Nem vagyok elégedett a (közvélemény-kutatási) eredményekkel, de az SZDSZ nem áll rosszabbul, mint az elmúlt években általában - mondta Fodor Gábor a Magyar Narancsnak adott interjújában. Az ingadozás nem új jelenség: az alsó határ egy, a felső úgy hat százalék körül van. Erre hivatkozva az ellenfeleink szeretnék egyszázalékos pártnak beállítani az SZDSZ-t, de ez erős túlzás. Egyébként nekem az jelent kudarcot, hogy a párt nem tudott elmozdulni erről a szintről.

Arra a kérdésre, hogy volt-e értelme kilépni a kormányból, Fodor azt felelte, a kilépést tényként kezeli, nem minősíti. Elfogadtam a pártvezetés döntését, a küldöttgyűlésen az ügy mellé álltam. Nehéz szívvel, mert nem voltam meggyőződve róla, hogy megfontolt, jól végiggondolt döntés született. De úgy gondoltam, ez egy új irányt mutató politika kezdete lehet, amit az SZDSZ ki tud használni, és ezáltal kitörhet az ötszázalékos párt pozíciójából.

Önkritikus voltam, amikor elismertem, hogy nem sikerült, tette hozzá Fodor. Ősszel kísérletet tettem a kitörésre, amikor előálltam a válságkezelő-szakértői kormány felállítására vonatkozó javaslatommal. Ha az SZDSZ kellően elszánt és elég bátor, akkor ez a javaslat az ország és a párt számára is egy egészen más helyzetet eredményezett volna. Tudomásul kellett vennem, hogy a tagság és politikusaink jelentős része nincs erre felkészülve. Egy közel tízéves együttműködés után a párt nem képes egyik pillanatról a másikra végrehajtani a paradigmaváltást.

Ha nincs együttműködés, nyilatkozta Fodor, Magyarország időt veszít, és egyre lejjebb csúszik. A Fidesz is felismerheti, hogy érdekében áll egy olyan átmeneti kormány támogatása, amely meghozná a szükséges döntéseket, azokat, melyekre maga sem vállalkozik szívesen. Ezért szorgalmaztam a párbeszéd politikáját. Abnormális, hogy az egyik oldalon mindenért a miniszterelnököt teszik bűnbakká, holott számos jó szándékú kezdeményezése volt az elmúlt időszakban, a másik oldalon pedig Orbánt diabolizálják. Történjen valami, szülessenek meg azok a döntések, amelyeket a kisebbségi kabinet nem akar meghozni, de amelyektől a láthatóan kormányváltásra készülő Fidesz is ódzkodik - ez az alapvetés húzódott meg a szakértő-válságkezelő kormány követelése mögött. A politikai bátorság és a szembenézés hiányzott ennek megvalósításához a politikai elit részéről. A Fidesz nem merte semmilyen módon kockáztatni 2010-es győzelmét, a szocialista oldalon pedig sokan bíztak még akkor is abban, hogy megfordítható a 2010-es választás kimenetele. Pedig Orbán Viktor tanulhatna Gyurcsány Ferenc 2006-os példájából: ha nagyon mást mond a választások előtt, mint amit majd tenni kényszerül, könnyen Gyurcsány sorsára juthat.