Orbánék Görögországba küldenék a menekülteket
Orbán Viktor az Európai Bizottság és az Európai Parlament elnökének írt levélben segítséget kért Európától az illegális bevándorlás ügyében: a miniszterelnök azért „lobbizik”, hogy
a visszatoloncolásra váró illegális migránsokat oda küldjék vissza, ahol beléptek az unióba.
Lázár János a tizennegyedik Kormányinfó sajtótájékoztatón azt mondta, a Belügyminisztérium számításai szerint 200 ezer főt toloncolhatnak vissza év végéig Magyarországra, ennyi ember befogadására pedig nincs kapacitásunk. De a magyar kormány tisztázó vitát folytat Brüsszellel, mert nem ért egyet azzal, hogy ezeket a menekülteket Magyarországnak kellene fogadnia, miután vélhetőleg Görögországban léptek be az EU-ba. Ezért a magyar álláspont szerint oda is kell visszaküldeni az illegális migránsokat.
A miniszter a Népszabadság azon felvetésére, miszerint ha Magyarországon „regisztráltak”, milyen szabályozás szerint lehet a migránsokat visszaküldeni Görögországba vagy Szerbiába, nem tudott konkrét választ adni. A sajtótájékoztatón többször is megismételte, alapvető feltételek hiányoznak ahhoz Magyarországon, hogy akár a „gazdag” német, osztrák és más uniós országból visszatoloncolandó 16 ezer, vagy akár 60 ezer illegális migráns befogadására vagy átengedésére mi, a németekhez és az osztrákokhoz képest „csóró” ország alkalmasak legyünk. Azért van szükség a déli határzárra és a kerítésre, hogy eleve ne tudjanak Magyarországon regisztrálni az illegális migránsok.
Magáról a kerítésről sem hangzott el túl sok konkrétum, ami biztos: 175 kilométeres szakaszon 4 méter magas kerítés létesül. Ezért módosítják az államhatárokról szóló törvényt, hogy a tulajdoni és használati kérdések rendezhetők legyenek. A Csongrád és Bács-Kiskun megyei szakaszon ötezer hektárról van szó, ennek egyharmada az állami és kétharmada a magántulajdon. Utóbbi használatáért az állam fizetséggel tartozik, és ezt meg is fogja fizetni – mondta Lázár János.
Július 1-jén Belgrádban szerb–magyar közös kormányülést tartanak, és azon az illegális határátlépés és a határzár lesz a várható legfontosabb kérdés. Mivel a szerb–magyar kormányközi kapcsolatok jelentősen javultak az elmúlt években, a magyar kormánynak az az érdeke, hogy ez meg is maradjon, de a kerítés megépítése nem lehet vita tárgya – mondta Lázár János.
Lázár János a Dublin III. rendelet körüli ellentmondásos kormányzati kommunikáció kapcsán azt mondta, nem szeretne a belügyi tárca, illetve a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) fölött pálcát törni, nyilván „vannak kollégák, akik a legnagyobb jó szándék és helytállás mellett is félreérthetően fogalmaztak”. De attól, hogy kedd este a BÁH kiadott egy tájékoztatót, nem jelenti azt, hogy a felfüggesztés lett volna a kormány álláspontja – hangzott el. „A kormány mérlegelte a helyzetet” – hangzott a válasz arra, mi történt kedd este és szerda délelőtt között, amitől megváltozott a kormányzati vélemény.
