A kompromisszumra való képesség hiánya és a korrupcióra való hajlam természetes következményei annak a mentalitásnak, amely azt tanulta meg, hogy mindig a legrosszabbra kell számítani - írta "Tekintélyuralmi tendenciák Magyarországon, összeesküvés-elméletek Lengyelországban. Kelet-Európa rejtély számunkra" című kommentárjában a Die Zeit.

A liberális hamburgi hetilap szerint sem Magyarországon, sem Lengyelországban nincs meg elegendő mértékben az a természetes társadalmi kohézió, amely a korábbi, "parancsból és engedelmességből" gyúrt, mesterséges összetartó erő helyébe léphetne. A polgárok nemcsak közömbösek, bizalmatlanok is egymás iránt. "Ahol pedig hiányzik az alapvető bizalom, a politikai ellenfélből könnyen ellenség lesz, akit meg kell semmisíteni, az államból pedig zsákmány, amelyet jobb, ha teljesen kifosztunk, ha egyszer hatalomra jutunk (különben hamarosan jön valaki más, aki biztosan nem hagy semmit maga után)" - írta a Die Zeit.

Az ellenszer a civil társadalom erősödése, ez a legjobb remény arra, hogy Magyarország és Lengyelország kiszabaduljon a "posztdiktatórikus szindrómából" - állapította meg a német hetilap, utalva az Egymillióan a Sajtószabadságért mozgalomra, amelynek vezetőjét, Juhász Pétert hosszan idézi budapesti riportjában, amely szintén a lap csütörtöki számában jelent meg.

"Újabb győzelmet könyvelhet el fáradhatatlan kultúrharcában Orbán Viktor Fidesz-kormánya" - írta a Frankfurter Rundschau. Vidnyánszky Attila személyében végre egy közülük valót, egy szilárd orbánistát neveztek ki a budapesti Nemzeti Színház igazgatójának. "A Nemzeti Színház nem egy akármilyen színház, egy olyan intézmény, amely a nemzeti értékeket reprezentálja" - idézte Balog Zoltán minisztert a német baloldali napilap.

A magyar kulturális életben "az ultra-nacionalistáknak adott hatalomról" közölt egyoldalas riportot a Le Monde kulturális rovata. A mértékadó francia liberális napilap szerint a "mindenható" Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnökének, Fekete Györgynek a pozícióba kerülése azokat a jobboldali köröket is aggodalommal tölti el, amelyek eddig támogatták Orbán Viktor "konzervatív forradalmát". Az elégedetlenség legfeltűnőbb jele a baloldalinak nem nevezhető Gulyás Gábornak, a Műcsarnok igazgatójának lemondása, egy másik pedig Rockenbauer Zoltánnak, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) kulturális főszerkesztőjének a távozása, utóbbi "az újabb elbocsátási hullám ellen kívánt tiltakozni" a lap szerint.

Az MMA kapcsán a tudósító Joelle Stolz kiemelte, hogy a konzervatív értelmiségiek és művészek által 1992-ben alapított magánintézmény az alaptörvénybe iktatásával kapott olyan közjogi státuszt, amelyet kétharmados többség nélkül egyetlen kormány sem tud megváltoztatni. Az írás szerint költségvetése a megszorításokkal sújtott 2013-as büdzsé alapján közel tízszer akkora lesz, mint a kortárs művészeti intézmények összességének nyújtott állami támogatás, a honlapján a jelenlegi kormányt támogató nyilatkozaton kívül alig találhatók részletek a céljairól és a tevékenységéről. A lap idézi Fischer Ádám karnagyot, aki a Die Welt című napilapban úgy vélte, az MMA elnöke a Konrád Györgyről és Kertész Imréről tett kijelentéseikor "kódolt antiszemita beszédet" használt, amelyet a Le Monde szerint Orbán Viktor is átvett öntudatlanul, amikor a jobbikos Gyöngyösi Mártonnak a zsidó képviselőknek a számbavételére tett javaslata kapcsán azt mondta az Országgyűlésben, hogy "mi, magyarok megvédjük zsidó honfitársainkat".

A lap idézte Szörényi Levente véleményét is az MMA-ról, majd azzal zárta az írást, hogy Orbán Viktor miniszterelnök, akit "már így is szemmel tartanak nyugati szövetségesei", kénytelen lesz bíráskodni Fekete György "ultrái" és a kulturális szféra fennmaradó része között.