Sok órával a történtek után is nehezen találja a szavakat. Az ötven év körüli asszonyt megviselte az incidens, egész nap ki sem mozdult a lakásból. „Engem még soha nem támadtak meg, főleg nem rendőrök jelenlétében” – mondja. A megszállási emlékmű elleni tüntetések egyik állandó résztvevőjéről és szervezőjéről van szó, aki azt kéri, egyelőre ne hozzuk nyilvánosságra a nevét. A szokásos forgatókönyv szerint a Szabadság téren minden hétköznap demonstrációt tartanak, majd Eleven emlékmű elnevezéssel beszélgetés következik. Így volt ez pénteken is.

A rendőrök korábban a tüntetők ellen léptek fel, ezúttal viszont őket védték Teknős Miklós

A beszélgetők közé – idézi fel az eseményeket az asszony – beültek szélsőjobboldaliak is. Egyértelműnek tűnt, hogy provokálni akarnak: egy nő Palesztina (Palestine) feliratú sálat viselt, amit határozott kérésre végül levett magáról. Indulatos, rossz ízű vita folyt. Más téma szerepelt napirenden, egy jövevény azonban fennhangon arról értekezett, hogy Trianon egyenlő a holokauszttal. A demokraták közül többen is felálltak és elmentek, mondván, ezt nem hallgatják tovább.

A beszélgetés végén a szélsőjobbos társaság tagjai csoportba gyűltek, és alpári zsidózásba kezdtek – állítja az asszony, aki elővette a gépét, hogy rögzítse a történteket. Egy szőke nő kitépte a kezéből a kamerát, és földhöz vágta. Perceken belül nagy létszámú rendőri erősítés érkezett, ennek köszönhetően nem fajult verekedésig a konfliktus.

Az asszony feljelentést tett. Hangsúlyozza, hogy a rendőrök korrekt módon jártak el. Majdnem öt órát töltött a Szalay utcai kapitányságon (péntek este háromnegyed kilenctől szombat hajnali fél kettőig), ahol előállították, majd kihallgatták a támadót is. A kamera használhatatlanná vált, a kár negyvenezer forint. A gépet a rendőrség tárgyi bizonyítékként lefoglalta.

Verbális inzultusok amúgy korábban is rendre előfordultak a Szabadság téren. A kora esti demonstrációk idején viszonylag sűrűn feltűnnek szélsőjobbos figurák, akik esetenként meglehetősen agresszív módon adnak hangot véleményüknek. Mármint annak, hogy a legkevésbé sem értenek egyet a megszállási emlékmű és a kormány emlékezetpolitikája ellen zajló folyamatos tüntetésekkel.

Némelyek csak rendőri fellépésre hajlandók távozni, mások odavetnek néhány mocskolódó mondatot, és elsietnek – például ifjabb Hegedűs Lóránt székhelye, a Horthy-mellszoborral ékesített református templom irányába, amely karnyújtásnyira van a sasos-arkangyalos szobortól. A gyalázkodó szövegekből ritkán hiányoznak az antiszemita kitételek. A Szabadság téren fel-feltűnő idegenek gyakran érzik szükségét annak, hogy szolidaritásukról biztosítsák a palesztinokat, és megkérdőjelezzék a demonstrálók magyarságát. (Furcsa módon még egyszer sem hallottuk tőlük, hogy az Izraelre kilőtt rakétákat vagy az iszlám szélsőségesek vérengzéseit is kifogás tárgyává tették volna.)

Mindezek ellenére az Eleven emlékmű szervezői kifejezetten törekszenek rá, hogy akár szélsőjobboldali – civilizált viselkedésre képes – embereket is bevonjanak a beszélgetésekbe. A visszatérő vendégek közé tartozik a Jobbik-szimpatizáns Gonda László, aki a 2006-os kormányellenes zavargások időszakában a „Kossuth tériek” egyik arca volt: akkoriban az SZDSZ-es főpolgármester, Demszky Gábor ellen szervezett tiltakozó akciókban is részt vett. A közelmúltban az egyik Szabadság téri beszélgetésen Demszky és Gonda is jelen volt, mindketten többször hozzászóltak. (Amiből persze nem következik, hogy politikai nézeteik közeledtek volna egymáshoz.) Valaki megjegyezte: kíváncsi lenne rá, hogy fordított helyzetben, amikor a szélsőjobbosok vannak túlnyomó többségben, szintén kulturált formában beszélgetnének-e. Gonda elismerte, hogy valószínűleg nem – és köszönetet mondott a lehetőségért a szervezőknek.

A péntek esti rendezvény annyiban különbözött a korábbiaktól, hogy nem csupán néhány szélsőjobboldali bukkant fel, hanem népesebb, legalább tizenöt főből álló társaság. (Gonda László nem volt közöttük.) „Mocskos zsidók, takarodjatok Izraelbe!” –az atrocitást elszenvedő asszony szerint ilyesmiket kiabáltak. A sunyi beszólások már nem lepik meg, ennyire durva üvöltözéssel azonban eddig nem találkozott a téren.

Az erősítés megérkezése előtt is álldogált pár rendőr az emlékműnél. Egészen elképesztő – mondja az asszony –, hogy ezek az elvetemült emberek a rendőrök jelenléte ellenére sem fogták vissza magukat.