Orbán büszke saját teljesítményére
"Mi a nemzetek Európáját akarjuk". Egy olyan föderációban, amelyben feloldódnak a nemzetek, Magyarországnak nincs helye – mondta Orbán Viktor a Fókuszban a nemzeti érdek – A magyar modell az átalakuló Európában című konferencián a Larus rendezvényközpontban. Ugyanakkor úgy folytatta: "de mi nem elhagyni akarjuk az uniót, hanem részt akarunk venni a vitákban". Szerinte ugyanis, ha eltűnik a nemzet, eltűnik a megbecsülés, a tisztelet, ebből egy birodalmi Európa lesz, erős hatalmi központtal, ahol a provinciák hátrányos helyzetben vannak, kettős mércével kell szembesülniük.
A túlzottdeficit-sikerről: csak egy Boross Péter-bonmot
A várakozásokkal ellentétben Orbán Viktor nem beszélt Brüsszelről, a túlzottdeficit-eljárásról és a tegnapi magyar sikerről, mindössze annyit mondott, bízik benne, hogy egyszer valaki – elemzők, történészek – megírja ennek az „akciósorozatnak” a történetét. (Churchill azt mondta valamikor, hogy maga írja a történelmet – említette meg a miniszterelnök.) Az "akciósorozat" leírására felidézte viszont Boross Péter egykori MDF-es belügyminiszter-miniszterelnök szavait, aki egy zártkörű fogadáson így fordult a mellette állóhoz: "kedves Gyuri, mindig is tudtam, hogy a történelem lírai műfaj, de hogy a közgazdaságtan is...".
Mint egy salesman...
A miniszterelnök a nemzeti érdek és a magyar modell leírásának szentelte beszédét, de előrebocsátotta: nem könnyű megérteni a magyarokat, még saját magunkat sem, a világgal megértetni pedig még nehezebb. De úgy kell elképzelni a magyarokat, hogy sajátos az észjárásuk. Mindezt jól jellemzi néhány magyar találmány; a golyóstoll például "egy bot, amiből tinta folyik", a presszókávé és a számítógép, ami a modern világról szól.
"Itt van a kezemben – mint egy salesmannek – egy újság" – lobogtatott meg egy nála lévő folyóiratot, és a konferenciára meghívott, a hátsó traktusban felsorakozott újságírókra célozva megjegyezte: "a kamerák mögött leselkedők" nyilván arra számítanak, hogy bölcs összefoglalást ad kormányzása három évéről. Adott is, mindenekelőtt a Nézőpont Intézet kutatását olvasta fel; eszerint az elmúlt három év során a kormányprogram vállalásainak 69 százalékát teljesítették. A közrend tekintetében a célkitűzések 86 százalékát, a demokratikus normák 74 százalékát (bár ezt nem mindenki tekinti annak, ismerte el), és az egészségügy 67 százalékát, a gazdasági célkitűzések 66 százalékát. – De a számok a valóságról keveset mondanak. Összeáll-e mindez valamivé, például magyar modellé?
Az elmúlt három évben a kormány gyakran ért el sikereket, alkalmanként azonban elbukott. Voltak ragyogó, váratlanul remek ötletei a kormánynak, ám voltak olyanok is, amelyekről kiderült, mégsem olyan remek ötletek, mint első látásra tűntek – ismerte el Orbán Viktor.
"Ahol a kutya el van hantolva": amit a kommunisták leromboltak, az Orbán-kormány felépítette
A konferencián, a moralitás-mező "jó-rossz" felosztása alapján Orbán Viktor ismét éles választóvonalat húzott a "mi" és a "kommunisták" politikafilozófiája között. Szerinte a kutya ott van elhantolva, hogy "lerombolni egy közösséget is politikai tett, és felépíteni úgyszintén: a kommunizmus legnagyobb politikai tette az volt, hogy lerombolta a közösségeket, aztán sziszifuszi munkával felépített egy másik világot, a nemzeti kisszerűség kultúráját és az irigység kultúráját. Ez csúnya, kisszerű. A kommunisták és a szocialisták az emberben rejlő rossz tulajdonságokra építettek politikai konstrukciót". Ebbe bukott bele a Kádár-rendszer is, plusz az ország pénzügyi fedezetének az elvesztésébe – magyarázta Orbán Viktor, aki úgy vezette le a kádári és a szocialisták idején történt pénzügyi összeomlást, csődöt, hogy "jön a kölcsön, hitel, külföldi kölcsön, hitel, aztán már a fenntarthatatlan rendszer, eladósodás, összeomlás".
Ekkor jöttünk mi!
"Ekkor jöttünk mi!" – emlékeztetett az első kormányzásukra, de mint fogalmazott, akkor koalícióban, "gúzsba kötve táncoltak". Most – amikor már kétharmados felhatalmazásuk van – egy dolgot aligha lehet vitatni: Magyarországot kihúztuk abból a "félhomályos, árnyékos helyről", abból a gödörből, amibe belelökték a szocialisták. Napfényre hoztuk az országot – állította a miniszterelnök. "Eljött az átlátható világ korszaka", nincsenek többé láthatatlan dolgok, így nincs láthatatlan alkotmány, nincs a piac láthatatlan (liberális) keze, és nincsenek láthatatlan törvények.
Négymillióan dolgoznak...
A kormányprogramban megjelölt öt nemzeti ügy, "vállalás" közül az elsőről, a gazdaság talpra állításáról azt mondta: kormánya mindent megtett azért, hogy Magyarország ne más pénzén éljen, hanem a sajátján, ha ugyanis más pénzén él, az szégyen. "Lehet, hogy nem vágja egy országnak senki a szemébe, hogy te német pénzen élsz, de úgyis tudja mindenki" – célozgatott a miniszterelnök. Ezért – emlékeztetett – a kormánya az első teendők között "rendben lezárta" az együttműködést a Nemzetközi Valutaalappal, "ők hazamentek, mi pedig maradtunk" – fogalmazott diadalittasan. "Gatyába ráztuk" a költségvetést, rekordmélységbe szorítottuk a hiányt, az ország pedig ma már a piacról finanszírozza magát. Európa egyik legígéretesebb gazdasága a talpra állított magyar gazdaság – állította a gazdasági eredményeket sorolva.
Szerinte nagy vívmány, hogy míg 2010-ben 1,8 millió ember fizetett adót, ma közel négymillió.
A második vállalás, a szociális biztonság kapcsán a miniszterelnök ezúttal is megismételte: nem lehetetlen az egy számjegyű szja bevezetése Magyarországon. "Ha esélyt kapunk rá, szeretném még azt megélni, hogy egy számjegyű legyen a jövedelemadó". Sőt, gazdaságfilozófiailag azzal értene egyet, ha nem is kellene jövedelemadót fizetni. A rezsicsökkentést illetően közölte: "ahogy nőtt a bicepszünk, csökkentettünk. És mivel "a bicepszünk tovább nő", a kormányoldal bátran vállalkozhat a rezsicsökkentés folytatására.
Az egészségügy "megmentése", bár még nem tökéletes a rendszer, de szintén sikerült – konstatálta a miniszterelnök, megjegyezve, "megpróbálkoztunk a bérrendezéssel, rezidensek, miegyebek", és a hátralévő feladatok között említve a háziorvosok helyzetének rendezését.
Orbán Viktor a konferencián állította, javult a közbiztonság is: a választások előtt egyenruhás félkatonai szervezetek masíroztak, cigányokat lőttek le, nőtt az erőszakos bűncselekmények száma, 20 ezer forint alatt szabad rablás volt a tolvajoknak. – Ma nem lehet masírozni, nem lehet faji alapon gyilkolni, a rendőrök létszámát emeltük, és igaz, a börtönökben most 12 ezer helyett 18 ezer ember ül. De ma már senki sem állhat a törvények felett sem, következetesen érvényesítik a zéró toleranciát – szólt a leltár.
Végül az utolsó vállalás, a demokratikus normák helyreállítása, illetve a kormányát ért bírálatok kapcsán azt mondta: "ha nem veszítettük volna el a humorérzékünket, egész nap kacagnánk". Ahhoz képest, amilyen állapotok voltak 2010 előtt – utalt például az őszödi beszédre, melynek alapfilozófiája volt szerinte, hogy "csapd be az országot", "verd át az országot" –, ma egy világos, ugyan vitatott, de átlátható alkotmányos rend működik Magyarországon.
A miniszterelnök megint nácizott
Végül a konferencián Orbán Viktor kormánya modellértékű intézkedései közé sorolta a munkaalapú társadalom bevezetését a jóléti helyett. Ezen a ponton a miniszterelnök megint nácizott: a "workfare", azaz a munkaalapú társadalom kapcsán azon sajnálkozott, hogy "a nácik tönkretették az egész dolgot, azt, hogy a munka mit csinál az emberrel"... De a kormánya intézkedéseit az igazságos és méltányos tehermegosztás kialakítása, az érdem szerinti előrejutás elve határozza meg – hangoztatta a miniszterelnök a Larus-központban.
Aznar Orbánt méltatja
A konferencia díszvendége José María Aznar konzervatív spanyol exminiszterelnök volt. Orbán Viktor spanyol hazafiként, "nagy harcosként" és egy nagy nemzet miniszterelnökeként méltatta. Bár országa szorult helyzetben van, de megőrzi méltóságát, nekünk is így kell tennünk – mondta a magyar miniszterelnök.
Orbán Viktor figyelmét – saját szavai szerint – a Népszabadság egy 1995-ös cikke hívta fel Aznarra: ő volt az a politikus, aki egyesítette a jobboldali erőket, azokat a „gyanús népségeket”, akik nem határolódtak el eléggé Franco tábornoktól, és akinek esélye volt rá, hogy megverje a baloldalt. Orbán elmondása szerint aprólékosan tanulmányozta, hogy kell ezt csinálni, hiszen a széttöredezett polgári erők egyesítése volt a feladat Magyarországon is. Felidézett egy másik történetet is: az Európai Néppárt egyik csúcstalálkozóján a 2000-es években is az európai alkotmányról beszéltek és arról, hogy a keresztény értékeknek meg kell-e jelenniük az alapokmányban. Mindenki sumákolt – mondta Orbán Viktor. Aznar volt az egyetlen, aki közölte: ez nem is vitakérdés, természetesen bele kell írni az alkotmányba.
José María Aznar a konferencián angolul elmondott beszédében elsőként gratulált az Európai Bizottság tegnapi döntéséhez, majd Orbán Viktor közelgő születésnapjához. (A miniszterelnöknek holnap lesz az 50. születésnapja.) Többször is hangsúlyozta: saját tapasztalatból tudja, hogy van élet a politika és a kormányzás után is. (Aznar 1996 és 2004 között kormányzott Spanyolországban, a nevéhez fűződött a spanyol gazdaság konszolidálása és az eurózónához való csatlakozás. Előre bejelentette, hogy két terminus után önként távozik a kormány éléről, igaz, egy hét alatt pártja győztes helyzetből vesztette el a választásokat, miután a 2004-es, 200 áldozatot követelő madridi vonatrobbantást félrekommunikálták, és napokig az ETA számlájára írták. Az utóbbi hetekben vannak arra mutató jelek, hogy Aznar visszatérne a spanyol politikába, mert elégedetlen az utódjának választott Rajoy kormányfő tevékenységével – a szerző megj.)
Aznar elsősorban az Európai Unióról beszélt: megismételte azt az immár szlogenszerű igazságot, hogy az EU története mindig válságok története. A közös projekt lényege továbbra is az, hogy megosszuk egymással a prosperitást, a szuverenitást és az értékeket, fogalmazott. Bírálta az uniós politikusokat, akik közül szerinte kevés a valódi vezető. Az ő feladatuk lenne elmagyarázni a fiatal generációknak, akik közül ma már egyre kevesebben vannak meggyőződve arról, hogy uniós tagnak lenni jó dolog, hogy valójában mekkora Európa jelentősége.
Orbán Viktorhoz hasonlóan Aznar is a nemzetek Európája mellett tette le voksát: a nemzetállamok története Európa története, nem lehet új történelmet kitalálni, tette hozzá. A nemzeti gyökereket, hagyományokat, kultúrát tiszteletben kell tartani, ez az egyik kulcs a sikerhez – hangoztatta.
Emellett a nyitott és rugalmas gazdaságok híve, amelynek érdekében komoly reformokat kell végrehajtani. Nem tartható fenn a régi jóléti modell sem, ehelyett új társadalmi szerződésre van szükség – fogalmazott. Régi tézisét elevenítette fel az „atlanti Európa” hangoztatásával: az amerikai kapcsolatok már Aznar miniszterelnöksége alatt is hangsúlyosak voltak (az iraki háborúban George W. Bush fő szövetségesei London és Madrid voltak.) Az Egyesült Államokkal kötendő szabadkereskedelmi szerződés meghatározó lépés lenne az EU számára, hiszen így ez a térség adná a világ GDP-jének 50 százalékát, és itt zajlana a világkereskedelem kétharmada. Óriási lehetőség – hangoztatta.
Az eurózóna problémáit elismerve úgy fogalmazott: a monetáris unió olyan, mintha egy félkész épület lenne: ha összeomlana, az katasztrófa lenne, ehelyett be kell fejezni, ki kell egészíteni a projektet. Ami a felelősséget illeti, gyorsan emlékeztetett rá: az elsők között épp a két legnagyobb tagállam, Franciaország és Németország szegte meg a maastrichti szerződést. Ez rossz üzenet volt a többieknek.
