A Nemzeti Együttműködés programja címmel 2010. május 29-én elfogadott kormányprogram célkitűzéseit majd 44 százalékos eredményességgel közelítette meg a kormány a ciklus egynegyede elteltével - állapítja meg a Nézőpont Intézet friss tanulmánya, amely szerint az öt „nemzeti ügyért” több minisztérium felel, így az eredményesség nem egyes tárcák, hanem a kormányzat összteljesítményét méri.

A legsikeresebb terület, 69 százalékkal, a „demokratikus normák” fejezet célkitűzéseinek teljesülése, s alig valamivel mögötte, 61 százalékkal, a „rend” ígéretének teljesülése áll. A legtöbb teendő a „gazdaság” (36 százalékos eredményesség), az „egészségügy” (39 százalékos eredményesség) és a „szociális biztonság” (42 százalékos eredményesség) területén maradt.

Az eredményesség kiszámítása során az összesen 92 célkitűzés teljesülését 0-tól 4-ig terjedő skálán értékelte a Nézőpont Intézet, amelyet a 100 százalékos teljesülés esetével (368 pont) összevetve számolható ki az eredményességi százalék. Az egyes célkitűzéseket teljesülésük mértéke alapján pontozták, viszont nem tettek különbséget az egyes célkitűzések jelentősége között, jóllehet a választók számára biztosan vannak fontosabb, vagy emlékezetesebb ígéretek.

A kormányprogram gazdaságra vonatkozó része számos hosszú távú célt tartalmaz. Ezek nem valósíthatóak meg azonnal és elérésük nem is feltétlenül zajlik egyenletesen. A munkahely-teremtés látványos célkitűzése nem jelenti például, hogy minden évben százezer új munkahelynek kellene létrejönnie. A kormányértékelés során sokkal inkább abból érdemes kiindulni, hogy mit tett a kormányzat a legális munkahelyek számának növelése érdekében. Az emlékezetes „tíz év alatt egymillió új munkahely” célkitűzése statisztikailag ugyan nem került látványosabban közelebb, de fontos változások zajlottak a területen, legyen szó  az Új Széchenyi Tervről, a Széchenyi Kártya bővítéséről, vagy a támogatott nagyberuházásokról (Audi, Opel) - írja a tanulmány.

A kormányprogram rendről szóló fejezete nem csupán a közbiztonság növelését tűzi célul, hanem az élet minden területén a „rend” helyreállítását. A kabinet az első évben ezt a célkitűzését 61 százalékosan teljesítette. Így például megerősödött az állam legitim erőszak-monopóliuma, azaz tágult a rendőrség jogszabályi mozgástere. Jelentős eredményeket könyvelhet el a kormány a rendőrség létszámának növelésében. A személyi és anyagi feltételek javításának célkitűzése ugyanakkor csak részben valósult meg, az állomány létszámának növelését ugyanis egyelőre nem kísérte a rendőrfizetések emelése.

Az egészségügyi ágazatban a kormányprogram elsősorban a rendezetlen viszonyok felszámolását, a kiszámíthatóság megteremtését tűzte ki célul, ezt a kabinet - a Nézőpont szerint - mostanáig 39 százalékos eredménnyel teljesítette. A struktúraátalakítás, a betegutak racionalizálása nyilvánvalóan hosszú távú feladat, így az első évben legfeljebb részeredményekre volt lehetőség. Az egészségügyi kormányzás elmúlt egyéves tevékenysége főképp a stílusváltás és a válságkezelő intézkedések jegyében telt, miközben az egészségügy GDP-arányos részesedésének növelése távolabbi célnak tűnik. Az orvosi, szakdolgozói életpályamodell kidolgozása egyelőre ugyancsak ígéret, ahogy a méltó bérezés megteremtése, vagy a minden eddigi kormány által szorgalmazott hálapénzrendszer-felszámolás is.

A kormány szociális politikájának középpontjában a család erősítése, a gyermekvállalásra ösztönző intézkedések állnak. Az első év után vállalásait 42 százalékos eredményességgel közelítette meg. Az eredmények közül a leglátványosabb a GYES folyósításának kettőről ismét három évre való emelése, illetve a családi adókedvezmények jelentős növelése volt 2011. január 1-jétől.

A kormányprogram sarkalatos célként rögzíti a demokratikus normák helyreállítását az igazságszolgáltatás és a közigazgatás rendszerein keresztül, a jogbiztonság érvényesítésével, valamint a választópolgárok közügyekbe való szélesebb körű bevonása által. Az első év végeztével a „demokratikus normák” fejezet eredményessége már 69 százalékos - írja a tanulmány. Lezajlott a központi közigazgatás szerkezeti reformja, valamint a kormányzati feladatok egységes területi végrehajtását összehangoló és elősegítő kormányhivatalok kialakítása. A közszolgáltatások minőségének javítása érdekében megkezdődött az integrált (polgárbarát) kormányzati ügyfélszolgálati rendszer (Kormányablak) létrehozása. Lényeges előrelépés továbbá a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről szóló törvény elfogadása és a közszolgálati életpálya-modell kialakításának tervezése - fogalmaz a Nézőpont Intézet elemzése.