Ha Magyarországnak nem lenne szüksége az IMF-megállapodásra, Orbán Viktor ma "kuruckodna" José Manuel Barrosóval. És azokban az ügyekben, amelyek esetén az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal szemben, a miniszterelnök nem engedne, a magyar kormány végigvinné a törvénymódosításokat az európai bíróságokon, igaza tudatában – mondták a Népszabadságnak a miniszterelnökhöz közeli források. "De kedden délután Brüsszelben a "B-verzió" lesz érvényes, mivel az IMF-hitelszerződésnek nincs alternatívája. Orbán Viktor nem lesz a Tenkes kapitánya, kompromisszumkészségről tesz tanúbizonyságot, akkor is, ha Barroso erődemonstrációt tart az EU-alapszerződésre hivatkozva, és a magyarországi demokrácia-deficitet sérelmezve" – fogalmazott egy kormányzati szereplő, aki jól ismeri az uniós találkozókra való felkészülést.

A magyar jegybanktörvény EB-kívánalmaknak megfelelő módosításának nem lesz akadálya. Sőt a kormány részéről nem is bánják, ha a jegybanki tisztségviselők Magyarországra és az alkotmányra vonatkozó eskütételének megvédése téma lesz, mint ahogyan annak az exponálását sem, hogy el kell-e törölni Simor András jegybankelnök javadalmazása esetén a 2 milliós jövedelemmaximalizálást az Európai Központi Bank elvárásának megfelelően. Hiszen, ha erről akár teoretikus vita is kialakul, a kormány folyamatosan tud kommunikálni az ország szuverenitásáról és a nemzeti érzületről. Orbán Viktor ezen kérdéseket nevezte előzetesen nehéz ügynek, a jegybanktörvényt illetően a miniszterelnök – idézzük – "meghajol" a bizottság jogi elvárásai előtt, akkor is, ha nem az érvek súlya, hanem az erő miatt teszi ezt. Azaz nem nevez ki harmadik MNB-alelnököt, nem delegálnak plusz 2 tagot a monetáris tanácsba, és a tanácsüléseken nem lesz ott a mindenkori gazdasági (pénzügy-) miniszter. De kikerül az alkotmányhoz kapcsolódó átmeneti rendelkezések közül az MNB és a PSZÁF összevonásának a lehetőségére vonatkozó passzus is.

Az EU által indított kötelezettségszegési eljárás másik apropója, a bírák nyugdíjkorhatára ügyében is teljes felhatalmazást kapott a kormány részéről Orbán Viktor; és bár a miniszterelnök korábban úgy nyilatkozott, hogy ez nem igazságszolgáltatási ügy (noha az igazságszolgáltatás nemzeti hatáskör), hanem nyugdíjreform-kérdés, már körvonalazódnak az EU-val folytatott szakmai szintű tárgyalásokon a megoldási lehetőségek. Navracsics Tibor igazságügyi és közigazgatási miniszter a Magyar Rádiónak már nyilatkozott arról, hogy biztosan nem kell módosítani az alkotmányt a bírák nyugdíjkorhatára ügyében, hiszen a cél az, hogy az általános nyugdíjkorhatár valóban általános legyen. A közös megoldás az lehet, hogy kitolhatják azt az átmeneti időszakot, így nem azonnal, hanem "fokozatosan" kell 70 helyett 62 éves korukban nyugdíjba menniük a bíráknak. De a KIM-miniszter szerint az is reális elképzelés, hogy egyedi kérelem alapján 62 évesnél idősebb bíró is hivatalban maradhasson.