Március 19-én csapott le a szlovák és a magyar rendőrség egy összehangolt akció keretében arra a magyar bűnszervezetre, amely bizonyíthatóan több százezer szem „új pszichoaktív anyaggal” töltött tablettát gyártott és forgalmazott Magyarországon. Az akcióban (melynek keretében egy szlovákiai és három magyarországi helyszínen volt házkutatás) 200 ezer szem kész tabletta mellett, lefoglaltak még 60 kiló kész alapanyagot (ami további több százezer szem előállításához lett volna elegendő), valamint egy 30 éves dán tablettázógépet és más, a szintetikus drogok gyártásához, adagolásához és csomagolásához szükséges eszközöket.

A csoport annak köszönhette a lebukását, hogy a Nemzeti Nyomozó Iroda kábítószer ellenes munkatársai a nyomozóiroda tavalyi átalakítása és karcsúsítása után sorra felvették a kapcsolatot a környező országokkal, hogy kiderítsék: az egyes országok jogi szabályozásában mely különbségek segítik a droggyártók és –kereskedők munkáját, és hogy honnan jön az új fajta drog Magyarországra. Rövid időn belül találtak is egy jogi kiskaput. Nevezetesen, hogy Szlovákiában nem számít bűncselekménynek a nálunk az úgynevezett C-listán felsorolt pszichoaktív anyagok előállítása.

A C-lista bevezetését az újfajta szintetikus drogok 2005 óra rohamos méretekben növekvő piaca tette szükségessé. Rendőrségi felmérések szerint ma a Magyarországon elérhető teljes kábítószer-mennyiség felét teszik ki az úgynevezett dizájner drogok. Ezek egyik jellemzője, hogy kémiai összetételük minimális megváltoztatásával hasonló, vagy azonos hatású, de mégis más anyag jön létre.

Ezekkel a szerekkel szemben semmit nem ért a régi gyakorlat, amikor is, ha megjelent egy új drogfajta, feltették a tiltott kábítószerek listájára (A-lista), vagy a pszichotróp anyagok közé (B-lista). Mire a tiltás megjelent a közlönyben, egy aprócska módosítással a vegyészek büntethetetlenné tették az új szer előállítóit; az általuk gyártott anyag képletét egy kicsit megváltoztatták, így az akkor már eltért a tiltólistán szereplő anyagétól, már nem ugyanaz az anyag volt, még ha amúgy, hatását tekintve, mégis.

Ennek a csiki-csukinak vetett véget a C-lista bevezetése, amelyen nem, vagy nemcsak konkrét vegyületeket, hanem vegyület csoportokat is tiltani lehet. Nálunk. Szlovákiában azonban nem, így néhány magyar droggyártó, úgy gondolta, ha ott állítják elő a tiltott alapanyagot, jobban járnak, mert ha lebuknak, ez nem számít bűncselekménynek. Ezzel is csökkenthető valamelyest a lebukás kockázata, mivel már csak a kész hatóanyaggal kell olyan területen mozogniuk, ahol annak már a puszta birtoklása is bűncselekménynek számít.

A hatóanyagot Magyarországra hozták, s itt a kiszolgált dán tablettázógéppel ezerszám gyártottak belőle szemenként ezer forint körüli áron értékesíthető kábítószer-tablettát. Még nem tudni, hogy a dán gép kora, vagy kezelői ügyetlensége miatt azonban az egyes tablettákba jelentősen eltérő mennyiségű hatóanyag került;  állítólag 17-szeres különbség is kimutatható. Ha ez igaz, akkor csak a fogyasztó szerencséjén múlik, hogy az ezreséért kapott bogyó felpörgeti a bulira, vagy örökre kiüti.

A droggyártók azzal nem számoltak, hogy miután a hatóságok felfedezték az a jogi kiskaput, amelyre korábban ők is rátaláltak, aprólékos felderítő munkával előbb-utóbb kiderítik, hogy Magyarországról kik járnak át Szlovákiába vegyészkedni. És ez esetben semmit nem jelent az, hogy a bűnös munka egy részét Szlovák területen végezték; magyar állampolgárok ugyanis Szlovákiában sem gyárthatnak drogot.

Küzdelem a "dizájner drogok" terjedése ellen