Az ország gazdasági állapotáról szóló, a forint árfolyamát is befolyásoló politikusi megnyilatkozások, valamint a kormányfő 29 pontjának, továbbá a kabinet első hónapjának intézkedései összességében változatlanul hagyták a Fidesz táborának méretét, maradt a hárommilliót meghaladó szimpatizáns.

A támogatói kör összetétele azonban korántsem mutat ilyen stabilitást. A választásokat követő hetekben főképpen az alacsony, alsó középstátusú rétegekből fordultak az átlagosnál is nagyobb arányban a Fidesz felé, de ottlétük nem bizonyult tartósnak. Ez a nagyjából félmilliós réteg az elmúlt egy hónap történései nyomán vissza­sorolt, ahonnan érkezett: a politikát távolabbról szemlélő bizonytalanok csoportjába. A veszteségeket pótolták a középrétegekből érkezők, s így a pártnak még a szokásosnál is nagyobb lett a jelenléte ebben a társadalmi szegmensben.

A Fidesz beágyazottsága egyébként széles és mély, azaz kivétel nélkül minden csoportban kimagasló, az alacsony és a magas státusúak között 35 százalék körüli támogatást élvez. A társadalom aktívan dolgozó, a megélhetést tisztesen biztosító jövedelemmel rendelkező, jellemzően közepes és nagyobb városokban élő rétegekben viszont 45–50 százalék. A kormányváltás óta eltelt üzenetek éppen ez utóbbi csoportok közérzetét formálták át jelentősen. Amíg a korábbi években véleményük egységesen és osztatlanul negatív volt az ország jövőjét illetően, most 55 százalékuk úgy véli, jó irányban haladnak dolgaink.

Ugyanakkor viszonylag sokan, 42 százaléknyian borúlátóak. A (felső) középrétegekhez tartozó Fidesz-hívek dominánsan pozitív jövőképével szemben az alacsonyabb státusúakat nem igazán tette optimistává sem a választási győzelem, sem az utána történtek. Többségük – héttizedük – maradt, ami volt: a jelent s a közeljövőt sötéten látó. 

Az MSZP is tartja magát, az utóbbi két hónapban nem lettek gyengébbek a pozíciói, a választási vereség nem morzsolt le szavazókat. A szocialisták jelenleg a választásra jogosultak 12 százalékára számíthatnak.

A fideszesek számára jelenleg aligha van politikai alternatíva, nagy többségük (nyolctizedük) más pártot egyáltalán nem tart a talonban. Egy kisebb részük, 15 százalékuk a Jobbikot tekinti esetlegesen támogathatónak, 5 százalékuk a KDNP-t. Az MSZP-sek sem gondolkodnak szövetségesben, meglehetősen egyedül érzik magukat a politikai erőtérben. Túlnyomó többségüknek (85 százalék) nincs másodlagos preferenciája, a fennmaradó 15 százalék pedig az LMP-t nevezte meg szavazatra érdemes politikai erőként.

Az adatfelvétel ideje: 2010. június 16–22. A megkérdezettek száma: 1500 fő, ők együttesen az ország 18 éves  és annál idősebb lakosságát képviselik. Alapsokaság: 18 éves és idősebb, állandó magyarországi lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár. Az alapsokaság és a megkérdezettek összetétele megegyezik. A közvélemény-kutatás során kapott adatok 1500 fős mintánál leg­feljebb plusz-mínusz 2,5 százalékkal térhetnek el attól, amit akkor kaptunk volna, ha minden választó korú személyt megkérdeztünk volna az országban. Minden hónapban más-más  1500 főt kérdeznek meg személyes megkereséssel, kiválasztásuk az ún. kétlépcsős rétegzett mintavétellel,  a teljes véletlent biztosító módszerrel történik, azaz minden felnőtt magyar állampolgárnak azonos esélye van  a mintába kerülésre.