Öt év ötmillióért Weiszenberger Lászlónak
Weiszenberger neve a Zuschlag János ellen zajló nyomozásban vált ismertté, de ügyét elkülönítették a csalásban zajló büntetőügytől. A harmincegy éves, földrajz-történelem szakon tanárképző főiskolát végzett férfi 2002-től kistérségi megbízottként tevékenykedett Kiskunhalas körzetében. A vád alapját egy, a kunfehértói Rózsa Motelben 2005-ben, rejtett módon felvett videóanyag képezi, amelyen Weiszenberger arról beszél vállalkozók előtt, hogy visszatérítés fejében tud segíteni pályázati pénzek elnyerésében.
A felvételt a Rózsa Motelt üzemeltető F. Károly készítette, mert Weiszenberger rendszeresen azzal zaklatta, hogy a motel részére 2004-ben pihenőpark és sportpálya építésre elnyert több mint tizenhétmillió forint pályázati pénzből neki ötmillió forint jár, amit egy döntéshozó, minisztériumi munkatársnak kell átadnia.
Weiszenberger ügyét először gyorsított eljárásban tárgyalta a bíróság, mert a fiatalember elismerte bűnösségét és az enyhébb büntetés reményében lemondott a tárgyalás jogáról. Elmondása szerint csak blöffölt, a pénzt saját célra, egy Mercedes személygépkocsi vásárlására akarta fordítani.
A beismerő vallomás ellenére a bíróság nem hozott a gyorsított eljárásban ítéletet, hanem hagyományos tárgyalásra utalta az ügyet, mert a bíró szerint vádlott és a tanúk nyilatkozatai ellentmondásosak voltak. A perben szélesebb körű lett a bizonyítás, amely során elhangzott: F. Károly üzlettársa végül 2,5 millió forintot átadott Weiszenbergernek, de a kistérségi megbízott igényt tartott az ötmillió forint másik felére is.
Közben az ügyészség súlyosbította a vádat, mert a Miniszterelnöki Hivatal állásfoglalásából kiderült, hogy a kistérségi megbízott hivatalos személynek minősül. Ennek okán hivatali befolyással üzérkedés helyett, hivatalos személy által, fontosabb ügyben, hivatali helyzettel visszaélve elkövetett vesztegetés bűntettével vádolták meg Weiszenbergert.
Ki akarták zárni a bírót
A csütörtöki tárgyalás hosszabb szünettel kezdődött, mert Weiszenberger védője indítványozta az ügyet tárgyaló, dr. Fodor Endre kizárását. Az ügyvéd véleménye szerint mivel a bíró megkérdőjelezte védence hitelességét és tárgyalásra utalta az ügyet, ezért nem várható tőle elfogulatlan, pártatlan ítélet. A tanácsvezető bíró viszontválaszában azt nyilatkozta: nem tartja magát elfogultnak az ügyben. Az ügyvéd indítványáról - mintegy két óra múlva - a Bács-Kiskun Megyei Bíróság egy másik bírói tanácsa döntött. A jogerős végzésben dr. Fodor Endre bíró kizárását megtagadták.
- Az élet úgy hozta, a Bács-megyében mostanában zajló büntetőügyek révén a közvélemény egyre mélyebb bepillantást nyer a magyar valóságba, hogy mi is történik a közéletünkben, ez az ügy is felvillantotta azt, milyen esetek fordulnak elő a hazai pályázati rendszerben - mondta vádbeszédében Szabó Ferenc, Bács-Kiskun Megyei főügyészhelyettes, aki letöltendő börtönbüntetést és 2,5 millió forint vagyonelkobzást kért Weiszenbergerre, súlyosbító körülményként említette meg a vádlott kitartását a pénz megszerzéséért.
Szabó ügyész felidézte, hogy a vádlott a bíróság előtt azt állította: amit a felvételen a vállalkozók előtt mondott azt nem gondolta komolyan, az csak egy mesedélután volt. Az ügyész hangsúlyozta: lehet, hogy Weiszenberger számára ezek nem komoly dolgok pedig ilyen mesedélutánok miatt folyik szét az ország költségvetése.
Bene Zoltán, Weiszenberger ügyvédje védőbeszédében elmondta: a médiumokban ezt az ügyet a Zuschlag János-féle büntetőüggyel kapcsolják össze, pedig semmi köze a két esetnek egymáshoz, és nem szerencsés úgy megközelíteni védence esetét, hogy az általános a hazai közéletben. Hozzátette: véleménye szerint a két vállalkozó passzív vesztegetést követett el, ezért ellenük is büntetőeljárást kellett volna indítani, de nem derült ki a bizonyítás során az sem, hogy ki, vagy kik azok a pályázati döntéshozó személyek, aki igényt tartottak volna a visszaosztott pályázati pénzre.
Hangsúlyozta: nem vesztegetést, hanem befolyással üzérkedést követett el védence, ami egyszeri, színlelt magatartás volt. Felfüggesztett börtönbüntetés indítványozott, kérte: a bíróság vegye figyelembe védence büntetlen előéletét, valamint azt, hogy egyetemi tanulmányokat folytat.
Az ítélet indoklásában a tanácselnök elmondta: a bíróságnak nincs hatásköre arra, hogy vizsgálja a két vállalkozó ellen miért nem indult eljárás, arra pedig, hogy létezett-e magasabb szintű kapcsolata Weiszenbergernek, sem a vádlott, sem pedig a tanúk nem tudtak konkrétumokkal szolgálni. A bíró azt valószínűsítette, hogy mindez kitaláció volt Weiszenberger részéről, hogy a tárgyalási alkupozícióját erősítse. Hangsúlyozta: a videofelvételen Weiszenberger egy rendkívül súlyos korrupciós magatartást jelenített meg, amelyben nincs jelentősége annak, hogy kitalálta-e az általa elmondottakat, hiszen csak a haszonszerzés motiválta.
Az ügyész súlyosbításért fellebbezett, illetve kérte Weiszenberger előzetes letartóztatásba helyezését. A volt kistérségi megbízott az ítélet enyhítését kérte. A bíró nem látta indokoltnak Weiszenberger letartóztatását, ezért szabadon távozhatott a tárgyalóteremből.
