Igaz, az emberjogi szervezetek véleménye sem mindenben egyezik. Példa erre a Magyar Gárda megalakulásának ötéves évfordulója alkalmából a nyár végén tartott rendezvények megítélése. A rendőrség megszállta Csókakőt, mert olyan információkhoz jutott, hogy a Fejér megyei faluban a „gyülekezési törvény hatálya alá tartozó, de nem bejelentett” eseményre, gárdisták avatására készülnek. A Jobbikhoz kötődő Új Magyar Gárda azonban a Tolna megyei Dunaföldváron, magánterületen tartotta meg az avatást. Ugyanazon a napon a Hősök terén szélsőjobboldali szervezetek bírósági engedéllyel, rendőri biztosítással demonstráltak.

A rendőrség csak nézte a történteket

Garamvölgyi László, az ORFK szóvivője az eset után úgy nyilatkozott, hogy Dunaföldváron – magánterületről lévén szó – a rendőrség nem intézkedhetett. A szóvivő szerint amúgy a gárdisták fölöslegesen bujkáltak, a bírósági engedély birtokában nyugodtan odamehettek volna a Hősök terére, ahol „méltóan megünneplik az évfordulót, vagy lebonyolítják az avatási ceremóniát”.

Ezzel szemben Kádár András Kristóf, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke úgy vélte, hogy a rendőrségnek bizonyos helyzetekben magánterületen is intézkednie kell. A Magyar Gárdát a bíróság jogerősen feloszlatta. A bírósági döntés egyik lényeges következménye, hogy a feloszlatott egyesület (mozgalom) jogszerű tevékenységet sem végezhet. Tagjai még csak élelmet sem oszthatnak.

Márpedig – idézzük Kádár András Kristófot –, ha egy szervezet tagjai hasonló elnevezéssel, hasonló egyenruhában hasonló tevékenységet folytatnak, mint a feloszlatott Magyar Gárdában, akkor feloszlatott egyesület működésében vesznek részt. Igaz, a törvények nem egyértelműek. Kádár András Kristóf úgy látja, hogy a bíróság – szerinte téves – gyakorlatából kiindulva a rendőrség a dunaföldvári gárdarendezvényt tényleg nem oszlathatta volna fel. A helyes eljárás az lett volna, ha a rendőrök minden jelenlévőnek felírják az adatait, majd feloszlatott szervezetben való részvétel miatt mindenki ellen szabálysértési eljárást indítanak.

A TASZ álláspontja viszont – kapaszkodjunk meg! – Garamvölgyi László véleményéhez közelít. Legalábbis ebben a tekintetben. Hegyi Szabolcs, a TASZ munkatársa szerint a rendőri fellépés az említett esetekben csak akkor lett volna indokolt, ha a rendezvény résztvevői garázda, a „köznyugalom megzavarására” alkalmas magatartást tanúsítanak. A probléma gyökerét azonban – folytatta Hegyi Szabolcs – nem is a Hősök terén vagy egy magánterületen megtartott demonstráció jelenti. Sokkal veszélyesebbek, és valóban rendőrségi intézkedést igényelnének azok a vonulások, amelyeket szélsőjobboldali szabadcsapatok különböző települések cigányok lakta részén rendeznek. Amikor a gyülekezési jogra hivatkozva félemlítenek meg embereket.

Hegyi Szabolcs hozzátette: a helyszíntől és a körülményektől függ az is, hogy akad-e tennivalója a rendőrségnek uszító beszédek elhangzásakor. Más a helyzet, ha a Hősök terén – izolált területen, ahol nincsenek potenciális sértettek a közelben – „cigányoznak” a szónokok, és megint más, ha egy olyan falusi utcában, ahol romák élnek. Utóbbi esetben különös jelentőséggel bír, hogy a rendőrség előzetesen felhívja a szervezők figyelmét arra: amennyiben uszító beszédek hangzanak el, akkor oszlatás következik.

Több ponton is békétlenné válhat egy demonstráció – folytatta a TASZ munkatársa. Eleve megengedhetetlen, hogy némelyek fokosokkal, ostorokkal – felfegyverkezve – érkezzenek. A rendőrségnek garantálnia kell a környéken lakók biztonságát. Előfordult, hogy a vonuló tömeg előtt járva a rendőrök kérték a romákat, a „saját érdekükben” húzódjanak be házaikba. A rendőrség tehát eleve számított rá, hogy erőszakos cselekmények történhetnek. Ilyenkor a lakók beküldése helyett a tüntetést kell feloszlatni – mondta Hegyi Szabolcs.

A leginkább elrettentő példa a devecseri vonulás, mikor is szélsőjobboldali tüntetők kőzáport zúdítottak egy romák által lakott házra. A rendőrség érdemben nem avatkozott közbe. (Más kérdés, hogy az incidens egyetlen sérültje az a jobbikos képviselő volt, akit véletlenül sajátjai találtak fejbe.)

Ebből a szempontból nincs vita a jogvédők között. A devecseri vonulás kapcsán a Magyar Helsinki Bizottság szerint jogi bizonytalanságok, értelmezési problémák nem merülhetnek fel. A devecseri rendezvényt – állítja a TASZ-szal és más jogvédő szervezetekkel egyetértésben Kádár András Kristóf – egész bizonyosan fel kellett volna oszlatnia a rendőrségnek, mert a gyülekezés félelmet keltett, az elhangzott szónoklatok erőszakra hívtak fel. Ráadásul az erőszak be is következett, tehát az ottani rendőri tétlenség egyértelműen jogsértő volt.