Ott tartunk, ahol 1960-ban
Tavaly ősszel volt az első olyan népszámlálás, amelyet már az Európai Unió tagjaként rendeztek Magyarországon. Az ENSZ ajánlásainál szigorúbb uniós jogszabályokat is be kellett tartani. A csaknem 40 ezer számlálóbiztos mintegy 4,4 millió lakást keresett fel, kétmillió ember interneten töltötte ki a kérdőívet – erről Vukovich Gabriella elnök beszélt a KSH (Központi Statisztikai Hivatal) tájékoztatóján.
Egyelőre csak néhány fontosabb előzetes adat áll rendelkezésre. Az „előzetes adat” annyit tesz, hogy a kimutatások nem a kérdőívek feldolgozása, hanem az összeíráskor kapott információk alapján készültek.
A népszámlálás „karmestereként” – azaz operatív vezetőjeként – bemutatott Németh Zsolt, a KSH elnökhelyettese elmondta, hogy Magyarország lakossága „2011 október elsején nulla órakor” nem egészen 9 millió 982 ezer fő volt. Ez 2,1 százalékkal kevesebb, mint az előző, 2001 februári népszámlálás alkalmával.
A KSH helyszínen kiosztott kiadványából is kitűnik, hogy az ország népessége 1981 óta folyamatosan csökken. Egész egyszerűen kevesebben születnek, mint ahányan meghalnak. Ráadásul növekszik a természetes fogyás mértéke, ami az 1990-es évtizedben átlagosan 33 ezer, 2000 után már átlagosan több mint 35 ezer fő volt évente. Németh Zsolt szerint a folyamatos népességcsökkenés az uniós országok közül nálunk tart a legrégebb óta.
A magyarországi népesség nagyjából 1960-ban volt a mostani szinten. (Akkor 9 millió 961 ezer embert számláltak össze.) Tehát ott tartunk, ahol ötven éve.
Bevándorlás nélkül még elszomorítóbb lenne a kép. Igaz – jegyezte meg Németh Zsolt –, a „nemzetközi vándorlás jelentős nyeresége” is csak kevesebb mint felét tudta pótolni a természetes fogyásnak.
A megyék közül a tíz évvel ezelőtt állapotokhoz képest csak Pest és Győr-Moson-Sopron mutat gyarapodást (12,8, illetve 2,4 százalékkal), a legnagyobb veszteséget Békés megye kénytelen elkönyvelni. A Viharsarokban kereken kilenc százalékkal élnek kevesebben, mint az előző felmérés alkalmával.
A már említett győri térségtől eltekintve a tehetősebbnek tartott dunántúli megyékben is három-négy százalék körül mozog a népesség fogyása. A csökkenő lakosságú megyék közül érdekes módon Hajdú-Bihar fogyatkozott a legkisebb mértékben – a csökkenés még az egy százalékot sem éri el.
Bár a főváros lakossága is csökkent (méghozzá 2,3 százalékkal), tovább erősödött az a folyamat, hogy a népesség Közép-Magyarországra koncentrálódik. Ma már a lakosság csaknem háromtizede Budapesten vagy Pest megyében él.
Erősödött az a tendencia is, hogy a nemek aránya egyre inkább eltolódik a nők javára. A férfiak 47,2 százalékot tesznek ki, a nők 52,8-at. 2011-ben az ezer férfira jutó nők száma 1117 volt, 2001-ben ennél 15-tel kevesebb. Változatlanul Budapesten a legkedvezőtlenebb a nemek aránya: a fővárosban 1210 nő jut ezer férfira.
A lakásállomány csaknem nyolc százalékkal növekedett a 2000-es évtizedben. Németh Zsolt az elkeserítő demográfiai adatok kevés pozitív hozadéka közé sorolta, hogy „kicsit szellősebben élünk”. A népesség fogyása és a lakásállomány növekedése azzal járt, hogy hat százalékkal csökkent az úgynevezett laksűrűség: jelenleg száz lakott lakásra átlagosan 251 ember jut.
Az elmúlt tíz évben három négyzetméterrel nőtt a lakások alapterülete: a városokban átlagosan kettő, a községekben öt négyzetméterrel nagyobb lakásokban élnek az emberek. Továbbra is Budapesten találhatók a legnagyobb arányban kis alapterületű lakások. A fővárosban a lakásállomány közel ötöde 40 négyzetméteresnél kisebb. A városokban a 80 négyzetméteresnél kisebb lakások vannak többségben, a községekben viszont azok, amelyek legalább 80 négyzetméteresek vagy nagyobbak.
Az Index februárban adta hírül, hogy a háttérben folyó lobbiharcok miatt jelentősen késik a népszámlálási adatok feldolgozása. Németh Zsolt a tájékoztatón közölte, hogy – ami az előzetes adatok közzétételét illeti – az európai középmezőnyben vagyunk. Ígérte, hogy a KSH „szűk éven belül” elkezdi nyilvánosságra hozni a végleges adatokat. Virágh Eszter népszámlálási szóvivő kérdésünkre állította, hogy a csúszás csak néhány hónapos.
A szóvivő beszámolt arról is, hogy nem éri el az ezret azok száma, akik az elvileg kötelező részvétel ellenére megtagadták az adatszolgáltatást.Túlnyomó többségük budapesti. Később derül ki, hogy ténylegesen hány szabálysértési eljárás indult.
