Bajnai Gordon miniszterelnökkel tárgyaltak szerdán a Parlamentben a történelmi egyházak vezetői; a megbeszélésen szó esett egyebek között a gazdasági válságról és az egyházak szerepvállalásáról a krízisalapban. Az eseményen részt vett Hiller István oktatási és kulturális miniszter és Kiss Péter társadalompolitikai miniszter.

Erdő Péter bíboros elmondta: „közös gondolkodást" folytattak a kormányzat vezetőivel, de azt az idő dönti majd el, hogy milyen konkrét megoldások lehetnek, amelyek „tényleg használnak az embereknek".

A katolikus egyház több évszázados tapasztalatokkal rendelkezik a szociális szeretetszolgálatban, ennek folytatását „minden egyéb körülménytől függetlenül" kötelességüknek érzik, mert „szükség, igény és emberi gondok bőven vannak".

Prőhle Gergely, a Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelője közölte: a tárgyaláson szóba került, hogyan tudnának az egyházak a kormány által létrehozott krízisalapban közreműködni. Hozzátette ugyanakkor, hogy mivel a krízisalap részletei, gyakorlati megvalósítása még nem tisztázottak, nem szeretnék, ha az alap által „keltett konfliktusmezőbe belekeverednének az egyházak". A krízisalap működtetésében az egyházi karitatív szervezetek szakmai tudásának kell érvényesülnie, ez viszont szükségessé teszi, hogy az egyházak által felhasználandó forrásokat különítsék el - hangsúlyozta.

Beszámolt arról, hogy az evangélikusok kezdeményezték a kormánynál: a személyi jövedelemadó egy százalékának felajánlási lehetőségét terjesszék ki a többi adónemre is. Azt is kérték, hogy a természetbeli adományokat sújtó adókat szüntessék meg, ami viszont Bajnai Gordon szerint visszaélésekre, csalásra adhat okot.

Feldmájer Péter, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének elnöke és Zoltai Gusztáv, a vallási szervezet ügyvezető igazgatója szerint a megbeszélésen világossá vált: az állam nem várja el az egyházaktól, hogy a krízisalapot támogassák, „inkább annak az útját keresik, hogy milyen módon történhetne meg a felhasználás az egyházak segítségével". Megemlítették, hogy ennek két formája vetődött fel: egyrészt az egyházak híveik előtt tegyék nyilvánvalóvá, hogy fordulhatnak a krízisalaphoz, és segítenek a hivatalos nyomtatványok kitöltésében, másrészt a krízisalap felhasználását ellenőrző, esetlegesen felállítandó testületben vegyenek részt az egyházak. A Mazsihisz vezetői jelezték, hogy ettől a részvételtől nem zárkóznak el.

A megbeszélésen elmondták, hogy a Mazsihisz álláspontja szerint Magyarországon a szélsőségek megjelenése nemcsak a gazdasági válság következménye, „hanem egyéb tényezőknek is". Emiatt üdvözölték a tárgyaláson a kormánynak azokat a lépéseit, amelyek „a legalitás határainak világos kitűzését jelentik", hogy az embereknek megmutassák: senki sem hághatja át büntetlenül a törvényeket, senki sem üldözhető valamely kisebbséghez való tartozása miatt.

A Mazsihisz vezetői úgy gondolják, hogy egy demokratikus országban az erőszak monopóliuma kizárólag az államot illeti meg; Magyarországon a rendőrség kell a rendet biztosítania. Egyúttal reményüket fejezték ki, hogy a holokauszt tagadásának büntethetőségével kapcsolatos előterjesztést a parlament ősszel mégis megszavazza, és a köztársasági elnök aláírja.

Azt is elmondták, hogy készül egy kormánytervezet, amely megakadályozná a különböző új egyházak alapításához kötődő gazdasági visszaéléseket. Ezeknek úgy lehetne elejét venni, ha türelmi időt írnának elő az személyi jövedelemadó egy százalékának igénybevételére, illetve úgy, hogy drasztikusan meg kellene emelni az egyházak alapításához szükséges létszámot legalább kétezerre.

Bölcskei Gusztáv, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke a megbeszélés után elmondta: a kormány hiteles és pontos tájékoztatását szeretnék hallani a krízisalapról. Meglátása szerint a kormánynak, ha számít az egyházak közreműködésére a krízisalapban, először egyeztetnie kellett volna velük.

A reformátusoknak megvannak a maguk csatornái, amelyeken keresztül végzik a karitatív munkát. Úgy fogalmazott, hogy a társadalmi szolidaritással és az elesettek megsegítésével összefüggésben „nem szükséges bennünket sem kioktatni, sem erre emlékeztetni, mert ezt tesszük".

„Sokatmondó tényként" értékelte, hogy öt év telt el azóta, hogy az ország miniszterelnöke leült a történelmi egyházak vezetőivel tárgyalni. - Van mit végiggondolni ebben a kapcsolattartásban - jelentette ki.