Egy újabb veszélytől, az illegális bevándorlók befogadására vonatkozó kötelező uniós kvótától is meg kell védeni Magyarországot - hangoztatta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn a parlamentben, napirend előtti felszólalásában. A Fidesz, a KDNP és a Jobbik egyetértett a kvóták elutasításával, és az MSZP, valamint az LMP is úgy fogalmazott, hogy a kvóta önmagában nem megoldás. A szocialisták szerint azonban a kabinet kettős beszédet folytat, az LMP pedig a határkerítést bírálta.

 

Magyarország bebizonyította, hogy igenis meg lehet állítani a modern kori népvándorlást, de újabb veszély fenyeget, a kötelező bevándorlóbefogadási kvóta, amitől szintén meg kell védeni az országot - mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter napirend előtti felszólalásában.

 

A tárcavezető kijelentette: mára megszűnt az illegális bevándorlók beáramlása Magyarország déli határán, "megvédtük ettől a veszélytől Magyarországot, a magyar embereket". A politikus köszönetet mondott az ebben a munkában részt vevő rendőröknek és katonáknak, valamint a visegrádi együttműködés (V4) másik három tagállamának, Szlovákiának, Csehországnak és Lengyelországnak.

 

A V4-ek bebizonyították, hogy meg tudják védeni Magyarország határát, az EU és Schengen külső határát, és "innentől kezdve nincs elfogadható magyarázat, kifogás arra, hogy 28-an miért ne tudnánk megvédeni Görögország külső határát", ami a legjobb megoldás lenne - mondta Szijjártó Péter.

 

A külgazdasági és külügyminiszter hangsúlyozta ugyanakkor, hogy Magyarországot a bevándorlási hullám egy újabb, ezúttal "nyugatról érkező" veszélyétől, a kötelező bevándorlóbefogadási kvótától is kell megvédeni. Az uniós kvóta azt jelentené - magyarázta -, hogy azokat a bevándorlókat, akiket most az európai szabályok felrúgásával ellenőrizetlenül beengednek az EU területére,  vissza akarják majd osztani.

 

A kötelező kvótát Magyarország nem fogadja el - erősítette meg. Indoklásul egyebek mellett arra hivatkozott, hogy a magyar kormány szerint az európai jogszabályok megsértésével hozták ezt a döntést, és "tagállami jogosultságokat vontak el, amikor ez a döntés megszületett". A kabinet emellett azért sem fogadja el a kvóta tervét, mert a magyarországi nemzeti konzultáción született állásponttal az nem fér össze - tette hozzá.

 

Szijjártó Péter közölte: a kormány vizsgálja azokat a lehetséges lépéseket, amelyekkel felléphet európai színtéren a kötelező kvótával szemben. Megjegyezte, hogy a kabinet az Országgyűlés elé fogja terjeszteni a javaslatát.

Szél Bernadett (LMP) reagálásában azt mondta, a kvóta önmagában valóban nem megoldás, de a kerítés sem az. Szerinte a magyar kormány a válság elmúlt hónapjaiban semmi mást nem tudott felmutatni, mint egy, majd még egy kerítést. Az LMP-s politikus kidolgozott, az uniós országok különböző teherbíró képességeire érzékeny, valós megoldást sürgetett, azt is kérve, hogy Magyarország civilizált módon beszéljen a szomszédos államokkal.

 

Tóth Bertalan (MSZP) szerint a kormány kettős beszédet folytat a témában, aminek befejezésére szólított fel. Az MSZP szerint közös európai megoldásra van szükség - közölte. A szocialista politikus azt is mondta, a kötelező kvóta valóban "csak valaminek a vége lehet, önmagában nem jelent megoldást", de kérdésként felvetette azt is, hogy mi történik majd azzal a 176 ezer menekültstátuszt kérővel, akit Magyarországon regisztráltak.

 

Harrach Péter (KDNP) azt mondta, különbséget kell tenni a menekültek és a bevándorlók között, utóbbiakkal szemben önvédelemre van szükség. A kereszténydemokrata frakcióvezető úgy fogalmazott, megbukott a multikulturális társadalomba vetett azon hit, amely szerint tömegeket lehet integrálni. A kormánypárti politikus szerint "Nyugat-Európa iszlamizálódása befejezett tény, ettől kell megóvni Közép-Európát".

 

Mirkóczki Ádám (Jobbik) szerint jól jelzi a nyugati-európai közösség dilettantizmusát, hogy a kvótarendszerrel összefüggésben 120-160 ezer illegális bevándorló elhelyezéséről vitatkoznak, miközben a számuk jóval e fölött van. A jobbikos képviselő arra kérte a kormányt, hogy ne engedjen a kvótáknak. A fellépés lehetséges formái között említette az Európai Bírósághoz fordulást, illetve európai népszavazás kezdeményezését. Jó lenne, ha a baloldal is egyértelművé tenné, mi az álláspontja a kvótákról - tette hozzá.

 

Németh Zsolt (Fidesz) hangsúlyozta: Magyarország megvédi saját és az EU déli határait is. A kötelező kvóták rendszere szerinte sem megoldás, mert az csak gerjeszti a bevándorlást, és az EU-t is megosztja az az eljárás, ahogyan az Európai Bizottság "megpróbálja lenyomni a közép-európai országok torkán" a kvótákat. Az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke megjegyezte, hogy november 2-án a parlament napirendjén lesz a kötelező kvóta kérdése.