Az ötödik alkotmánymódosítást júniusban nyújtotta be Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter, az Országgyűlés azonban a nyári szünet előtt nem tárgyalt róla. A kormány szerdán úgy döntött, hogy új elemekkel egészíti ki a javaslatot, amelynek így a vallási közösségekről és az Országos Bírói Tanácsról szóló rendelkezések is a részei lettek.

Az új indítvány azt is tartalmazza, hogy a kereskedelmi televíziók és rádiók azonos feltételekkel, ingyenesen közölhetik a pártok hirdetéseit a választási kampányban. A kormányoldal eredeti terve az volt, hogy csak a közmédia sugározhat politikai reklámokat kampányidőszakban. Répássy Róbert igazságügyi államtitkár ugyanakkor csütörtökön azt mondta: a kifogásokat megfogalmazó Európai Bizottság nem sérelmezte azt a megoldást, hogy a kereskedelmi média ingyen közölje a párthirdetéseket, csak azt, hogy a belföldi és az EP-választási kampányra eltérő szabályok vonatkoztak volna, ezen pedig változtattak, egységes lesz a szabályozás.

A kormány javaslata alapján az alkotmány kimondaná, hogy az azonos hitelveket követők vallásuk gyakorlására sarkalatos törvényben meghatározott szervezeti formában működő vallási közösségeket hozhatnak létre, továbbá hogy a vallási közösségek önállók, az államtól különváltan működnek, de a közösségi célok érdekében együttműködhetnek vele. Az együttműködésről a vallási közösség kérelmére a parlament dönt, az együttműködő közösségek bevett egyháznak minősülnek, és sajátos jogosultságokkal rendelkeznek.

Ugyancsak az alkotmány rendelkezhet ezután a bíróságok központi igazgatásának felügyeletét ellátó Országos Bírói Tanácsról, amelynek eddigi hatásköre nem változik.

A javaslat többi eleme megegyezik a júniusban közzétett szöveggel. Az alkotmánymódosítás így lehetőséget teremtene a Magyar Nemzeti Bank és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének összevonására, kimondva, hogy a jegybank látja el a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletét.

Az alkotmánymódosítás megszüntetné a bírósági ügyáthelyezéseket, valamint kikerülhet az alaptörvényből, hogy ha az államnak váratlan fizetési kötelezettsége támad az Alkotmánybíróság (Ab) vagy nemzetközi bíróság döntése miatt, adót vethet ki ennek finanszírozására. Az Ab-nak 30 helyett 90 napja lesz határozni a bírói kezdeményezésre indított eljárásokban.

A kormány indoklása szerint az alaptörvény körüli magyarországi viták lezárultak, és ideje, hogy az alkotmányos viták a nemzetközi színtéren is nyugvópontra jussanak, alkotmányos kérdések ne szolgálhassanak a Magyarország elleni támadások ürügyéül. Ennek érdekében a kormány figyelembe vette az Ab, az Európai Bizottság és a Velencei Bizottság észrevételeit.

A parlament szeptemberben tárgyalhat és dönthet az alkotmánymódosításról, amely október 1-jén lépne hatályba.