Újra a húszas évekből merítene példát a kormány, a Bethlen-Peyer paktumhoz és Mussolinihez hasonlóan kötelező kamarai tagságot írna elő a rendvédelmieknek - nyilatkozta a Népszavának Bárdos Judit.

A Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezetének főtitkára elmondta, kiszivárgott kormányzati tervek szerint a jövőben a rendészeti kamara alkotna etikai kódexet, etikai eljárásokat végezne, és érdekvédelmi tevékenységet látna el. Vezetőjét a miniszterelnök nevezné ki öt évre, posztját újabb öt évre meghosszabbíthatná. A főtitkár megjegyezte, kötelező lenne a belépés, és tagdíjat kellene fizetni.

Az érdekvédő szerint egy ilyen kezdeményezés egyértelműen a szakszervezetek ellen irányul. A bruttó 140 ezer forintos átlagkeresetű rendvédelmieknek nem lesz pénzük arra, hogy a választható szakszervezeti-, és a kötelező kamarai tagdíjat is befizessék.

Ilyenre egyébként 1921-ben volt példa Magyarországon - emlékeztetett Bárdos Judit. A Bethlen-Peyer paktum, amit 1921. december 22-én írt alá Bethlen István miniszterelnök és Peyer Károly, a Szociáldemokrata Párt képviselője a többi között arról szólt, hogy a párt fennmaradása érdekében a közszolgálatban nem működhettek a szakszervezetek, kötelezővé tették viszont a munkáskamarát. Ezt tette Mussolini is - jegyezte meg az érdekvédő. Bárdos Judit szerint nagyon veszélyes, ha az Orbán-kormány ebbe az irányba tart, inkább azt kéne megnézniük, miként lehetne és kellene tisztességesen együttműködni az érdekvédőkkel.

A Liga is felemelte a szavát; úgy tűnik a kormány megijedve a szakszervezetek által képviselt erőtől, nem európai módon tárgyalni akar, hanem egyszerűen el akarja törölni tárgyalópartnereit - fogalmaztak. Kijelentették, elutasítanak minden erre irányuló szándékot. Amennyiben a kormány a szakszervezetek ellehetetlenítését szolgáló törvénymódosító javaslatokat fogad el, azonnal beszüntetik a tárgyalásokat és teljes kapacitással "nyomásgyakorló eszközök" alkalmazásába kezdenek.

A fegyveres és rendvédelmi dogozók szakszervezetek idén tavasszal szegültek szembe látványosan a kormány politikájával, elsősorban a korkedvezményes és a korengedményes nyugdíj megszüntetése ellen harcoltak. A Kónya Péter és Árok Kornél vezetésével indult szervezkedés azóta is tart, és mára egyre népszerűbb mozgalommá nőtte ki magát - írja a Népszava.