Az előzetes tervek szerint szerdán a második napirendi pont lett volna a kormányülésen a diákhitel-konstrukció és a felsőoktatási keretszám kérdése – tudtuk meg. De kommunikációs szempontból vélhetően szerencsésebbnek tartották, hogy Giró-Szász András délben – még jóval a hallgatók délutánra meghirdetett demonstrációja előtt – azt jelentse be a kormányszóvivői tájékoztatón, hogy a kormány döntött a rezsiárak (a lakossági távhő, gáz, villany) árának tízszázalékos mérsékléséről, és hogy 98 ezer forint lesz jövőre a minimálbér.

Így szerették volna ellensúlyozni a „tandíj”-botrányt. (Orbán Viktor levelet küldött a délutáni demonstrációra. Az állítólag fel sem vetődött, hogy eleget tegyen a meghívásnak, és elmenjen a Műegyetemre.) Munkatársunknak azt valószínűsítették, hogy a kormány nem sieti el szerdán a döntést, szeretné látni, milyen ereje lesz a demonstrációnak, és a tüntetés indukál-e nagy tiltakozási hullámot.

Giró-Szász András tegnap délben lapunk kérdésére azt mondta, a sajtó értekezlet időpontjáig nem tárgyalt a kormány a felsőoktatási koncepcióról. Arra, hogy aznap délután tárgyalnak-e a diákhitel-konstrukció módosításáról, hiszen Balog Zoltán humán csúcsminiszter kedden nyilatkozott erről, a kormányszóvivő közölte: a kormányülés napirendjén 49 pont szerepel. Arra, hogy van-e olyan kormányelképzelés, amely szerint a diákhitel jelenlegi kétszázalékos kamatát nullára vagy egyszázalékosra csökkentenék, úgy reagált: a kormányszóvivő a kormánydöntésekről számol be. Mosolyogva azt is hozzátette: „Én is érdeklődhetnék a Népszabadság tulajdonosi szerkezetéről, de úgy gondolom, ön sem tudja megmondani előre, ki fogja megvenni a lapot.”

Tegnap délelőtt volt olyan verzió a diákhitel-konstrukció korrigálására, hogy legalább egyszázalékosra leviszik a mostani kétszázalékos kamatot, akkor is, ha ezzel növelik az államadósságot. A közszolgálatot választók diák hitelét utólag az állam megfizetné, a versenyszférában pedig adómérsékléssel járna, ha az érintett cég átvállalná a hitel egy részét. „Ez szimbolikus döntés lenne” – tette hozzá forrásunk, megjegyezve, a miniszterelnök „elvi téren” várhatóan nem hátrál meg, azaz az állami ösztöndíjas 10 480 fős keretszám aligha változik.

Rogán Antal Fidesz-frakcióvezető pedig még a szerdai kormányülés előtt azon véleményének adott hangot, hogy elvileg akár változhat az állami ösztöndíjjal tanulók száma, de akkor a részösztöndíjasok számát kell csökkenteni, mert az erre fordított költségvetési forrás összegén belül kell maradni.

A Hír TV tegnapi értesülése az volt, hogy a kormány előtt lévő előterjesztés szerint a diákhitel törlesztését a diploma megszerzése után három évvel kellene megkezdeni, függetlenül attól, hogy az „adósnak” van-e állása, vagy munkanélküli. Ezt lapunknak nem erősítették meg, a kiszivárgott hírek szerint Balog Zoltán amellett szállt síkra, hogy akkor legyen kötelező elkezdeni a hiteltörlesztést, amikor az érintett már elhelyezkedett.