Orbán kész változtatni a médiatörvényen
"Az Európai Unió tagja vagyunk, és vannak játékszabályok" - mondta a kormányfő.
Mindazonáltal ismét kijelentette, hogy az új magyar médiatörvény összhangban van az EU más tagjainak hasonló jogszabályaival, olyan országokéival, mint Franciaország, Németország vagy Hollandia.
Orbán Viktor miniszterelnök európai uniós ügyekkel foglalkozó külföldi újságírókkal találkozott ma. A közelmúltban elfogadott új médiatörvénnyel kapcsolatban azt mondta a médiamunkásoknak, hogy az csak olyan jogi megoldásokat tartalmaz, amelyek tételesen szerepelnek más uniós tagállamok médiatörvényeiben; a törvényben egyetlen speciális magyar szabály sincs. Éppen ezért az EU egyik legfontosabb értéke, a diszkrimináció-mentesség alapján elképzelhetetlen lenne a magyar médiatörvény bizonyos passzusainak megváltoztatása anélkül, hogy más tagországokat is ugyanezen passzusok megváltoztatására köteleznének.
A miniszterelnök a külföldi újságíróknak elmondta azt is, hogy a magyar kormány gazdaságpolitikai intézkedéseinek következtében sikerült 3,8 százalékra csökkenteni a 2010-es költségvetési hiányt, és ez jó alapot ad arra, hogy a költségvetés idei hiányát 3 százalékon tartsuk. Orbán Viktor azt is világossá tette: szeretnénk, ha Magyarország új, végleges alkotmánya olyan világos közpénzügyi szabályokat tartalmazna, amelyek megakadályozzák, hogy Magyarországot az 1980-as évek második fele és az elmúlt nyolc év szocialista kormányzása után újra eladósítsák.
Orbán Viktor részéről ez az első nyilatkozat, amelyben készséget mutat a hazai és nemzetközi szinten is nagy vihart kiváltó médiatörvény megváltoztatására.
A szerdai kormányülés után Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője még azt mondta, hogy semmilyen módon nem merült fel a kormány hét eleji ülésén médiatörvény megváltoztatásának szükségessége. A kabinet tagjai megerősítették, hogy egy "ízig-vérig" európai jogszabályról van szó.
A kormányzati kommunikációért felelős államtitkár, Kovács Zoltán, az MTV Ma reggel című műsorában azt mondta, hogy senkit nem terhel személyes felelősség amiatt, hogy Magyarországnak rossz a nemzetközi sajtóvisszhangja. „A sokat látott külügyérek és a sokat tapasztalt közvéleménnyel foglalkozók is azt mondják, hogy ilyet még nem láttak" - mondta Kovács Zoltán. Hozzátette: várhatóak voltak reakciók, kritikák a médiatörvénnyel kapcsolatban, de ami most zajlik, az mind stílusában, mind kiterjedtségében váratlan.
Kérdésre cáfolta, hogy ellentét lenne a kormányzat, a frakció és a miniszterelnök kommunikációs stábja között. Azt is mondta: nem tudja, kinek szólt Lázár János Fidesz-frakcióvezető korábbi kijelentése, hogy felmerül a kormányzati kommunikációért felelős személyek felelőssége. A médiatörvény ugyanis egyéni képviselői indítvánnyal ment át a parlamenten, így a kormány csak akkor tudott vele foglalkozni, amikor a jogszabályt a parlament már elfogadta - tette hozzá. Mindannyiunk felelőssége, hogy megfelelő válaszokat adjunk a külföldi sajtónak - fogalmazott az államtitkár. Hozzátéve, hogy éppen ezért a magyar uniós elnökség bemutatására Brüsszelből meghívott 55 újságíró programját részben megváltoztatták, hogy tájékozódhassanak a törvényről.
Érzése szerint sok félreértést sikerült eloszlatni, maguk az újságírók mondták, hogy a „már-már alpári támadások" mögött a Közép-Európával kapcsolatos előítéletek bugyognak fel - mondta Kovács Zoltán. Arra a kérdésre, hogy a 174 oldalas törvényből 14 oldalt miért nem fordítottak le, az államtitkár azt mondta: ez a kákán is csomó keresése, mert az érdemi részt már lefordították.
