Orbán Viktor annak tudatában jelentette be a végtörlesztési lehetőséget, hogy az borítékolhatóan jogellenes - állítja az Index a birtokába került kormányzati dokumentumra hivatkozva. A hírportál által ismertetett előterjesztésből az is kiderül, hogy megtévesztés volt az a kormányzati kommunikáció, miszerint a javaslat egy új, a kormánypárti frakcióban megfogalmazódott ötlet lett volna, amit a kormány később "befogadott", és támogatásáról biztosított.

Erre az a bizonyíték, hogy szeptember kilencedikén pénteken már készen állt az a jogi szakvélemény, amit a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium a kormány számára készített az egyösszegű végtörlesztéssel kapcsolatos kérdések megítéléséről. A javaslatot lényegében jogellenesnek minősítő anyag tehát már aznap a kormány rendelkezésére állt, amikor a közvélemény felé irányuló kommunikáció azt sulykolta: egy új, a kormánypárti frakcióban megfogalmazott javaslatról van szó.

Az igazságügyi tárca jelentése teljesen egyértelmű: olyan mértékű beavatkozásról van szó visszamenőleges hatállyal a polgári szerződésekbe, amit akár a magyar Alkotmánybíróság – még korlátozott jogkörével is –, akár az Európai Bíróság szinte biztosan elfogadhatatlannak minősít majd. A következmények is egyértelműek, ha az Európai Bíróság az eddigi gyakorlatának és a magyar igazságügyi minisztérium szakértőinek véleményének megfelelően jár el, a mostani lépés első körben a bankokat terhelő akár több százmilliárdos költségét a magyar államnak kell majd megfizetnie. A számla akár még ebben a ciklusban megérkezhet.

Az anyag megállapítja: a magyar jog alapján valóban van lehetőség arra, hogy a parlament, akár visszamenőleges hatállyal beavatkozzon már élő, polgári jogi szerződésekbe. Új törvény azonban csak kivételesen írhat felül szerződéseket, a kivételesen kitétel pedig a bírósági gyakorlat alapján jól körvonalazható tartalommal bír. Eszerint egyebek között olyan változásnak kell beállnia a szerződéskötés után a körülményekben, aminek köszönhetően a vállalt kötelezettség teljesítése valamelyik fél jogos érdekét sértené. A változásnak a társadalom széles rétegét kell érinteni, és biztosítani kell azt is, hogy a beavatkozás a cél elérése érdekében szükséges, a megvalósításával korlátozott más alapjogok sérelme arányos.

Bár a széles körű társadalmi érdek, érintettség megállapítható a devizahitelek problémája ügyében, a többi ponttal kapcsolatban már a szakértők komoly fenntartásai olvashatóak ki az anyagból. Az árfolyamváltozás a szakértők szerint bár megváltozott külső körülmény, magának az árfolyamváltozásnak a tényét, lehetőségét minden adós ismerte és vállalta a hitelszerződés aláírásakor. Erre egyébként az adósok döntő többsége által nyilván el nem olvasott, esetenként több tíz oldalas banki szerződési feltételek külön kitértek, egyes bankoknál külön is aláírattak kockázatvállalási nyilatkozatot az ügyfelekkel - idézi az Index a dokumentumot.

Itt azonban még mindig lehet azzal érvelni a szakértők szerint, hogy az árfolyamváltozás mértéke meghaladta a várható szinteket, erre a készülő törvény indoklásában nyilván ki is térnek majd. További pozitívumnak értékelhető még a kormány szempontjából a szakvéleményből, hogy a módosítás szándéka a jövőbeni törlesztőrészletekre vonatkozik, nem varr tehát a bankok nyakába ilyen értelemben is visszamenőleges terhet.

Nagyjából ennyiben összegezhető is azonban, milyen jogi érvekkel vértezheti fel a magát a kormány a szinte biztosra vehető alkotmánybírósági és nemzetközi bírósági eljárásokra - írja az Index.