Orbán nem tud kormányátalakításról
A kormányfő pénteken a Kossuth Rádióban elmondta, Balog Zoltán, az erőforrástárca vezetője kereste meg őt azzal, hogy változásokat szeretne a minisztériumában, de nem annyira személyekről van szó, hanem inkább munkaszervezésről.
Azzal kapcsolatban, hogy Hoffmann Rózsa köznevelésért felelős államtitkárként folytatja munkáját, míg a felsőoktatásért Klinghammer István felel majd államtitkárként, Orbán Viktor kifejtette: jelenleg is zajlik a közoktatás, valamint a szakképzés átszervezése, és folynak a tárgyalások a felsőoktatás átalakításáról is, egy ember pedig ennyi munkát nem tud ellátni, ezért indokolt volt Balog Zoltán javaslata, hogy külön államtitkár foglalkozzon a felsőoktatással.
A miniszterelnök hozzátette, kormányátalakításról nem tud. "Kormányátalakításnak azt nevezzük, amikor a miniszterek csereberéje zajlik, és ilyen tervem nincs" - mondta.
A kormányfő beszélt a hét eleji kötvénykibocsátás eredményéről is, amely szerinte azt is bizonyítja: óriási bizalom van a magyar gazdaság iránt, amelyet kiszámíthatónak látnak a befektetők, hiszen öt és tíz évre vették meg a papírokat. "Az az állampapír, amit hatszorosan jegyeznek túl, az semmiképpen nem minősül bóvlinak, mert bóvliért nem szoktak az emberek sorba állni" - mondta. Az IMF-tárgyalással kapcsolatban egyébként úgy fogalmazott: "mi szívesen megállapodtunk volna, ha tudtunk volna, de ez idáig nem tudtunk".
Arra a felvetésre, hogy az államadósság minden idők második legmagasabb szintjén jár, a miniszterelnök azt felelte: az adósság hullámzik, nem érdemes a havi adatokat nézni, az éves mutatót kell vizsgálni. Magyarország ahhoz az öt európai uniós országhoz tartozik, amely folyamatosan csökkenti az államadósságát - jelentette ki, ismét egyértelművé téve, hogy szerinte ha az államadósság nincs csökkenő pályán, akkor nem lehet munkahelyeket létrehozni, nem lehet beindítani a növekedést.
"Az európai válság elvitte a GDP-növekedést"
"Továbbra is óvom a magyarokat azoktól a szirénhangoktól, amelyek azt mondják, hogy az államadósság növelésének az árán kell a gazdaságot működtetni" - tette hozzá.
A kormányfő álláspontja szerint 2013-ban az a kormány legfontosabb feladata, hogy ismét növekvő pályára állítsa a magyar gazdaságot. Az európai válság elvitte azt a GDP-növekedést, amelyet 2011-ben sikerült elérni - így reagált arra, hogy a magyar gazdaság teljesítménye 2012-ben 1,7 százalékkal volt kisebb, mint az előző évben.
Hozzáfűzte, hat gazdasági mutatóból öt - az államadósság alakulása, a költségvetési hiány, a külkereskedelmi mérleg, a folyó fizetési mérleg és a foglalkoztatás - rendben van Magyarországon. A hatodik szám a növekedés, amelyet idén be kell indítani - közölte. Az eddig "példátlan eredményeket elérő" Nemzetgazdasági Minisztériumtól és a tárca vezetőjétől ezért most azt várja a miniszterelnök, hogy kezdjen olyan programokat, amelyekkel segíteni lehet a gazdasági növekedést. Megjegyezte például, hogy meg fogják indítani a hitelezést a magyar gazdaságban, mert ma a kis- és középvállalkozók nem vagy csak nagyon magas kamattal jutnak kölcsönhöz.
A Magyarország elleni túlzottdeficit-eljárás ügyében Orbán Viktor azt mondta, valóban vannak olyan elemei a magyar költségvetésnek - például az új autópályadíj-rendszer és a pénztárgépek összekötése az adóhivatallal -, amelyekről az EU azt gondolja, hogy nem bizonyítható a teljesülésük. "Mi azt állítjuk, hogy természetesen működnek ezek. (...) Bízunk magunkban, eddig is amit vállaltunk, mindig elvégeztük" - hangsúlyozta.
A miniszterelnök igennel válaszolt arra a kérdésre, miszerint jó esélyt lát-e arra, hogy a nyáron megszűnjön a túlzottdeficit-eljárás.
A 2014-2020-as uniós költségvetési ciklusról szólva megismételte: Magyarország helyt állt, mivel az elmúlt két évben olyan változásokat hajtott végre, amelyek megalapozták az országgal szembeni bizalmat, és így sikerült az érdekérvényesítés Brüsszelben, márpedig "csak az tud eredményt elérni, aki kiáll magáért".
A növekvő agrártámogatásokkal kapcsolatban elmondta: mióta Magyarország belépett az Európai Unióba, a magyar gazdák folyamatosan kevesebb támogatást kaptak, mint a régebbi tagállamokban élők, most azonban sikerült elérni, hogy 2014 és 2020 között Magyarország is megkapja azt, amit a nyugat-európaiak, vagyis nincs többé versenyhátrány.
