'Oszlassák fel a szebbjövős polgárőrséget!'
A már kialakulni látszó menetrend szerint a szélsőjobboldali csoportok néhány napos-hetes felvonulás után egy másik településen kezdik újra a romák és nem romák közötti ellentétek szítását. Elérik céljukat: sikerrel növelik a többségi elégedetlenséget a rendőrséggel szemben, erősítik a cigányokkal szembeni előítéleteket, valamint kiprovokálják a fokozott rendőri jelenlétet és felkeltik a média érdeklődését - állapította meg a gyöngyöspatai konfliktus kialakulását és hatásait elemző vizsgálatában Kállai Ernő.
A kisebbségi ombudsman jelentése szerint a gyöngyöspatai események nem választhatók el az elmúlt húsz év társadalmi, gazdasági eseményeitől. Az állam számos településen magára hagyta a gyakran elkülönülten élő, halmozottan hátrányos helyzetű embereket. A szegénység elleni szakszerű fellépés helyett a szegények elleni küzdelem jellemzi a közbeszédet.
A Gyöngyöspatán végzett helyszíni vizsgálat szerint a faluban évekkel ezelőtt kezdődtek a problémák. A Kecske-kő hegyen lévő pincék lepusztulását mindenki megemlítette, de a felelősöket illetően már megoszlottak a vélemények. A többségi lakosok biztosra vették, hogy cigányok voltak az elkövetőek, míg a helybéli romák azt mondták, hogy nagyrészt nem cigány vállalkozók hordták el onnan az anyagokat.
Valós és valótlan sérelmek
A legenda világába tartozó állításokat nehéz különválasztani a valós sérelmektől. Többen panaszolták például, hogy a roma fiatalok délutánonként a templomkertben gyülekeznek, viselkedésükkel félelmet keltenek az idős asszonyokban, turistákban. Az iskola igazgatója azonban, aki vélhetően jól ismeri a helyi fiatalok életét, nem tudott ilyesmiről: csak egy régebbi, templomkerti verekedésre utalt.
A faluban terjedő hírek szerint az iskolában cigány tanulók csak pénz ellenében engedik be társaikat a mosdóba. Az igazgató elmondta, hogy nyolc-tíz éve történt ilyen eset, mostanában már nem fordul elő.
Valós eset viszont - amit romák és nem romák is megerősítettek -, hogy tavaly decemberben az egyik helyi politikus kisfiát cigány gyerekek durván bántalmaztak az iskolában. Az egyik cigány fiú édesanyja másnap felkereste az iskolát és a családot: bocsánatot kért. A bántalmazott gyereket azonban kivették az iskolából.
Az ombudsmani beszámoló személy- és pártnevet nem tartalmaz, de a szóban forgó politikus feltételezhető módon a Jobbik helyi elnöke. Egyes vélemények szerint ez a sajnálatos eset a szélsőjobbos demonstráció egyik előzményének is tekinthető.
Más kérdés, hogy a jobbikosok a nyilvánosság előtt általában egy idős, nem cigány származású lakos öngyilkosságára hivatkoztak. A többségi lakosság körében kialakult vélemény szerint a férfi azért vetett véget az életének, mert a Vöröskereszt a szomszédjában akart lakást vásárolni egy árvízkárosult roma családnak. Azt is beszélik, hogy a halála előtt végigjárta a szomszédokat, és elpanaszolta, hogy ő már nem bírja tovább, mindenét elviszik a cigányok: inkább öngyilkos lesz.
A romák ezzel szemben úgy tudják, hogy az idős férfi betegség és családi problémák miatt lett öngyilkos. Az elhunyt hozzátartozóira hivatkozva ezt erősítette meg a megyei rendőrfőkapitány is.
Korábban nem volt feszültség romák és nem romák között
A konfliktusok ellenére a helyszíni vizsgálat során az a kép rajzolódott ki, hogy mielőtt a jobbikosok és a szebbjövős polgárőrök a faluba érkeztek volna, nem volt jelentősebb feszültség a település roma és nem roma lakosai között. Hasonló tapasztalatokról számolt be a megyei rendőr-főkapitányság vezetője is. Az iskolaigazgató becslése szerint legfeljebb három-öt családból kerülnek ki a vélelmezett bűnelkövetők: a roma közösség többsége semmiféle bűncselekményt nem követett el.
Az ellentétek éppen a szélsőjobboldali csoportok bevonulását követően erősödtek fel. Bár a nem roma lakosok egy része biztonságérzete növekedéséről beszélt, a romák rendkívüli félelemről, szorongásról és az üldöztetés érzéséről számoltak be. Az "egyenruhások" haragot és feszültséget hagytak maguk után.
A gyöngyöspatai "megszállás" bármikor megismétlődhet (mint ahogyan már meg is ismétlődött), hisz az országban számtalan olyan település van, ahonnan lényegében kivonult az állam - hívja fel a figyelmet Kállai Ernő. A helyzetet - saját népszerűségének növelése érdekében - a jövőben is bármikor kihasználhatja egy olyan politikai párt, amely retorikájában a bűnözés és a cigányság fogalmainak összemosására épít. A gyöngyöspatai események és körülmények alapján a kisebbségi ombudsman szerint felmerül a gyanúja annak, hogy a helyi lakosok voltaképpen politikai manipuláció tanúivá és elszenvedőivé váltak.
Az ügyészség kérelmezze a szebbjövős polgárőrség feloszlatását
Kállai Ernő több mint harminc ajánlást és javaslatot fogalmazott meg. A legfőbb ügyésztől például annak vizsgálatát kéri: megvalósult-e Gyöngyöspatán a közösség elleni izgatás, illetve a közösség tagja elleni erőszak bűntette. A kisebbségi ombudsman törvényességi felügyeleti vizsgálatot kezdeményez az ügyészségnél a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület ellen. Javasolja, hogy az ügyészség kérelmezze a bíróságnál a szebbjövős polgárőrség feloszlatását, a bírósági döntés megszületéséig pedig az egyesület tevékenységének felfüggesztését.
A kisebbségi ombudsman szerint a polgárőrökről szóló jogszabályokat is pontosítani és szigorítani kell. Felkéri a belügyminisztert, készítse elő a törvény módosítását annak érdekében, hogy polgárőr szervezet csak akkor végezhessen bűnmegelőzési feladatot, ha az adott település önkormányzatával és a helyi rendőrséggel érvényes együttműködési megállapodást köt.
