magunk nem visszük el az akkori történésekről szóló beszámolókat Nyugat-Európába, többek között dokumentumok, könyvek formájában, nem várhatjuk el, hogy meg tudják különböztetni a vörös csillagot, egy szakszervezeti jelképet, egy elnyomó diktatúra jelképétől - mutatott rá, hozzátéve: ez a mi történelmi felelősségünk. Rétvári Bence kitért arra is, hogy a világ több pontján, így például Afrika és Ázsia országaiban, sokan vannak, akik a mai napig nem élnek szabadságban, és mi nem mondhatjuk azt, amit sokan 1956-ban Nyugat-Európában, nem törődve a magyar fiatalok szabadságvágyával. Az ő érdekükben fellépni mindig kötelezettségünk, pontosan 1956 öröksége miatt - hangsúlyozta a kereszténydemokrata politikus.
Vona: A harcot folytatni kell
Ötvenhat harcát nem pusztán megemlékezéseken kell felelevenítenünk, azt mindennapjainkban kell folytatni az igazságért és a szabadságért - mondta Vona Gábor vasárnap Gyöngyöspatán, a helyi önkormányzat ,56-os ünnepségén. A Jobbik Magyarországért Mozgalom elnökének szavai szerint '56 küzdelme nem ért véget, hiszen a szabadságharc céljai, az igazság és a szabadság, a mai napig nem teljesültek. A harcot azért is folytatni kell, hogy 55 év múlva az akkori ifjúság azt mondhassa rólunk, mostani magyarokról: megtették amit megkövetelt a haza - tette hozzá.
A politikus úgy vélekedett, már 1990-ben, "a sokak által gengszterváltozásnak nevezett hatalomátmentéskor elsikkasztották" '56 céljait, és megtaposták '56 emlékét 2006. október 23-án is, amikor gyermekeket és idős embereket kardlapoztak meg az újra véráztatta pesti utcán. Szabad-e az az ország, amelynek politikusai pártoktól függetlenül, időről időre az amerikai nagykövethez kell hogy járuljanak, illetve amely miniszterelnökének Brüsszelbe kell mennie a nemzeti ünnepen - tette fel a kérdést Vona Gábor, utalva Orbán Viktor október 23-i brüsszeli útjára célozva.
Provokációtól tartottak a patai romák
Az ünnepség kezdetén Juhász Oszkár, a település jobbikos polgármestere "Adjon az isten!" köszöntéssel üdvözölte a község művelődési házában egybegyűlteket, amelyre a közönség egy része "Szebb jövőt!" felkiáltással válaszolt. Az MTI tudósítója azt tapasztalta, hogy a közönség soraiból távol maradtak a település roma lakói; a helyi általános iskola tanulói a forradalmat felelevenítő műsorukat jobbikos pártzászlóval dekorált háttér előtt adták elő. Farkas János, a gyöngyöspatai cigány közösség vezetője az MTI érdeklődésére azt mondta, hogy ők is szerettek volna megemlékezni az 56-os forradalomról, ám amikor értesültek Vona Gábor látogatásáról, úgy döntöttek, a provokáció elkerülése érdekében nem vesznek részt az ünnepségen. A nemzeti ünnep napján Gyöngyöspatán fokozott rendőri ellenőrzés volt érvényben.
Buzek: megmutattuk a világnak
Az Európai Parlament elnöke szerint a magyar nép 1956-ban megmutatta a világnak, hogy a szabadság, demokrácia és emberi jogok nem elvont ideák, hanem valós értékek, amelyekért szükség esetén harcolni is kell. Brüsszelben vasárnap kiadott közleményében Jerzy Buzek hozzátette: ezeket az értékeket ma túl gyakran adottnak vesszük, egészen "addig a napig, amíg meg nem tagadják tőlünk". A választott uniós képviselőtestület elnöke nagyrabecsülését fejezte ki azoknak, akik az 55 évvel ezelőtti forradalomban a szabadságért küzdöttek. Emlékeztetett arra, hogy a küzdelemnek számos áldozata is volt: 2500 halott, 25 ezer bebörtönzött és 200 ezer kivándorolni kényszerült.
A lengyel politikus külön méltatta, hogy a magyar forradalom első volt a közép- és kelet-európai térségben a második világháború után. Hozzátette: sajnos, egyedüli is volt abban az időben. Kiemelte ugyanakkor, hogy 2004-ben viszont a térség országai együtt csatlakoztak az Európai Unióhoz. "Most rajtunk múlik, a vasfüggöny mindkét oldalán felnőtt generációkon, hogy meghatározzuk, milyen lesz a XXI. század az egyesült Európában és világszerte" - fogalmazott Jerzy Buzek.
Olaszországban is megemlékeztek
Az Olaszországba menekült 56-os magyarok jelképes helyszínein emlékeztek meg a nemzeti ünnepről Rómában és az abruzzói Capestranóban, ahol október 23-án nyitották meg Kapisztrán Szent János magyar segítséggel helyreállított szülőházát. Capestranóban Magyarország szentszéki nagykövete, Győriványi Gábor és a város polgármestere, Giuseppe Marulli mondott beszédet. Az 1456-os nándorfehérvári csatában Hunyadi János oldalán harcoló Kapisztrán Szent János ugyanabban az évben, október 23-án halt meg. A szent a tábori lelkészek védőszentje, a magyar honvédség védőszentje és az itáliai magyar 56-os forradalmárok oltalmazója.
Október 23. alkalmából megnyitották a capestranói szentnek a 2009. áprilisi 6-i földrengésben megrongálódott és Budavár, illetve a magyar kormány támogatásával helyreállított szülőházát. Rómában a menekült magyar diákok kollégiumaként szolgáló, a Pantheonhoz közeli Via dei Cestari utcában levő épületnél helyeztek el koszorút.
