Osztályharc az Akadémián

A Lukács Archívum helyiségeinek megvásárlását javasolja a Magyar Tudományos Akadémia vezetésének Hörcher Ferenc, az MTA Filozófiai Intézetének vezetője és Monok István, az Akadémia könyvtárának főigazgatója.

Tervezetük szerint a Lukács-lakás feletti kutatószobákról le lehetne mondani. A lakásból legyen közgyűjtemény, egyben posztgraduális és posztdoktori kutatóközpont – indítványozzák. Az előterjesztést ma vitatja meg az MTA II., filozófiai és történettudományi osztályának ülése, és szavaz is arról.

Megkérdeztük Heller Ágnes akadémikust, Lukács egykori tanítványát. Ő okos elképzelésnek tartja és támogatja a fenti javaslatot. Azt viszont egyelőre nem tudni, hogy az osztály tagjainak szavazása befolyásolja-e az Akadémia elnökségét, vagy pusztán az emlékezetpolitikai szempontok döntenek.

A Népszabadság írt először arról, hogy az MTA vezetése a tudományos közvélemény hazai és külföldi tiltakozása ellenére fel akarja számolni a Lukács Archívumot. Az 1972-ben meghalt marxista filozófus-esztéta könyvtárát az MTA Filozófiai Intézetére, kéziratait az MTA Könyvtárára hagyta, műkincseit a Szépművészeti Múzeumra. A Belgrád rakparton lévő lakásból és a felette lévő korábbi mosókonyhából emlékhelyet és kutatóhelyet alakítottak ki. Az elmúlt években a kutatói munka az akadémiai intézkedések következtében megszűnt, a könyvtár és a kézirattár, továbbá Lukács dolgozószobája maradt meg.

Kutatóközponttá alakítanák a lakást
Földi D. Attila / Népszabadság

Az archívum állítólag régóta zavarta azokat a köröket, amelyek ki akarják radírozni a magyar szellemi hagyatékból Lukács örökségét. Filozófuskörökben Pálinkás Józsefet, az MTA korábbi elnökét sejtik a törekvés hátterében. Érdeklődésünkre Pálinkás ezt határozottan cáfolta: mint kijelentette, egyszerű akadémikusként semmilyen módon nem foglalkozik az MTA ilyen természetű ügyeivel.

Korábbi cikkeink nyomán petíciók születtek. A hazai tiltakozó aláírások száma eléri a kilencezret, azokat megkapta az Akadémia elnöke. Külföldön hétszáznál többen csatlakoztak. Lovász László akadémiai elnököt olyan javaslatokkal is megkeresték, hogy hazai alapítványok gyűjtést indítanának az archívum ingatlanának megvásárlására és fenntartására. Erre tudomásunk szerint nem kaptak választ.

Nyíri Kristóf akadémikus lapunknak azt mondta: sokakban felvetődhet a Lukács és Martin Heidegger közötti párhuzam. Heidegger 12 éven át volt a náci párt tagja, filozófiai munkásságát Németországban erős kritikák érik, de eszmetörténeti jelentősége nem vitatott. Ugyanez áll a kommunista Lukácsra: művei maradandóan formálták a XX. század eszmetörténetét, ez a történet nélküle elgondolhatatlan.

Blogok
Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.