Orbán pontról pontra - kommentálva
1. Politikai változás. Az önsajnálat a 2009-es évre nézve a legrosszabb recept, amit a magyarok beválthatnak a világgazdaság patikájában – jelentette ki Orbán Viktor. Szerinte ahhoz, hogy valamit tenni lehessen, véget kell vetni annak, ami most zajlik. Úgy látja, 2009 attól függően lesz sikeres, vagy sikertelen év, hogy az emberek képesek lesznek-e elérni olyan politikai változást, amely gazdaságpolitikai fordulatot is magával hoz. Ha erre nem kerül sor, akkor 2009 “komisz esztendőként” marad meg az emlékezetükben – tette hozzá. Lehet, hogy csak a 2010-es parlamenti választás eredményez majd politikai változást Magyarországon, de ennek a változásnak a mélysége és átható ereje 2009-ben fog eldőlni, tette hozzá.
(A költségvetés elfogadása óta szinte biztos, hogy a Gyurcsány-kormány kitölti a mandátumát. Vagyis: nem lesznek előrehozott választások. Az orbáni meghatározás szerint így 2009 komisz év lesz.)
2. EP-választás. Orbán Viktor szerint az emberek többfajta módon is elérhetik a politikai változást. Mint mondta, 2008-ban a népszavazás egy ilyen eszköz volt, 2009-ben az európai parlamenti választás kínálja ezt a lehetőséget. “Ha sokan mennek el, és a változás mellett szavaznak, akkor annak nyilván meglesznek a következményei” – mondta. “Most, 2009-ben a helyzet világos: aki azt akarja, hogy folytatódjon, ami most történik, a lecsúszás, a gyengülés, az elszegényedés és az emberek semmibevétele, szavazzon a hatalmat gyakorlók programjára, aki változást akar, az támogassa a mi erős Magyarországot megcélzó programunkat” – mondta. Közölte: az EP-választás világos képet fog adni az erőviszonyokról.
(A legutóbbi EP-választást az MSZP elveszítette, majd – két év múlva – nyert a parlamenti választásokon. Az EP-választás erősítheti vagy gyengítheti Gyurcsány Ferenc pozícióit az MSZP-ben, de a kormányfő politikai sorsára inkább csak annyiban lehet kihatással, hogy ő lesz-e a párt miniszterelnök-jelöltje 2010-ben vagy sem. Ami az “erős Magyarországot” illeti: a Fidesz nyilvános programja évekkel ezelőtti, így nem reagál a pénzügyi világválságra, politikusaik néha egymással ellentétes nyilatkozatokat tesznek a teendőket illetően.)
3. Ellenzék. Ha az ellenzék úgy akarná, akkor három hónap múlva parlamenti választásra kerülhetne sor Magyarországon, mondta Orbán. Csak hát szerinte az SZDSZ és az MDF a saját pártérdekeiket az ország érdeke elé helyezi. Mint mondta, az ország érdekét az szolgálná, ha meg lehetne állapodni velük a parlament feloszlatásáról, “de a végén mindig elugranak”. “Hogy e mögött van-e összehangolt játék és a szálak összefutnak-e egy szocialista marokba, ezt legfeljebb találgatni lehet, ami nekem nem kenyerem, így ezt inkább az olvasók fantáziájára bízom” – jegyezte meg.
(Az MDF és az SZDSZ szerint az Orbán Viktor vezette Fidesz helyezi saját érdekeit az ország érdeke elé, hiszen e válság ellenére sem képes a beszélő viszony helyreállítására.)
4. Egyeztetés. A miniszterelnökkel való egyeztetés lehetőségéről Orbán Viktor azt mondta: “hazug emberrel és sánta kutyával az vitatkozik, akinek elment a józan esze”.
(Sánta kutyával valóban meddő dolog vitát folytatni. Nem mellesleg: komoly különbség mutatkozik az egyeztetés és a vitatkozás kifejezések között, amit Orbán az MTI kérdésére adott válaszban elkent.)
5. A rendszerváltás igazsága. “Az igazság, az hiányzott ebből a rendszerváltoztatásból” – mondta a húsz éves évforduló kapcsán Orbán. Szerinte az emberek joggal érzik úgy, hogy a politikai és gazdasági átalakulás mellett a kizökkent értékvilág nem került a helyére, továbbra sem állt elő az a helyzet, amelyben egyértelmű, hogy a jót jutalmazzák, a rosszat büntetik. Ez a jogos hiányérzet a politikai osztály iránt táplált negatív érzelmekben ölt testet – vélte. 1990-ben elmaradt a felelősségre vonás, de hogy ez miért történt, hogy kötött-e valaki erről paktumot, hogy ez része volt-e a békés átmenetnek, az a rendszerváltoztatás nagy, eddig megválaszolatlan kérdései közé tartozik – mondta Orbán Viktor, aki ellenzéki vezetőként maga is részt vett a hatalom és az ellenzék közötti tárgyalásokon, de állítja, hogy csak a partvonal mellől találgathatták, mi történhet a színfalak mögött.
(Orbán Viktor és párttársa, Kövér László az Ellenzéki Kerekasztal két befolyásos személyisége volt, az állítás, hogy számukra nem osztottak volna lapot, súlyos emlékezetkiesésre vall.)
6. A biztos pont. Orbán állítja, hogy az emberek ma is elvárják, ha a politikusok valamit elhibáznak, annak legyen következménye, és ne egyszerűen annyi történjen, hogy továbbállnak és “milliárdosként folytatják az életüket”. “Az emberek joggal várják el a politikai felelősség világának helyreállítását és annak kimondását, hogy egy országot nem lehet büntetlenül tönkretenni.”
(Egy országot a büntetőpolitikába oltott hatalmi rivalizálással garantáltan tönkre lehet tenni. Azt viszont, hogy a bűncselekményeket meg kell torolni, szükségtelen politikai programmá tenni. Csak a jogszabályokat kell betartani.)
7. Gazdasági szabadságharc. Orbán szerint a rendszerváltoztatáskor a magyaroknak politikai, most pedig gazdasági szabadságharcot kell vívniuk. Reménytelen helyzet nincsen, de kétségtelen, hogy “az a jövő, ami majd lesz, nem az a jövő, ami lehetett volna” – mondta arra vonatkozóan, hogy a rendszerváltás utáni két kormány nem támogatta a magyar vállalkozásokat, miként a Fidesz után következők sem. Szerinte most az ellenfél a bürokrácia, a korrupció és a vállalkozó szellemet elfojtó kormányzati gondolkodásmód.
(A korrupció elleni törvényjavaslatok többsége a ciklusban a Fidesz ellenállásán bukott el.)
