Az alkotmány érintett passzusai – így például a bíróságok közötti ügyáthelyezés lehetősége – teljesen összhangban vannak az európai értékekkel és más európai országok gyakorlatával – mondta a kormányfő, aki szerint az Európai Unió visszaél hatalmával, olyasmiket kér és vár el Magyarországtól, amiket nem lehetne kérnie, illetve másoktól nem vár el.

Azonban mivel Magyarország sok fronton vív harcot, "szabadságküzdelmeket" - többek között a méltányos közteherviselés és a rezsicsökkentés területén -, "engedményeket is kell időnként tenni", ezért a kormány úgy döntött - "bár csikorog a fogunk" -, hogy olyan igényeknek is enged, amelyek sértik a magyar szuverenitást, és amelyekben a másik félnek tartalmilag sincs igaza - fogalmazott Orbán Viktor.

Jelezte ugyanakkor, hogy az alkotmánymódosítás kérdése a Fideszen belül óriási vitát váltott ki, mert a kormánypárton belül "nagyon sok rendíthetetlen, elkötelezett híve van a nemzeti szuverenitásnak". Ezért sok frakciótagot kellett meggyőznie, hogy bár tartalmilag igazuk van, az ország érdeke most mégis az alkotmány módosítása.

A kormány a héten döntött arról, hogy az Európai Bizottság jelzései alapján javaslatot tesz az alaptörvény módosítására, amelynek nyomán kikerülhet az alkotmányból a bírósági döntések miatti adókivetésnek, valamint a bíróságok közötti ügyáthelyezésnek a lehetősége.

A rádióinterjúban Orbán Viktor gazdasági ügyekre kitérve elmondta, a túlzottdeficit-eljárás végleges megszüntetése ügyében "nekünk áll a zászló", ezzel kapcsolatban már nincs teendője a kormánynak.

Megerősítette, hogy arra számít: a gazdasági növekedés jóval nagyobb lesz, mint amit sokan vártak, a bővülés mértéke még akár a kormányzati előrejelzést is meghaladhatja. Szerinte egyébként a következő fél évben az unió is meg fogja változtatni az álláspontját, "hiszen nekünk rossz gazdasági évet jósoltak, közben Magyarország jól teljesít". A gazdasági fellendülés költségvetési mozgásteret is jelent, ami újabb gazdaságpolitikai döntéseket hozhat - tette hozzá a miniszterelnök.

Orbán Viktor a jegybanki hitelprogrammal kapcsolatban felhívta a figyelmet arra, hogy minden visszajelzés szerint tömeges az érdeklődés és az igény. "A jegybank nagyon óvatos volt, mert az az összeg, amit meghirdetett, nem egy nagy összeg. De miután ilyet még soha senki nem csinált Magyarországon, ezért először ki kell próbálnunk, és ha kiderül, hogy ez a magyar gazdaságnak jó, a vállalkozóknak jó, a bankok ezzel az alacsony kamatszinttel is hajlandók részt venni a hitelek folyósításában, akkor lehet ezt majd folytatni. Ezt legkorábban augusztus végén tudjuk meg" – fejtette ki.

Megismételte egyúttal azt a korábban többször hangoztatott véleményét, amely szerint lehetetlen állapot, hogy a magyar bankrendszer 8-10 százalékos kamattal tud hitelt nyújtani a kis- és középvállalkozásoknak (kkv), az ugyanis törvényes tevékenységgel gyakorlatilag kitermelhetetlen. E kamatszint oka szerinte a korábban magasan tartott jegybanki alapkamat volt. Ezért már az elmúlt években is szorgalmazta a központi banknál a kkv-k segítését, "csak azzal a jegybanki vezetéssel nem lehetett dűlőre jutni" – mondta a kormányfő, megjegyezve, hogy a Magyar Nemzeti Bank új vezetése másképpen gondolkodik.

Az árvízi helyzetről szólva azt mondta: egy magabiztos és cselekvőképes ország nagyszerű teljesítménye volt a védekezés. Hangsúlyozta, az árvízi veszélyt példátlan összefogással, jó szervezettséggel és szakértelemmel lehetett elhárítani, a védművek pedig állták a nyomást.

Elmondta, szombaton még felkeresi azt a területet, ahol a dunai árhullám elhagyja az országot. Figyelni kell emellett a szerbiai folyószakaszra is, mert ha ott baj van, a domborzati viszonyok miatt a víz visszafolyik Magyarországra – tette hozzá a kormányfő a 180 perc című műsorban.

A kormányfő szólt továbbá arról: nem zárható ki, hogy Magyarország európai uniós forrásokat is megszerez majd a kárelhárítás költségeire. "Most sokan vagyunk, akiknek ugyanott szorít a cipő, a németektől a cseheken át a magyarokig" – fogalmazott.

Az önkormányzati vezetőkkel egyébként már megállapodott a miniszterelnök, így – mint azt elmondta – a szükséges és indokolt helyreállítási munkálatokhoz "minden pénzt meg fognak kapni" az érintett települések.

Beszámolt egyúttal arról is, hogy az árvízi helyreállítási megbízottnak kinevezett Bakondi György országos katasztrófavédelmi főigazgatót egy olyan felmérés elkészítésére utasította, amely ismerteti a Duna menti épületek, építkezések jogi helyzetét.

"Mindent megvédtünk, amit lehetett, de át kell gondolnunk, hogy mi az, amit érdemes megvédeni a jövőben. Az érintettekkel le kell ülni, meg kell egyezni, hogy nekik is jó legyen, meg az országnak is" – mondta a miniszterelnök az ártéri épületekre utalva, hangsúlyozva ugyanakkor, hogy az emberi életet mindig meg fogják óvni.